A 2012 óta hatályos egyháztörvény a rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb jogfosztásával járt: törvényesen bejegyzett és működő egyházak százait fosztotta meg státuszuktól és intézményesítette az egyházak közötti egyenlőtlenséget. A jelenlegi szabályzás nemcsak a rendszerváltáshoz képest, de még az 1848-i polgári forradalom követeléséhez képest is visszalépés.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben jogsértőnek ítélte az egyháztörvényt a jogfosztás, az önkényes elismerési eljárás és a diszkriminatív elbánás bevezetésének indokolatlansága miatt, és kártérítésre kötelezte a magyar államot (Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások kontra Magyarország, 41553/12). Az emberi jogi bíróság 17 magyar egyház ügyében mondott ítéletet – közülük kilencet a TASZ képviselt. A per két évig tartott, és az ítélet a TASZ stratégiai perei között az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere volt.
A múlt év őszére a magyar kormány elkészítette az egyházügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatát. Ez továbbra is önkényesen definiálná, hogy mi a vallás, különbséget tenne egyház és egyház között, széles előjogokat biztosítana egyes egyházaknak mind a hitélet, mind a közhasznú tevékenységek állami finanszírozása, a közoktatásban való részvétel és az adózás terén, és nem orvosolná azoknak az egyházaknak a sérelmeit, amelyek elveszítették egyházi státuszukat.
Bár a törvénymódosításhoz szükséges kétharmados többség hiányzik, félő, hogy a kormányzat nem tágít. Kampányunkkal ettől szeretnénk eltéríteni, és rábírni arra, hogy ne engedjen a 48-ból, a jogegyenlőség és az állam és az egyház elválasztásának elvéből.
A kampány háttere a negyedikpont.tasz.hu oldal, ahol rövid videókon ismert és kevésbé ismert emberek mondják el véleményüket a vallásról, részletes elemzés és egyháztörvény-kisokos tájékoztatja az érdeklődőket, és ahol el lehet olvasni a TASZ koncepcióját is arról, hogy milyen elvek szerint kellene egy modern egyházügyi szabályozást kialakítani. Ott lehet csatlakozni ahhoz a petícióhoz is, amivel bárki elmondhatja a magyar kormánynak és az országgyűlési képviselőknek, hogy milyen törvényt kellene alkotni.

