A kereset azonban ingatag lábakon áll, mert az uniós szerződések értelmében szükség esetén igenis lehet átmeneti intézkedéseket hozni. Ami a török területről áttelepítendő embereket illeti, az viszont az uniós jog értelmében valóban nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis csak önkéntes alapon lehetséges.

Az európai menekültválságban a valóságos akadályok mellett láthatatlan sorompók is kialakulnak, éspedig éppen ott, ahol egykor a vasfüggöny húzódott – figyelmeztet a mai Der Standardban megjelent vendégkommentárjában a Bécsi Egyetem egyik tanára, aki vendégként Szegeden is tanít.

Wolfgang Müller-Funk szerint egyértelmű különbség mutatkozik a kontinens két fele közt: a Nyugat más világban él, mint az orbáni Magyarország vagy az új lengyel nacionalista rezsim. Egészen pontosan az értékek választják el a két oldalt. A közszájon forgó magyar és szlovák összeesküvés-elméletek máshol nem szalonképesek.

A posztkommunista társadalmakban beleivódtak a lelkekbe az idegengyűlölő és tekintélyelvű irányzatok, kormánypolitikusoknál és a szellemi elitnél egyaránt. Összeköti őket a cél, hogy illiberális rendet hozzanak létre, hogy az államot és a társadalmat ismét egyetlen pártnak rendeljék alá, ugyanakkor kikapcsolják a szabad sajtó és a független bíróságok szavatolta ellenőrzést.

Keleten nem csupán az idegenek ellen védekeznek, akiket állítólag ellenséges hatalmak indítottak útnak Európába, hanem a nyitott társadalom ellen is, amely kinyitja a kapukat az idegenek előtt.

A másokkal szembeni elutasítást sokszorosan felerősíti a csalódás az alacsony szintű jólét miatt. Ehhez jól illik az önsajnálat, az áldozatiság kultúrája, ahelyett, hogy megvitatnák a gyakran igencsak nehéz múltat és annak következményeit. A keleti országok kommunistábbak, mint ahogyan azt feltehetőleg szeretnék.

A Nyugatnak segítenie kell a szomszédságban annak a tömegnek, amelyik nem ért egyet az új autoriter, posztkommunista biedermeierrel, és védekezni kell a xenofób politika ellen ott, ahol az – nem véletlenül – kéz a kézben jár az Európa-ellenességgel.

Immár Kelet-Európára is kiterjednek a vizsgálatok a párizsi terrortámadások miatt – írja a The New York Times –, miután kiderült, hogy az egyik gyanúsított szeptemberben autóval Magyarországon járt és magával vitt két férfit, akinek azután, ha minden igaz, köze volt a merényletekhez.

A belga ügyész nem erősítette meg Lázár János állítását, amely szerint a keresett terrorista csapatot toborzott a Keleti pályaudvarnál. A hír azonban valamennyire alátámasztja a magyar kormány véleményét: a párizsi vérontásban olyan migránsok is közreműködtek, akik érintették Budapestet…

Három német baloldali párt magas rangú vezetői szerint nem szabad megengedni, hogy az új varsói kormány lesre futtassa az országot – olvasható a Frankfurter Rundschauban. A közös cikkben a szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese, Axel Schäfer, valamint zöldek és a Linke egy-egy képviselője  hangsúlyozza, hogy Kaczynski példaképe Orbán Viktor, aki autokrata módon lépésről lépésre kivezeti országát a demokratikus értékközösségből.

Rámutatnak azonban, hogy Lengyelország nem Magyarország. Először is a Jog és Igazságosság nem támaszkodhat az Európai Néppárt támogatására. Másfelől hasonló ellentétek kialakulása nem áll sem a lengyelek, sem a németek érdekében…

A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a világ igazának jelöli azt a magyar orvosnőt, aki a háború végén Budapesten hónapokon át rejtegette barátnőjét és annak 7 éves unokaöccsét – számol be a Washington Post. Az együtt töltött hónapokról pontos képet kaphatott a világ, mert már régebben előkerült az a 16 füzet, amelyben az orvosnő, Mádi Kiss Mária angolul rögzítette a mindennapokat. A naplót Amerikában élő lányának szánta.

Az Angliában tanult sebészorvosnő megvetette a nácikat és elutasította a zsidóüldözést. Később ő maga is az Egyesült Államokba költözött, ott halt meg 72 éves korában. Viszont él még a megmentett fiú – ugyancsak a tengerentúlon – és azt mondja, annak idején, ha elfogják őket, a nagynénjével együtt valószínűleg koncentrációs táborba hurcolják őket, az orvosnőt viszont agyonlőtték volna. A naplót a washingtoni Holocaust Múzeum őrzi.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!