… (szerviz, ügyfélszolgálat) ágazatában. A megszűnt és felszámolt magyar, továbbá a már-már követhetetlen logika alapján lehetetlenné tett, ezért kivonult külföldi társaságok után hoppon és munka nélkül maradtaknak csak kis része képes elhelyezkedni, a többi vagy közmunkássá alacsonyul, vagy veszi a vándorbotját, és nekivág a nagyvilágnak.

Okos és látványos béremeléssel fékezhető a magyar munkaerő kivándorlása – írta tegnapi cikkének címében az Infovilág. A tudósítás így kezdődött: A tehetséges munkaerő kivándorlása nagy feszültségeket okoz a hazai munkaerőpiacon… Miközben a legtöbb magyar munkavállaló még mindig a munkanélküliségtől tart, a munkaerőhiány is egyre nagyobb probléma hazánkban. Okai: az újra növekvő gazdaság emberigénye mellett a lakosságcsökkenés, ami a természetes fogyás és a gyorsuló migrációs (magyarok külföldre áramlása!) egyenleg felborulásának a következménye. Ezt a tendenciát erősítik a szakképzés ellentmondásai: sok esetben az oktatás ugyanis nem a munkáltatói igényekhez, hanem a diákok nem jól irányított igényeihez igazodik…

Mit hallott ma délben lapunk szerkesztője az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség/EJMSZ rendezvényén, ahol a többi között bejelentették: összefog a hazai mérnökhiány leküzdéséért elsőként az Audi, a Continental, az Ericsson, a LEGO, a MOL és a National Instruments. Kiderült ugyanis, hogy legalább négyezer mérnök hiányzik a magyar ipar különféle ágazataiból. Azonnal munkát kaphatna négyezer – elsősorban néhány éves gyakorlattal, korszerű tudással rendelkező, tehát ereje teljében lévő, legalább egy idegen nyelvet felső fokon beszélő – műszaki értelmiségi.

De nincs ennyi.

Részben azért nincs, mert eleve kevés középiskolás érez indíttatást (feltehetően az oktatási rendszer hiányosságai miatt) a mérnöki hivatás iránt, ha meg bejut is a felsőoktatásba, nem kevés már az első rostán kihullik, aki pedig végez és elhelyezkedik, az egy idő múltán úgy véli, nem fizetik meg a tudását, munkáját, szorgalmát, igyekezetét.

Ne kerteljünk: igaz, hogy az itthon megtelepült nemzetközi cégek a hazai átlagnál sokkal jobban megfizetik az embereiket, de korántsem adnak nekik annyit, mint amennyit a nyugaton működő anyavállalatnál dolgozók kapnak. Sok fiatal mérnök (is) éppen ezért fogja magát, és szerencsét próbál. Néhány éves munkatapasztalattal, nemzetközileg is rangos magyar diplomával a zsebében könnyedén elhelyezkedik – nagyon jó pénzért.

Itthon meg romlik a statisztika, mélyül a szakmai munkaerőhiány, amelyet egy darabig még enyhített a környező országok magyar anyanyelvű, a nyugatra migráltakhoz hasonló képességűek beáramlása. Csakhogy ez a forrás is elapadt, miután már a romániai, szlovákiai, horvátországi, szlovéniai magyarok is inkább Európa működőbb felében keresnek maguknak állást.

Hiányzik tehát négyezer honi mérnök.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség/EJMSZ – benne magyarországi nagyvállalatok vezető szakembereivel – ezt a már ma is, közép- és hosszú távon még inkább égető problémát szeretné felszámolni. Nem túl bonyolult, ám logikus számítással arra a következtetésre jutottak, hogy ha rövid idő alatt sikerülne betölteni a 4000 üres mérnöki posztot, hazánkban a termelés legalább ötvenmilliárd (ha nem több!) forinttal növekednék. A költségvetés állapotát tekintve nagy szükség lenne erre az ötvenezer millióra.

Engedtessék meg ide beszúrni a Infovilág munkatársának az EJMSZ-rendezvényen elhangzott kérdését, nevezetesen: tudják-e, hogy évente hány magyar mérnök indul neki Nyugat-Európának, a nagyvilágnak, hogy határainkon túl keresse a boldogulását, nem csupán anyagi, hanem a szakmai gyarapodását is? Fülöp Zsuzsának, az EJMSZ-szel szorosan együttműködő, a humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó Experis Hungary vezető munkatársának a válaszából kiderült: nem tudják. Azt viszont igen, hogy elképesztően nagy az uniós országok, mindenekelőtt a német gazdaság mérnököket is elszívó ereje. Ezreket tudna azonnal fölvenni, alkalmazni!

