A perifériás verőérbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amikor az érelváltozás elsősorban az alsó végtag verőereiben lép fel. A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. E tünetek észlelésekor azonban az erek már nagymértékben károsodtak.

Magyarországon az érszűkület a becslések szerint mintegy 400 ezer embert érint, gyakorisága 50 éves kor felett jellemző, 65 év felett eléri a 20 százalékot. Fokozottan veszélyeztetettek: akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban a felmenők között előfordult érbetegség.

Az érszűkület több szempontból is veszélyes. A láb vérellátásának romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, rontja az életminőséget, késői felismerése pedig akár a végtag amputációjához is vezethet.

A legújabb kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy az érszűkületes beteg számára sokszor nem az alsóvégtag érbetegsége, hanem a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes egyéb érkárosodás (pl. koszorúsér- vagy agyérbetegség) a legnagyobb veszély. A nemzetközi statisztikák szerint normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktusra vagy szélütésre. Egy olyan országban, ahol az összes halálozás több mint feléért szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek, nem lehet eléggé hangsúlyozni a perifériás verőérbetegség előrejelző funkciójának fontosságát.

További fontos szempont, hogy az érelmeszesedés megállapítása általában csak beavatkozással járó (ún. invazív) diagnosztikus eljárásokkal oldható meg, ami alól a végtagartériák kivételek. A végtagokban lévő érterületeken már tünetmentes állapotban is lehetőség van egy egyszerű és olcsó módszerrel az érbetegség megállapítására. A diagnózis alapja a „boka/kar-index mérés”, ami egy egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat. Vérnyomásmérő és ultrahangos Doppler-mérőfej segítségével megmérik a vérnyomást mindkét felkaron, valamint a lábakon a boka magasságában. A kapott értékeket elosztják egymással (boka/kar) és ez adja az index pontos értékét. Ha az alsó végtagon mért vérnyomás alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható.

Az európai érszűkület nap idei jelmondata: „Elég az amputációból, éljen két lábbal a földön!”. A kezdeményezés aktualitását jól mutatja, hogy bár még csak az első alkalomról van szó, a kezdeményezést máris felkarolta az egészségügyi világszervezet, a WHO is. Az idei kampány nagy súlyt helyez a pulzus-önvizsgálat megismertetésére: e módszerrel ugyanis mindenki saját maga, otthon is ellenőrizheti a végtagi erek állapotát. Szintén hasznos segítség lehet az a magyar nagyközönségnek az egyszerűen kitölthető lábteszt is, aminek segítségével értékelhető egy potenciálisan érintett egyén kockázata.

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság négyféle tájékoztató kiadványt is készített – kifejezetten a mai eseményre. Az első a betegséggel kapcsolatos ismereteket foglalja össze, a második a pulzus-önvizsgálat helyes elvégzését oktatja, a harmadik az ereket védő tornagyakorlatokat mutat be, a negyedik a már említett lábtesztet tartalmazza.

Az érszűkületi nap eseményeinek Budapesten és hat megyeszékhelyen a helyi plázák adtak otthont. E helyszíneken szakemberek tájékoztattak a perifériás érbetegség kialakulásáról, megelőzéséről, valamint boka/kar-index mérés segítségével felmérték az erek állapotát is. Az érdeklődőknek bemutatták és megtanították, hogy milyen módszerrel tudják saját magukon, otthon is elvégezni a pulzus vizsgálatát a csuklónál és a lábukon is.