Játszik a kormány a közmunkásokkal: csak a választások előtt kellettek

A KSH által kiadott gyorsjelentés szerint áprilisról májusra 113 ezerrel csökkent az alkalmazásban állók létszáma, amelynek lényegében egyetlen oka, hogy 2014. áprilisában 212 ezer ember dolgozhatott közmunkában, ez a szám májusra 99 ezerre csökkent. Azaz 113 ezren elveszítették a munkájukat. Ennek a létszámnak – a munkaügyi kirendeltségeken regisztrált munkanélküli-statisztika alapján – 60%-a álláskeresési támogatást, vagy szociális ellátást sem kapott az államtól azután, hogy elveszítette közmunkáját. Azaz mintegy 65–70 ezren ténylegesen segítség nélkül maradtak.

Közfoglalkoztatottak és álláskeresők változása (2014. április–május)

Nyilvánvalóan a kormány is érzékelte, hogy ez tarthatatlan, és a választások után is kellene valamiféle segítség a társadalom lecsúszott rétegei számára is. Más oldalról pedig a politikai naptárra nézve, éppen az önkormányzati választások előtt tarthatatlannak látszik, hogy ekkora tömeg mindenfajta állami gondoskodás nélkül legyen.

 A kormány múlt heti döntése alapján 43 milliárd forinttal növelik a közfoglalkoztatásra fordítható pénzek nagyságát. Ezzel párhuzamosan júniusban már nyilvánvalóan elkezdték újraindítani a közfoglalkoztatási programokat, legalábbis erről árulkodik, hogy a májusi csúcs után júniusban már mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma.

A kormány ígéretei szerint 2014-ben átlagosan havonta 200 ezer fő fog közmunkában dolgozni. A múlt héten meghirdetett tervek szerint augusztustól decemberig átlagosan 193 ezren kaphatnak közmunkát, amelynek csúcsidőszaka az önkormányzati választások előtt lesz (augusztus-szeptemberben átlagosan 230 ezer fő). A tények, adatok és a kormányzati tervek alapján akkor valósulhatna meg a 200 ezer fős foglalkoztatás, ha júniusban és júliusban havi átlagban 250 ezren dolgozhatnának közmunkásként. Ez azonban nyilvánvalóan lehetetlen, ekkora létszám júniusban a munkanélküli-regisztráció adatai alapján biztosan nem került át a közfoglalkoztatási rendszerbe.

A másik oka annak, hogy nem lesz 200 ezer havi átlagos létszám, egyszerűen az, hogy ennek nincsen meg a fedezete. A KSH legfrissebb adatai alapján az látszik, hogy egy 8 órában dolgozó közmunkás bérköltsége 99 ezer forintjába került az államnak egy hónapban. Ehhez hozzáadódik a rendszer működtetési költsége, amely korábbi adatok alapján a költségek további 15%-át teheti ki. Ha a kormány tartani szeretné ígéretét – azaz, hogy havi átlagban 200 ezer ember dolgozhat közmunkásként – akkor ez egy évben 270 milliárd forintba kerülne. Erre pedig nem fedezet a múlt heti átcsoportosítás után rendelkezésre álló 231 milliárd forintos keret.

Számításaink szerint reálisabb, hogy inkább havi átlagban 170 ezer főt dolgoztatnak az idén közmunkában, amely látványos különbség a kormányzati ígéretekhez képest.

Az adatok azt mutatják, hogy a kormány csak és kizárólag politikai naptára alapján mozgatja a közmunkásokat. Ebből adódhat, hogy története legnagyobb létszámcsökkentését hajtotta végre egyik hónapról a másikra a kabinet, amely tovább feszíti a társadalmi problémákat a nincstelenségben, vagy annak határán élők között.

A közmunka-rendszer miatt a kormány ugyanakkor ígéretspirálba is sodródott, aminek a folyamatos költségvetési források emelése, ezzel párhuzamosan más területeken megszorítások elrendelése áll. A teljes foglalkoztatás illúziója mögött csak a tovább feszített közmunka áll, ahogy a kormány ezt elismerte. Ugyanakkor ez egyre több pénzt követel az adófizetőktől, amely növeli a társadalom azon tagjainak ellenszenvét, akik (még) nem kerültek a közmunka-programokba. (Forrás: Policy Agenda)