A pénzügyi deficit hatását világszinten tapasztaljuk. A bankszámla-kivonatokhoz hasonlóan a bevételeket és a kiadásokat követi nyomon évről évre a Global Footprint Network (GFN), és ez alapján számítja ki az ökológiai túllövés napját. A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve a pénzügyi túlköltekezéshez hasonlít. „A keletkező ökológiai deficit miatt a természeti tőkét kezdjük el fogyasztani, és CO2-ot halmozunk fel a légkörben.” – mondja Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezetője.

Az ökológiai túllövésre három tényező hat: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota, azaz a biokapacitás. A GFN (Global Footprint Network) adatai azt mutatják, hogy mind a népesség mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. A modern technológia segített ugyan megnövelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld adni képes. Ez az állapot hosszú távon nem lehet fenntartható, hiszen egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük.

Hogyan csökkenthetjük a lábnyomunkat? Az ökológiai lábnyomot a termőföld, a karbon lábnyom, az erdő, a halászterület, a legelő, a beépített terület komponensek alkotják. Ezek közül a karbon lábnyom a leginkább meghatározó mind mértékét mind pedig növekedési gyorsaságát tekintve. Azaz, ha tudatosan közlekedünk, fűtünk-hűtünk, használjuk az elektronikai berendezéseket, akkor máris tettünk valamit annak érdekében, hogy ne használjuk túl Földünk erőforrásait és a természeti szolgáltatásokat.

Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adati szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitására lenne szükségünk az igényeink kielégítéséhez. Ezen a növekedési és fogyasztási pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.

Az ábrán látható, hogy jelenleg az emberiség által igényelt természeti erőforrások és szolgáltatások több mint 1,5-szörösek a Föld kapacitásához képest. „A globális lábnyom mostanra közel a kétszeresére nőtt 1961-hez képest. Akkor az ökológiai lábnyom jóval a Föld eltartóképességének a határa alatt volt, mostanra alapvetően meghaladja” – mondja Mayer Zoltán, a Dandelion Kft. környezetvédelmi szakértője.

(OAKLAND, USA) – Az emberiség az idei évre vonatkozóan augusztus 22-ig feléli a teljes évre rendelkezésére álló ökológiai erőforrások és szolgáltatások kereteit, és innentől a túllövés állapotában van – a kaliforniai székhelyű, és Európában is irodával rendelkező nemzetközi kutató szervezet, a Global Footprint Network (GFN) kutatásai alapján.

 

Az Ökológiai Túllövés Napja segíti érzékletessé tenni a szakadékot azon természeti tőke mennyiség között, amelyet a természet megújuló módon rendelkezésre tud bocsátani, és aközött, amelyet az emberi igények támasztanak. Hasonlóan a bankszámla kivonatokhoz, amelyek a bevételeket és a kiadásokat követik nyomon, a GFN számításokkal határozza meg az emberiség természeti erőforrásokkal szembeni igényét (például élelmiszerek, nyersanyagok előállítása, CO2 elnyelése), és viszonyítja ezt a természet azon kapacitásához, amely képes megújuló módon előállítani ezen erőforrásokat, és elnyelni a hulladékunkat. E számítások azt mutatják, hogy jelenleg körülbelül nyolc hónap alatt az emberiség elfogyasztja azon természeti erőforrás-mennyiséget, amelyet a bolygó fenntartható módon képes lenne előállítani az idei év egészében.

 

Az év hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy magát a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a CO2-ot a légkörben.

 

„Világszerte számos ország, különösen egyes dél-európai államok mostanában fájdalmasan megtapasztalhatják, hogy milyen is, ha több pénzt költenek, mint amennyi a jövedelmük” – mondta dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve hasonló a pénzügyi túlköltekezéshez, és szintén erodáló hatású lehet. Ahogy a természeti erőforrások deficitje növekszik, úgy az erőforrások árai is egyre magasabbra szöknek, és ennek költségei az egyes nemzetekre nézve elviselhetetlen mértékűvé válnak.”

 

Az ökológiai értelemben vett túlköltekezésünk egy ördögi körré változott, amelyben egyre több és több tőkerészletet hívunk le, egyidejűleg a fogyasztásunk vagy a „költekezésünk” egyre növekszik. Mindennek a társadalmi és gazdasági költségei igen magasak lehetnek.

 

„A növekvő fosszilis energiahordozó áraktól a nyomorgató nemzeti adósságokig mindez részben a növekvő természeti tőke áraknak köszönhető, és a gazdaságunk most szembesül a lehetőségeinket meghaladó túlköltekezés éveinek realitásaival,” mondta Dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg, hogy tovább szélesedjen a szakadék aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk.”

