A köz­­foglalkoztatottak átlagosan bruttó 77 600, nettó 65 184 forintot kerestek. A bruttó át­lag­ke­resetek a pénzügyi, bizto­sítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (497 100 forint), ezt az in­formáció és kom­mu­­ni­ká­ció (461 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz­el­látás, légkondi­cio­nálás) kö­vette (416 600 forint). A legkevesebbet a hu­mán-egészségügyi, szociális ellátás (140 500 forint / nettó: 118 020 Ft), a szál­lás­­hely-szolgáltatás, vendéglátás (152 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdő­gaz­dálkodás, halászat (168 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Január–májusban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 218 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kom­penzációban ré­szesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan10 000, anonprofit szervezeteknél 9600 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 800, a szellemi foglalkozásúaké 209 000) forint volt, 2,9%-kal magasabb, mint 2013. január–májusban.[1] A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 szá­zalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához mérten. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 400 forintra becsülhető.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzet­gaz­da­ságban 6, a ver­seny­szférában 5, a költségvetés területén 8,7, a nonprofit szervezeteknél 8,1%-kal nőttek a keresetek 2013. január–májushoz hasonlítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 2014. január–májusban kevésbé – 0,5 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.

A 246 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,4%-kal haladta meg az előző év azonos időzakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8%.



[1] 2014-ben a családi adókedvezmény nélkül számított nettó keresetek változása megegyezik a bruttó kere­se­tek változásával, miután a keresetet terhelő járulékok és a személyi jövedelemadózás szabályai változa­tla­nok maradtak.