Brüsszel ugyanakkor ismét arra figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy a kerítéssel nem lehet útját állni a menekülteknek. A Bizottság szóvivője jelezte viszont, hogy a forró pontot illetően a magyar fél mostanáig nem kért segítséget, de az európai szakértői csapatokat gyorsan ki tudnák vezényelni a szerb határra.

Sok ezer menekült tart észak felé a Balkánon, miközben Magyarországon a befejezéséhez közeledik a kerítés építése – tudósít a Washington Post. Európa fájdalmasan felkészületlen, hogy mi tévő legyen a tömeggel, nem sikerült közös álláspontot kialakítania, így az egyes országok kénytelenek rögtönözni. Magyarországon ez a határzárban tárgyiasul. A lap idézi Lázár Jánost, aki szerint, ha nem tesznek valamit, akkor úgy járnak, mint a mentőcsónak, amely a belekapaszkodó emberek súlyától süllyed el, és megfullad mindenki, az is, aki segítségre szorul és az is aki menteni akar. Maga az akadály felhúzása – így a lap – tele van iróniával, hiszen az első lyukat annak idején a magyarok vágták a vasfüggönybe. Az UNHCR budapesti szóvivője ellenben úgy véli, hogy az ilyen falak csupán a még kíméletlenebb embercsempészek karjaiba taszítják a menekülőket, még nagyobb veszélybe sodorják őket. Ám nem tartóztatja fel őket, hiszen már annyi kockázatot vállaltak, így nem riadnak vissza a még több rizikótól sem.

Magyarország több pénzt kért az EU-tól, hogy meg tudjon birkózni az egyre nagyobb emberáradattal, amely még inkább megmutatja a repedéseket az unió migránspolitikájában a II. világháború utáni időszak legsúlyosabb menekültválságában – véli a Huffington Post tudósítója, aki látta, amint százak akadálytalanul lépnek be magyar területre, miközben Belgrádból az eddigi 7 helyett naponta 24 busszal viszik a menekülőket Szabadkára. Bírálók azt mondják, a legtöbben nem akarnak hosszasan időzni magyar földön, az Orbán-kormány azonban keményebb álláspontot képvisel, mint más tagállamok, mondván, hogy az özön magába foglalja a terrorizmus, a bűn és a munkanélküliség kockázatát. Hozzáteszi, hogy Brüsszel nem tudott átfogó megoldást találni, emellett a magyar vezetés ki van téve idehaza a szélsőjobbos nyomásnak. A tudósítás emlékeztet arra, hogy Lázár János szerint Magyarország a menekültek kapcsán még több pénzre tart igényt az EU-tól, ami – a miniszter szerint – megalázó módon osztja el a határvédelmi alapokat, meg a régi tagok lenyúlták a támogatást az újak elől.

A Christian Science Monitor írja: az EU és a Bizottság amellett van, hogy a tagállamok fogadjanak be menekülteket, Magyarország azonban kitart a megerősített határvédelem mellett, miközben egyre érkeznek a migránsok. Brüsszel egyértelművé tette, hogy nem helyesli a kerítést, mivel az hidegháborús emlékeket ébreszt az egykori szocialista Kelet-Európában, a magyar kormánynak azonban nem kell szankcióktól tartania. Juncker két napja megrótta a civakodó tagországokat, amiért azok egymásra mutogatnak, ahelyett, hogy életképes intézkedésekkel próbálnák orvosolni a válságot. Helyettese, Timmermans pedig úgy nyilatkozott, hogy Európa kudarcot vallott, lépnie kell. Mostanáig ugyanis az egyes államok azt gondolták, hogy egyedül is boldogulnak, de ez nem jött be. Közösen kell cselekedni.

A szerb kormányfő megerősítette, hogy bár náluk is akadnak politikusok, akik azt követelik, hogy az ország ugyanúgy zárja be kapuit a menekültek előtt, ahogyan azt a magyarok teszik, ám ő ezt soha nem fogja megengedni – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Aleksandar Vučić azzal érvelt, hogy rettenetes képet fest Európáról, ha valaki ilyen módon elbarikádozza magát. Egyébként amióta a magyar határon épül a kerítés, azóta naponta 3 ezren lépnek be Szerbiába illegálisan, Macedónia felől. A közelgő tél miatt az ország 3 új befogadó állomást létesít és megkétszerezi a migránsok céljaira szolgáló szálláshelyek számát. A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a válságra közös, európai megoldást kell találni, éspedig kötelező kvótákkal, ahhoz Szerbia is csatlakozna. Vučić különben kérte, hogy Németország ne adjon annyi támogatást a Balkánról érkező gazdasági menekülteknek, mert a havi 400 euró több, mint a szerb átlagkereset. Szerinte, ha 200 euró lenne az apanázs, azonnal 80%-kal csökkenne a szerb, illetve a környékbeli államokból származó menedékkérők száma.

A Die Welt írja: még börtönőrök is dolgoznak a kerítésen, hogy felgyorsítsák a munkát. A nagy kérdés azonban az, hogy fel lehet-e tartóztatni az új akadállyal a menekülteket, akik hónapok alatt sok ezer kilométert tettek meg, időnként életveszélyben, és most már jóformán célba értek? Vagy szükség esetén erővel törnek át, ahogyan az Macedóniában történt? És miként reagálna arra Magyarország? A határzár megrongálása, akárcsak az illegális határátlépés a jövőben bűncselekménynek számít, de sem a bíróságok, sem a börtönök nem bírnák, ha sok ezer ilyen eljárás indulna. A hatóságok abban bíznak, hogy a szigorúbb törvény önmagában elriasztja a migránsokat, és ezért más úton próbálnak majd nyugatra jutni. A Németországba induló vonatokra már jó ideje nehéz jegyet váltani, hetekre előre eladták az összeset, a bevándorlók felvásárolták őket.

Az idő sürgeti a migránsokat, bár egy diplomata azt mondta a lap újságírójának, hogy jó, ha novemberre elkészül a magyar kerítés – áll a Süddeutsche Zeitungban. Szerbiában Vučić miniszterelnök időnként példát statuál: nemrégiben pl. rendőrségi buszok jelentek meg a magyar határon és börtönbe vitték az elfogott menekülteket. Ott kötnek ki sokan azok közül is, akik már bejutottak Magyarországra, de kitoloncolták őket. Az Amnesty International szerint a szerb rendőrök és határőrök esetenként verik, zsarolják és kirabolják ezeket az embereket. A belgrádi belügyi tárca cáfol, ámVarga Tibor lelkész, aki Szabadkán segít a rászorulóknak, azt mondja, hogy a menekülők felének vannak ilyen élményei. A beszámoló ugyanakkor ismertet egy olyan esetet, amikor a minden bírói eljárás nélkül megbüntetett szíreket a rendőrség igazította útba Magyarország felé.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!