A rendkívül izgalmas kiállítás mai sajtóbemutatóján Mike Flachbart, az Alabama állambeli U.S. Space & Rocket Center (amerikai űr- és rakétamúzeum) munkatársa kalauzolta a meghívottakat. Részt vett a bemutatón Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is.   


Az emberiség legnagyobb kalandját végig kísérő kiállítás Brüsszelből érkezett, és Johannesburgba, a Dél-afrikai Köztársaságba utazik tovább. A NASA és az űrutazás történetét feldolgozó anyag az űrrepülést megálmodók első lépéseitől, az első mesterséges holdtól az ember első Hold-utazásán át napjainkig kíséri az eseményeket. A kiállítás azoknak a történelmi tetteknek és pillanatoknak gyűjteménye, melyek örökre nyomot hagytak az emberiség emlékezetében.

A Gateway to Space teljesen újszerűen mutatja be az űrkutatás történetét – Európában eddig soha nem látott egyedi tárgyakkal. Megtekinthetik az érdeklődők a világ első rakétáját, a „Nellie”-t. A nemzetközi űrállomás kupoláján át a világűrből tekinthetnek a Földre néhány eredeti felvétel által, látható, például a sarki fény is.  

Eredeti műholdak, rakéták, űrhajózási eszközök, az űrhajósok visszatéréshez használt űrkapszulák, szkafanderek is karnyújtásnyira kínálják magukat a látogatóknak. Megszemlélhető a Mir űrállomás, a Földön jelenleg egyetlen Lunar Roving Vehicle (LRV) holdjáró, miután a létező háromból kettő jelenleg is a Holdon állomásozik. Kerekeit magyar mérnökök fejlesztették ki.

A kiállítás interaktív részén a látogatók kipróbálhatják magukat különböző szimulátorokon, körbe forgó giroszkópon, valamint megtapasztalhatják, milyen érzés a súlytalanságban dolgozni.

Korai rakétatervezők merítettek ihletet Verne Gyula népszerű tudományos-fantasztikus írásaiból, köztük az 1865-ben megjelent Utazás a Holdba című regényéből. A regényben megálmodott járművet is kiállították most a Millennárison. „Megjelenik” a rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozójának tartott tudós, Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857–1935). A kiállításon látható a Mercury–Redstone 3, az első, embert szállító amerikai rakéta, amely 1961-ben az első szuborbitális (= szuborbitális repülés vagy űrugrás közben az azt végző objektum ballisztikus pályán eléri a világűrt, de nem áll pályára a Föld körül, mert sebessége nem éri el az első kozmikus sebességet) repülésére vitte Alan Shepard űrhajóst. Látható a szovjet Szojuz űrhajó belseje és a Nemzetközi Űrállomás. Érdeklődésre tarthat számot az Apollo űrhajó-rendszernek az a része, mely a kétfős legénységet juttatott az anyaűrhajóból a Hold felszínére – majd vissza. A kiállításon „vendégeskedik” az orosz MIR űrállomás, amely 1986–97-ig keringett a Föld körül.

A látogatók megnézhetik, hogy milyen egy kísérleti majomkiképző kabin. Láthatják azt az űrruhát, amelyben 1961. április 12-én Jurij Gagarin szovjet űrhajós indult az űrbe. A kiállítás emléket állít az Apollo–Szojuz kísérleti programnak is, melyben az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyezett, hogy megpróbálnak az űrben összekapcsolni egy Apollo kabint egy Szojuz űrhajóval.    

Az űrexpó bemutat egy holdjárót – eredeti felvételekkel és az Apollo 16 legénységének véleményeive. Az egyik egyedi darabja a kiállításnak egy igazi „közönségkedvenc”, az a holdkőzet, amit nemcsak megtekinthetnek, de meg is érinthetnek a látogatók. Bepillanthat a látogató a jövőbe az Orion űrhajón keresztül, ami a Marsra szállítja majd az embert.     

A kiállítás megmutatja, hogyan tudnak létezni az űrhajósok a szélsőséges időjárási körülmények között, mit esznek, niként fürdenek. Az űr felfedezőinek első ételei pürésített élelmiszerek voltak fogkrémes tubushoz hasonló csomagolásban. Később fejlődtek az élelmiszerek és a tálalásuk is. A kiállított tárgyak között ott van a Star Wars főszereplőjének, Darth Vadernek egy jó két méter magas kellékmásolata is.


A „Gateway to Space” utazó anyagát kiegészítik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Gyűjteményének darabjai. A kiállítás végén különböző szimulátorokon keresztül tesztelhetik magukat a látogatók, hogy milyen pilóták lehetnénk. Zéró gravitációs géppel próbálhatják ki az űrbéli életet. 

A holnaptól a budai Millennárison megtekinthető Gateway to Space járt már Udinében, Koppenhágában, Prágában és Brüsszelben is. A kiállítás anyaga mintegy 22 nagy tengeri konténerben jut el majd a március közepi zárás után Dél-Afrikába.