Lapunk munkatársa nem elégedett meg egy kérdéssel. Kíváncsi volt arra is, hogy kerestek-e a fejvadász cégek a hazánkon átvonuló sok tízezer (a legfrissebb statisztika szerint már 200 ezernél is több), a boldogulását Európában megtalálni vélő, ereje teljében lévő, fiatal között képzett, diplomás szakembereket, például mérnököket, informatikusokat? Magyarország ugyanis képes lenne (ha akarna!) mindenekelőtt létbiztonságot, megélhetést, letelepedési lehetőséget kínálni az üldöztetés, a biztos halál elől menekülőknek.

Fülöp Zsuzsa: „Ahhoz, hogy valaki Magyarországon elhelyezkedhessen, munkavállalási engedélyt kaphasson, hiteles személyi okmányokkal kell rendelkeznie. A cégeknek nyitottnak kell lenniük arra, hogy külföldi szakemberekkel dolgozzanak, továbbá őszintén megvallva: ilyen felmérést nem végeztünk.”

Sajnos, az Experis Hungary különösen nagy tapasztalatú munkatársnője is feltételezte (állítólag a sajtójelentésekből erre lehetett következtetni), hogy a közép-keleti, észak-afrikai migránsok eleve Nyugat- és Észak-Európa felé tartanak. Azaz: nem itt akarnak élni és dolgozni.

Engedtessék meg a krónikásnak egy ellenvetés: a „hivatalos Magyarország” ezeregy ellenséges megnyilvánulása, gonoszkodása még a polgárháborús pokolból érkezőket is meglepte, és talán eszükbe sem jutott, hogy maradjanak. A civil gondoskodás mellől ugyanis hiányzott az állami megértés, rokonszenv. Ennek az állapotnak az elemzése egyébként nem fér bele e tudósításba…

A munkavállalókkal, szakemberek elhelyezésével, közvetítésével foglalkozó Fülöp Zsuzsa a tárgyilagosság kedvéért megjegyezte, hogy ha nagy számban nem is, de jönnek hozzánk külföldi szakemberek, tartósan itt dolgoznak, sőt le is telepednek hazánkban. A sajtóesemény egyik házigazdája fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a nagyvállalatok korántsem válogatnak állampolgárság szerint: ha a jelentkező vagy közvetített szakember megfelel a kívánalmaiknak, követelményeiknek, fölveszik. A tudás, a teljesítmény a döntő követelmény és mérce, nem pedig az, hogy az illető migráns-e vagy sem.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetségben tömörült nagyvállalatok mielőbb kedvező változásra törekednek a hazai szakemberhiány megszüntetésre céljából. Éppen ezért széles körű kampányt folytatnak és programokat szerveznek a munka piacán tapasztalható, napról napra nyomasztóbb mérnökhiány megszüntetésére – foglalták össze a ma újságírók előtt. Általános és középiskolai programokkal, felmérésekkel, közösségimédia-aktivitással célozzák meg az arra fogékony fiatalokat.

A szövetség felkérésére rendezett véleménykutatásból kiderült, hogy a mérnöki hivatásnak kiemelkedően nagy a tekintélye és vonzereje. A 18–29 évesek a 2. helyre sorolják az ország jövője szempontjából kritikus fontosságú munkakörök között; a teljes lakosságot reprezentáló minta válaszadói szerint a mérnöki foglalkozások a 3. helyet (41,2%) foglalják el a fontosságát és értékét tekintve. Ugyanez a felmérés arra is rámutat, hogy tulajdonképpen nem is lenne gond a mérnöki hivatás mint életpálya választásával, ha legkésőbb a végzéskor a friss diplomások biztosítékot kapnának az elvárható, a nyugat-európait megközelítő anyagi (és erkölcsi) megbecsülésre. A magyar műszaki értelmiség – ez régi tapasztalat – nem riad vissza az elvégzendő munkától, kreatív, lendületes, vállalkozásra kész, de elvárja, hogy szorgalmát, tudását, hűségét anyagilag és erkölcsileg (európai módon) meg is fizessék.

Végezetül írjuk ide, hiszen kérték a mai sajtótájékoztató rendezői, hogy az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség várja azoknak a cégeknek jelentkezését, amelyeket ugyancsak sújt a mérnökhiány. Ha ugyanis nem növekedik, hanem folytatódik a műszaki értelmiség számának a csökkenése, az sok területen az ipari termelés ellehetetlenülésével fenyeget.