A demonstráció előtt pár órával Orbán kirohant a bevándorlás ellen, mert az szerinte újrarajzolja Európa kulturális és politikai arculatát és tönkreteszi a keresztény örökséget. Elutasította a módot, ahogyan az EU kezeli a válságot. Szerinte az unió titokban az Európai Egyesült Államok megteremtésén dolgozik, minden felhatalmazás nélkül.

Orbán Viktor arra használta ki a nemzeti ünnepet, hogy kiossza brüsszeli ellenfeleit – írja a Der Spiegel. Számára azok az emberi jogok javíthatatlan harcosai, a migránsok pedig egyszerűen bűnözők. Ismét uszított a menekültek ellen, valamint támadta az EU és Németország bevándorlási politikáját.

Két nappal az unió legfelső szintű tanácskozása előtt élesen bírálta a berlini megoldási terveket. A németeket nem hozta ugyan név szerint szóba, ám óvott attól, hogy bárki meg akarja semmisíteni Európát. Arra is kitért, hogy a földrész nem szabad, mert nem lehet kimondani az igazságot. Nem is olyan régen a Szovjetunió a szabadság ellenségeként börtönökkel, lágerekkel és páncélosokkal kényszerítette rá az akaratát másokra, ma a szabadság gyűlölői számára elegendő a nemzetközi sajtó torkolattüze, a rágalmazás, fenyegetés, zsarolás.  

A német közszolgálati televízió, az ARD úgy értékelte, hogy sok pompa és sok uszítás jellemezte a hivatalos magyar megemlékezést, amelyet Orbán újból arra használt ki, hogy hangulatot keltsen a menekültek ellen. Két nappal a brüsszeli csúcstalálkozó előtt megerősítette, hogy rá ne számítsanak a kvóták ügyében. Szokás szerint éles szavakkal jellemezte a súlyos helyzetet, miközben az unió azon igyekszik, hogy egységes álláspontra jusson a migránsok kapcsán.

Orbán arról beszélt: tízmilliók állnak készen, hogy lerohanják a kontinenst. Ám ő azt akarja, hogy az ország független maradjon. A tudósító szerint a menekültpolitika számára csupán eszköz, nehogy az EU még erősebb legyen és a magyarok kénytelenek legyenek a szuverenitás újabb szeletéről lemondani.  

Közép- és Kelet-Európában erősödnek a szélsőjobbos pártok. Szlovákiában Kotleba már nem tekinthető marginális politikusnak, 14 képviselője van a 150 fős pozsonyi törvényhozásban – írja a Newsweek. Sikerében közrejátszott, hogy a választók egyre kevésbé bíznak a politikai elitben.

Ám elemzők szerint az egész térségen valami mélyebb és sokkal zavaróbb megy végbe. Az uniós tagság stabilizálta ezeket az államokat, ám egyúttal kinyitotta a kaput a „kéz-kezet-mos-kapitalizmus” előtt. A vezetők gyorsan rájöttek, hogy barátok és szövetségesek felé tudják terelni a brüsszeli támogatásokat, az EU szankciójával nemigen kell számolniuk. A korrupció igen elterjedt. Magyarország és Szlovákia hátrébb szerepel a Transparency International vonatkozó listáján, mint Namíbia vagy Ruanda.

Ugyanakkor újfajta, „irányított demokrácia” alakul ki: a választások szabadok és tisztességesek, csak éppen a független intézmények egyre inkább állami ellenőrzés alá kerülnek. Jól mutatja ezt, ami Nyakó Józseffel történt a választási hivatalnál.

Boros Tamást a Policy Solutions-től azonban nem lepte meg túlságosan az eset, mivel az erőszak bevetése megszokott a Balkánon. Mint mondja, ez is arra utal, hogy a magyar politikai rendszert nem a nyugathoz, hanem inkább a balkáni modellekhez kell hasonlítani. Hivatalos körök szerint ugyanakkor Magyarországon erős a demokrácia, szabad a sajtó és működnek a fékek-ellensúlyok. Schöpflin György azt mondja, a világ félreértette Orbán tusványosi beszédét, mert az nem a demokráciát, hanem annak liberális változatát utasította el.   

És most már Kaczynski is azon van, hogy beteljesítse a szerinte hiányos rendszerváltást. Orbánhoz hasonlóan ő is elutasítja a muzulmán menekültek befogadását. Az EU nem sokat tehet, amikor valamely tagállamában lebontják a nemzeti intézmények önállóságát. A 7-es paragrafus alkalmazásával senki sem számol komolyan. Schöpflin György tagadja, hogy a régió visszalépne a demokráciát tekintve. Azzal érvel, hogy kivételes volt, ami Nyakó Istvánnal történt. Az igazi baj szerinte az, hogy a nyugati országok úgy érzik, állandóan balhét kell csapniuk a feltételezett szélsőségesség miatt, jóllehet csak a saját gondjaikról próbálják elterelni a figyelmet. Úgy értékeli, hogy az állítólagos közép-európai hiányosságok kipellengérezése egyfajta kulturális imperializmust jelent. Mert ily módon tudnak hivatkozni saját lakosságuk előtt, hogy pl. Magyarországon sokkal rosszabbak az állapotok. Boros Tamás ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy igenis van alap az aggodalomra, mert ha egyre többen gondolják, hogy a politika elit nem képviseli őket, akkor a szélsőséges erők felé fordulnak.  

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!