…Szabó István Mephisto című drámája a máig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm. Legutóbb 1989-ben jelöltek magyar filmet Oscar-díjra, Szabó István Hanussen című alkotását, ugyancsak a legjobb idegen nyelvű filmek között. A Saul fia a többi között elnyerte a cannes-i filmfesztiválon a zsűri Nagydíját, a napokban pedig Golden Globe-díjat kapott.
X X X
(Munkatársunktól) Mint a Los Angeles-i bejelentés követő budapesti sajtótájékoztatón elhangzott: Nemes Jeles filmjének diadalmenete a májusi Cannes-i Filmfesztiválon kezdődött, ahol a Zsűri Nagydíja mellett három díjat is kapott, majd első magyar alkotásként elnyerte a Golden Globe-díjat is. A film vetítésének jogát eddig nyolcvan ország vásárolta meg.
A rendező szerint a nagy visszhang az eredeti filmes nyelvnek, és a holokauszt-téma újszerű feldolgozásának köszönhető. A zsidóság 20. századi tragédiáját mindeddig egy közösség drámájaként ábrázolták a filmesek, miközben többnyire elsikkadt az egyén látószöge. Bár a néző valósághű képsorokat lát, mégsem dokumentumfilm pereg le a szemünk előtt, hanem olyan játékfilm, amelyben erősen támaszkodik a fikció a realizmusra. Az alkotók igyekeztek hűen megidézni azt a birkenaui környezetet, ahol 430 ezer honfitársunk sorsa teljesedett be.
Kérdésre válaszolva Nemes Jeles László a hazai fogadtatásra is kitért. Mint elmondta, a mostani Oscar-jelölés bizonyára ismét ráirányítja figyelmet az alkotására, és az eddigi nézőszám megduplázódhat. Nyáron középiskolásoknak tartottak vetítéseket, és bár a fanyalgók szerint tartani lehet a Saul fiának vizuálisan sokkoló hatásától, a fiatalok figyelmét lekötötték a látottak, értették a „sztorit”. A Saul fiának egyébként nemcsak a témája és a képi megjelenítése az erőssége, hanem a hanganyag is, tehát nemcsak a vetített képek ejtik ámulatba a nézőt, hanem a „hangjáték” is.
Ami pedig az internetes kommenteket illeti, ezekből kiderül, hogy sokaknak nem tetszik a holokauszt-téma. „Olyan ez, mintha egy hangversenyről hangfelvételt készítenénk, majd a közönség soraiból hallható köhécseléseket kivágnánk, összegyűjtenénk” – mondta Nemes Jeles László a gyalázkodó üzenetekről.
A júniusi bemutató óta több mint százezren látták a filmet Magyarországon, ami művészfilm esetében jónak számít, de Franciaországban már a 200 ezres látogatószámot is átlépte. Az ottani meleg fogadtatást jelzi, hogy Kilépés a sötétből címmel esszékötetet is kiadták Párizsban.
