A kormány akár már a jövő héten a magyar Országgyűlés elé viheti az ügyet elfogadásra. Minden egyes parlamenti képviselőnek éreznie kell, hogy személyes felelőssége: milyen döntést hoz ebben az ügyben, hiszen létezik Paks 2-nél jobb megoldás a villamosenergia-igények kielégítésére.

A Greenpeace már 2011-ben megjelentette az Energia[Forradalom] című tanulmányt [1], amely megmutatja, hogy a nukleáris energia fokozatos kivezetése reális alternatíva. Magyarország jövőbeni energiaigényét ki lehet elégíteni egy megújuló alapú, nagyrészt hazai erőforrásokra épülő decentralizált rendszerrel, legkésőbb 2050-ig.

Ha az Energia[Forradalom] valósul meg, a 2030-as években elfelejthetjük a működő atomerőművel járó biztonsági és környezeti kockázatokat, valamint az üzemanyag-függőséget. Azt pedig, hogy egy új nukleáris erőművel termelt áram nem lehet versenyképes a mai árakkal, számos, a Paksi paktum megkötése óta megjelent elemzés igazolja. [2]

A Greenpeace felkéri mindazokat, akik nem értenek egyet ezzel a felelőtlen és előkészítetlen döntéssel, hogy csatlakozzanak a február 1-jén, szombaton délután fél négykor kezdődő civil tüntetéshez Budapesten, a József nádor téren. Mutassák meg a képviselőknek: a társadalom nem ért egyet azzal, ha alternatívák és ellenérvek vizsgálata nélkül ilyen horderejű döntést hoznak a nevében!

A Greenpeace határozottan felszólítja az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a paksi bővítést, hanem adjanak időt az országnak a valódi alternatívák vizsgálatára. Ezt a döntést nem most és nem így kell meghozniuk.

 [1] http://greenpeace.us4.list-manage2.com/track/click?u=1a0a875e5d8654eec0b754f47&id=0010325750&e=d5daf864d9
[2] http://greenpeace.us4.list-manage.com/track/click?u=1a0a875e5d8654eec0b754f47&id=70a31e37bb&e=d5daf864d9
http://greenpeace.us4.list-manage.com/track/click?u=1a0a875e5d8654eec0b754f47&id=b89ca88265&e=d5daf864d9
http://greenpeace.us4.list-manage1.com/track/click?u=1a0a875e5d8654eec0b754f47&id=c7ca3e2eaf&e=d5daf864d9
 

A Duna halálos ítélete: vízerőmű rejtőzik a paksi bővítés tervében? 

A WWF Magyarország 13 óra 11 perckor kiadott közleménye:

Halálos ítélet fenyegeti a Duna menti, értékes élőhelyeket, ha a Paksi Atomerőmű bővítése miatt valóban vízerőmű épül a Duna hazai, alsó szakaszán. A felduzzasztott Duna ugyanis nem lenne képes megőrizni a folyó övezte vizes élőhelyek változatosságát, így több száz faj ártéri jelenléte kerülhet veszélybe. Egy újabb, ember okozta káros beavatkozás miatt tűnhet el a bősi erőműtől a Vaskapuig tartó szabályozatlan, természetes folyószakasz, mely éppen Gemenctől a Kopácsi-rétig őrzi legnagyobb értékeit.

A Duna természetes állapota a folyószabályozások miatt radikálisan megváltozott. Ártereinek mintegy 80%-át vesztette el, és az élőhely kapcsolata egyre több helyen szűnt meg a folyóval. Az árvízvédelmi töltések miatt a Duna a többi hazai vízfolyáshoz hasonlóan szinte egyenes csatornaként folyik korábbi önmagához képest, és medersüllyedés sújtja.

Hazánkban a folyók szabályozottsága ellenére rendkívül gazdag vizesélőhelyek találhatóak a Duna, a Dráva, a Mura és a Tisza mentén, csak a legfontosabbakat említve. Ezek a vizesélőhelyek az egész Európában eltűnőben lévő ártéri ligeterdők utolsó, így rendkívül értékes foltjai, melyek őshonos fafajok életközösségének adnak otthont. Az egyre fogyatkozó ősöreg erdők kiemelkedő jelentőségű madárparadicsomok. A magyar-horvát-szerb határháromszögben él Európa legnagyobb réti sas állománya, mintegy 200 példánnyal, és Európa egyik legnagyobb itt élő fekete gólya állományára is méltán vagyunk büszkék. A Duna hazai, alsó szakaszain pár éve találtak rá az emblematikus halfajnak számító egyik tokfélére, a sima tokra. A tokfélék egykori legnagyobb képviselői, az akár 3 méteresre megnövő vizák viszont a Vaskapu Vízerőmű miatt már nem jutnak el ezekre az élőhelyekre.

Az EU országai már felismerték, hogy a folyók és vizesélőhelyek állapotának megőrzése és javítása kulcsfontosságú a víz mint természeti erőforrás megmentése szempontjából. Emiatt született meg a folyók és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyek állapotának megőrzését is célzó irányelv, mely a Duna menti országok számára egyaránt fontos kötelezettség. A rendszerváltás óta valamennyi kormány kiállt azért, hogy számos értékes élőhely védelme érdekében a Duna hazai szakaszán ne épülhessen vízerőmű, és ennek választási ígéreteikben is hangot adtak.

A Paksi Atomerőmű bővítésének tervezésekor ennek ellenére most felmerült, hogy a Dunát egy gáttal felduzzasztják, így biztosítva a reaktorblokkok hűtését. Azonban a magyarországi Dunán bármilyen vízlépcső, vízerőmű, ami a folyó vízszintjének jelentős duzzasztását célozza, ezeknek a rendkívüli jelentőségű élőhelyeknek állapotát veszélyezteti.

„Nem kellően nyomós érv, hogy a Duna és annak holtágai, mellékágai a duzzasztással több vizet kapnának, mert a duzzasztott és elgátalt folyó éppen dinamizmusát, ’folyó jellegét’ veszti el” – fogalmazott Gruber Tamás a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője. „Emiatt új típusú élőhelyek kialakulására már nincs lehetőség, a változatos vízparti élővilág megszűnik, és nem lesz meg az ártéri erdők, üde rétek azon kiemelkedő sokfélesége, ami miatt a Kárpát-medence egykor a vizek paradicsoma volt” – tette hozzá.

Ma nemzeti parkok találhatóak a Duna mellett, valamint Budapest kivételével a teljes Duna szakasz a Natura 2000 hálózat része. A WWF Magyarország javaslata szerint a vízerőmű építés helyett a folyó dinamizmusának helyreállításában, a szerepüket nem betöltő partvédő művek, sarkantyúk és szabályozó művek átalakításában kell gondolkodni. Minderre azért van szükség, hogy azt a keskeny sávot, ami az ártéri vizesélőhelyeinket őrzi, minél változatosabbá tegyük, és több teret adjunk a folyók természetes változatosságának!