A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége az utóbbi években egy sor problémával szembesült: az EU-csatlakozással együtt járó, az addiginál szigorúbb állatjóléti követelményekkel, az importtojások okozta erős belkereskedelmi versennyel, illetve az állomány, a termelés és a tojásfogyasztás csökkenésével. Ha ez a folyamat folytatódik, az ágazat a mára csaknem eltűnt növényolaj-, illetve cukoripar sorsára juthat.

A szövetség az utóbbi időszakban számos javaslatot fogalmazott meg az ágazat megmentése végett. Ezek egy része a szaktárca és a kormány határozott intézkedéseivel, illetve fellépésével valósulhat meg. Ilyenek a szigorúbb importszabályok és piaci ellenőrzések, a célirányos támogatások, a tojás áfá-jának 5 százalékra csökkentése, illetve az az igény, hogy a tojás kilogrammonkénti árát kötelező legyen jó láthatóan megjeleníteni az üzletekben.

Nem várható el azonban, hogy a problémák kezelését „csak” kívülről jövő támogatásokkal, segítséggel orvosolja az ágazat. Az világos mind a kormányzat, mind az ágazat szereplői számára, hogy igény van a kiváló minőségű tojás termelésére és az áru megkülönböztetésére. A fogyasztók érdeke, hogy megbízható forrásból, biztonságos és friss élelmiszerhez jussanak. Ennek legegyszerűbb módja, ha hazai és ellenőrzött tojást kapnak.

Nem csupán Magyarországon sürget a minőségbiztosítás. A britek és az osztrákok már a ’80-as és a ’90-es években bevezették a maguk védjegy-rendszerét (Nagy-Britannia – Lion Quality Eggs, Ausztria – AMA Frischeier, Ovum). Mindkét helyen nagy sikerrel működnek ezek a programok, amelyeknek köszönhetően a vásárlók 85-95 százaléka nem választ más tojást.

A még biztonságosabb tojástermelés céljából és a fogyasztók egészségének védelmében a Baromfi Termék Tanács már évekkel ezelőtt kidolgozta a «koronás tojás» védjegy-programot. Eddig azonban hiányzott a termelői összefogás és akarat ahhoz, hogy a védjegy átütő sikert hozhasson. Az is igaz azonban, hogy a múlt 20–25 évben nem volt olyan kiélezett a helyzet a tojáságazatban, mint most, és a rossz körülmények az ágazati szereplőket összefogásra ösztönözték. A regisztrált tojóállomány 54 százalékával rendelkező 26 cég jelezte igényét a védjegy használatára.

Mit kell tudni erről a védjegyről, mit jelent ez a vásárló számára? A védjegy emblémája megtalálható mind a doboz csomagolásán, mind pedig a tojásokon. A védjegyet az a termelő pecsételheti rá a tojásra, aki vállalja, hogy a hatályos magyar és uniós jogszabályokon túl annak a szigorú követelmény-rendszernek (a tyúkok tartására és takarmányozására vonatkozóan) is megfelel, amelyet a védjegy szabályzata előír.

A legújabb kutatási eredmények alapján kidolgozott szabályzat előírásai természetesen elsősorban a nyomon követhetőséget és az élelmiszer-biztonságot célozzák meg. A védjegy garancia a magyar eredetre, a frissességre, a tojás sárgájának egyöntetű mély színére. Független, országos hatáskörű szerv végzi a termelői hitelesítéseket, ezzel biztosítva a tojás nyomon követhetőségét a termelőtől a csomagolón át a forgalmazásig. Ugyancsak garantálják a védjegy szabályzatának és a jogszabályoknak való megfelelőséget is.

A szaktárca támogatja a szövetség védjegyes kezdeményezését. Nagy segítség a termelők számára, hogy a termelői, csomagolói auditokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vállalta magára, építve saját szakmai hátterére, ellenőrzési tapasztalatára és laboratóriumi hálózatára.

A védjegy használatára a termelők jelentkezése önkéntes. Feltétel azonban a szabályzat megtartásán és a hitelesítések vállalásán túl a BTT (Baromfi Termék Tanács)-tagság, emellett pedig a termelőknek a védjegy-használatáért díjat is fizetniük kell.

A magyarországi tojástermelés- és –értékesítés részletei itt olvashatók; tessék kattintani!