A Foreign Policy Magazine Magyarországról készült elemzésének második része a „Budapesti félelemkeltő” címmel mutatja be Orbán Viktort. Úgy értékeli, hogy a politikus bevándorlás ellenes őrületbe hajszolta azt a népet, amely már amúgy is tartott az idegenektől. A cikk szerint a jelenlegi válság két pólusát Merkel és Orbán testesíti meg. A magyar kormányfő az elmebajjal határosnak minősítette, hogy a kancellár kollektív európai erkölcsi kötelességnek tekinti a közel- és közép-keleti menekültek befogadását. Itt a minden ember megváltását hirdető tan áll szemben a xenofóbiával. Orbán abszolút hajlandó arra, hogy behatoljon a magyar néplélek legsötétebb rétegeibe. Már jóval a mostani válság előtt szétküldte a kérdőíveket, majd következtek az óriásplakátok. Felkészítette a magyarokat a bibliai menekülthullámra. Lépéseit Európa-szerte elítélik, de országában csodát tettek a népszerűségével.

A magyarok szerint a válságból a megoldás, ha távol tartják a földrésztől a menekülteket. Gyarmati István pl. azt bizonygatta, hogy akik már Törökországb
a vagy Jordániába érkeztek a háború elől, azok többé nem kérhetnek másutt menedéket. Több kormányzati tisztségviselő ugyanezt az álláspontot hangoztatta, bár az nem felel meg a Genfi konvenció szellemének. Arra a megjegyzésre, hogy ez a felfogás falak építését jelenti-e a kontinens körül, vállvonogatás volt a válasz. Gyarmati ugyanakkor, aki Merkelt okolja a mostani helyzetért, a magyarok intoleranciájában látja az okot, hogy mi másként reagáltunk, mint a horvátok és a szlovénok.

Egykor a vezetők a zsidók, a szlovákok vagy a németek ellen fordították az embereket. Orbán Viktor ily módon csak az utolsó azoknak a sorában, akik kihasználják „A magyarok először!”-szemléletet. 
Miért akarnának bevándorlókat, akik szerintük nem akarnak, vagy egyszerűen csak nem tudnak beilleszkedni? Az egyik jó válasz, hogy a menekültek nem jelentenek fenyegetést az ország számára, hiszen nem akarnak itt maradni. Ezzel együtt logikus, természetes és elkerülhetetlen, hogy a monoetnikus kelet-európai társadalmakban ellenállás mutatkozik a menekültekkel szemben. Az itteni embereket meg kell győzni arról, hogy a befogadás szükséges opció, az állítólagos alternatívák, mint pl. az Európa-erőd, rosszabbak lennének.

Az, hogy a magyarok ennyire elutasítóak, valószínűleg jócskán köszönhető Orbánnak, aki felkorbácsolta és legitimálta a félelmet az idegenekkel szemben. Elképzelhető, hogy ugyanazt a cinikus játékot mutatja be, mint oly sok elődje. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ki nyeri a meccset: Merkel avagy Orbán? De ha nem sikerül megállítani az emberáradatot, akkor valószínűleg egyre inkább vonzónak tűnik majd a magyar miniszterelnök vonala.

Egy migrációs szakértő szerint főleg azok az országok vonakodnak menekülteket befogadni, amelyek úgy gondolják, hogy ők kulturálisan homogén nemzetállamot alkotnak és ilyenek is akarnak maradni – állítja az osztrák Der Standard napilapnak adott interjújában a firenzei Főiskolai Intézet professzora, Rainer Bauböck.

A migrációkutató megjegyezte, hogy ez elsősorban Magyarországra és Szlovákiára áll, Németországban viszont éppen ellentétes irányzatnak vagyunk szemtanúi. Utóbbi részben azzal függ össze, hogy a jóléti államok hosszú távon csak úgy tudják csillapítani a társadalom elöregedéséből eredő gondokat, hogy ha engedik a bevándorlást. A folyamatot persze ellenőrizni kell, és ki kell válogatni, hogy kik kaphatnak letelepedési engedélyt. Bauböck hozzátette, hogy a németek 10 év múlva valószínűleg hálásak lesznek Merkelnek, még ha jelenleg küzdenek is a problémákkal, mert a szociális rendszert kisebb létszámra számítva alakították ki.

Azt, hogy Magyarország és több más állam ilyen vehemensen elutasítja a menekülteket, a szakember nagyrészt arra vezeti vissza, hogy a rendszerváltás idején ezekben az országokban erősen nacionalista ideológia került felszínre, ami meghódította a középrétegeket is. Válsághelyzetben azután igencsak könnyű újra felmelegíteni ezt a nemzeti-populista levest. Megmutatkozik ez pl. a szuverenitás hangsúlyozásában az európai szolidaritás ellenében. A magyaroknál beválik, mert sokan érzik úgy, hogy nem abban a mértékben részesedtek az átalakulás előnyeiből, ahogyan azt az uniós belépéskor ígérték nekik.

A politikai elit minden európai fővárosban tisztában van ugyan azzal, hogy a menekültkérdést nem lehet nemzetállami keretekben megoldani, mégis van ellenkezés a kvótával szemben. Ilyen helyzetben Merkel nem tudta volna keresztül vinni az európai utat, ha Németország egyidejűleg bezárkózott volna, mivel azzal igazolta volna minden más állam hasonló eljárását. Álláspontját viszont most kihasználhatja arra, hogy erkölcsi nyomást gyakoroljon a többi országra és megtámogassa a Bizottságot. A rendelkezésre álló időkeret azonban igen szűk és úgy tűnik föl, hogy kezd bezárulni.

„Már megint az orbánizmus” címmel a bajor regionális lap, a Südwest Presse kommentárjában lap arról ír, hogy az EU-ban két nézet vetélkedik egymással az ügyben, miként lehet kiutat találni a menekültválságból.

Az egyiket, az elhárítást a magyar kormányfő képviseli. Eszerint az unió akkor bizonyítja alkalmasságát, ha képes megállítani és visszaküldeni a bevándorlókat. És mivel Brüsszel kudarcot vallott, a magyar politikus saját kezébe vette a dolgokat és kerítéseket épített. Gyenge EU, erős nemzeti állam, Orbán ezt a modellt testesítette meg a vasárnapi csúcson. A puhányok világában ő a tettek embere. Megoldotta azt a problémát, amelynek súlya alatt a többiek saját maguknak köszönhetően nyöszörögnek. Olyan modell ez, amely egyre inkább teret nyer és egyes helyeken máris többségi pozícióba került, lásd Lengyelországot.

A másik oldalon van viszont az Európa-terv hagyományos értelmezése, amit Juncker és Merkel jelenített meg Brüsszelben. Lényege, hogy a nyugati értékek értelmében az uniónak kötelessége a nyugati és déli ínség lehetőleg minél áldozatát befogadni. Az orbáni változat az egyszerűbb, mert a puszta számok miatt a másik oldal sem boldogul a fékek működtetése nélkül. Bizonytalan, hogy felülkerekedik-e a Juncker/Merkel-féle elképzelés.

De az orbánizmussal összevetve csakis ez a humánusabb variáns az egyedüli európai alternatíva.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!