AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE
[2012. július 24.]
a pénzügyi tranzakciós illetékről
(CON/2012/59)
Bevezetés és jogalap
2012. július 3-án az Európai Központi Bank („EKB”) felkérést kapott a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól (a Minisztérium), hogy alkosson véleményt a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló törvényjavaslatról (a továbbiakban: a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat). 2012. július 5-én az EKB felkérést kapott a Minisztériumtól, hogy alkosson véleményt a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényre vonatkozó új módosító javaslatról. Az Országgyűlés 2012. július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt, az új módosító javaslattal beiktatott módosításokkal.
Az EKB vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén, valamint a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat1, 2. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésén és 2. cikkének (2) bekezdésén alapul, mivel a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.
1. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény célja
Pénzügyi tranzakciós illeték a következők tekintetében fizetendő:
a) meghatározott típusú fizetési kötelezettségek, melyek tekintetében az adott fizetési megbízás értéknapján a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező fizetési szolgáltató köteles a megbízó pénzforgalmi számláján történő terhelés vagy az átutalási megbízás összegének százalékában meghatározott illeték megfizetésére. Az illeték irányadó mértéke 0,1 %, melynek felső határa fizetésenként 6 000 Ft; valamint
b) a legfeljebb kéthetes lejáratú MNB-kötvények kibocsátása vagy egynapos jegybanki betétek elhelyezése, melyek tekintetében az MNB a kibocsátás napján vagy az értéknapon köteles az értékpapír napi jegybanki alapkamatlábbal diszkontált névértéke vagy az egynapos betét összege
HL L 189., 1998.7.3., 42. o.
ECB-PUBLIC
százalékaként számított illeték megfizetésére. Az illeték irányadó mértéke 0,01 % az egynapos betétek és 0,1 % az MNB-kötvények tekintetében, felső határ nélkül.
2. A konzultációs kötelezettség megszegése
Az EKB 2012. július 3-án kapta meg a pénzügyi tranzakciós illeték tárgyában a sürgős konzultációra vonatkozó első felkérést. Az EKB 2012. július 5-én kapta meg a törvény módosított változatát, mely további változtatásokat iktatott be az MNB-re vonatkozó rendelkezésekbe. Az Országgyűlés alig két munkanappal később, 2012. július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt.
A 98/415/EK határozat szerint az EKB-val a jogalkotási folyamat során „megfelelő időpontban” kell konzultálni. Ez azt jelenti, hogy konzultációnak a jogalkotási folyamat egy olyan pontján kell történnie, amely elegendő időt biztosít az EKB számára arra, hogy megvizsgálja a jogszabálytervezetet és elfogadja véleményét, és lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára az EKB véleményének a jogszabály elfogadását megelőzően történő figyelembe vételét.
Ebben a vonatkozásban az EKB újfent nyomatékot ad azon álláspontjának, mely szerint a nemzeti hatóságok különleges sürgősség esetében sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége, illetve az alól, hogy az EKB számára álláspontja figyelembevételéhez megfelelő időt biztosítsanak a 98/415/EK határozattal összhangban. A magyar kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, mely lehetővé tette volna az EKB-val való megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását. Az EKB továbbá méltányolná, ha a Minisztérium a jövőben eleget tenne az EKB-val való konzultációs kötelezettségének.
3. A pénzügyi tranzakciós illeték hatásai az MNB-re
Az MNB közjogi szerv, melynek elsődleges célkitűzése – a Szerződésnek, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) megfelelően és az MNB-ről szóló törvénynek megfelelően – az árstabilitás fenntartása2. Az MNB árstabilitás fenntartása tekintetében ellátott fő feladata a monetáris politika meghatározása és végrehajtása. A magyar hatóságoknak az MNB e feladatainak ellátása kapcsán tiszteletben kellene tartaniuk a központi banki függetlenség elvét.