 

Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat – annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő, és CO2–t bocsátott ki –, amely ütem a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. De valamikor az 1980-as években átléptük a kritikus vonalat. Az emberiség szükségletei túlnőttek azon a határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani, és ezáltal az ökológiai túllövés állapotába kerültünk.

 

Jelenleg az emberiség valamivel több mint 1,5-szörösét használja a Föld természeti erőforrásainak és természeti szolgáltatásainak. Ha e jelenlegi tendencia változatlan marad, akkor az évszázad közepe előtt elvileg két Földnek megfelelő erőforrás-mennyiséget fogunk fogyasztani.

 

 

Ökológiai túllövés és a globális gazdaság

 

Míg a globális recesszió -, amely 2008 októberében kezdődött – lelassította az emberiség erőforrások iránti igényét és a CO2 kibocsátás növekedését, a fogyasztásunk továbbra is növekszik. Hogy megfordíthassuk e tendenciákat, a még nagyobb gazdasági visszaesés kockázata nélkül, az erőforrás felhasználási korlátoknak kellene a döntéshozatal középpontjába kerülni. A jelenlegi erőforrás-felhasználási tendenciák nem tudják a bolygó 7 milliárdos – és tovább növekvő – lakosságának igényeit kielégíteni. Jelenleg körülbelül 2 milliárd ember nem jut még az alapvető emberi igények kielégítéséhez szükséges erőforráshoz sem. Ahogy a fejlődő országokban milliók kapaszkodnak fel a középrétegekhez, az erőforrás fogyasztásunk és a világ ökológiai deficitje csak növekedni fog.

 

Kína teljes Ökológiai Lábnyoma – ami a természeti erőforrások és szolgáltatások iránti igényt jelképezi – továbbra is a legnagyobb a világon, viszont az egy főre eső lábnyom továbbra is szerény mértékű. Ahogy a gazdasága nő, és a lakosok fogyasztása is, a jelentős kínai lakosságszám miatt és az egy főre jutó fogyasztás növekedése miatt ez még nagyobb hatást fog jelenteni a világ növekvő ökológiai deficitjére.

 

Az utóbbi néhány évben a pénzügyi válság, zavargások és környezeti katasztrófák számos országot ráztak meg. Az Ökológiai Túllövés Napja egy kijózanító emlékeztető az ökológiai túlköltekezés kockázatáról – nem csak az emberiség egészére nézve, hanem nemzetek, városok, az üzleti szektor számára, amelyek hosszú távú sikere és stabilitása a természeti erőforrásokhoz való folyamatos és fenntartható hozzáférésén alapul. Lehetséges a fogyasztási tendenciák megfordítása. A Global Footprint Network és partnerhálózata más szervezetekkel, kormányokkal és pénzügyi intézményekkel dolgozik együtt világszerte, hogy a döntéshozatali folyamatok összhangban legyenek az ökológiai realitásokkal is – döntések, amelyek továbbá segítik az ökológiai költségvetésben kinyíló olló összezárását, és prosperáló jövőt biztosíthatnak a változó és fenyegető erőforrás-felhasználási trendek tükrében is.

 

„Itt az idő, hogy megreformáljuk gazdaságunk működését, amely a jövőbe vezet minket”- mondta Dr. Wackernagel. A hosszú távú helyreállítás csak akkor lesz sikeres, ha szisztematikusan csökkentjük igényeinket a természeti erőforrások és szolgáltatások iránt.” Szervezetek, – köztük hamarosan a Dandelion Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. is – a világ számos pontján különböző eseményeket szerveznek, hogy növeljék az tudatosságot az emberiség ökológiai túllövésével kapcsolatban.

__________________________________________________________

A Global Footprint Network egy nemzetközi kutatószervezet, amely azon dolgozik, hogy a különböző szintű döntéshozatali folyamatok szempontjai közé beemelje az ökológiai korlátok figyelembevételét, az ökológiai lábnyom alkalmazásával. Az Ökológiai Lábnyom egy természeti erőforrás elszámolási eszköz, amely azt méri, hogy mennyi természeti erőforrás áll rendelkezésünkre, mennyit használunk fel ebből, és ki, milyen mértékben teszi ezt.

 

 

Az ökológiai túllövés napja / Earth Overshoot Day

 

  1. A Föld ökológiai korlátai

Miközben a gazdaság, az emberiség lélekszáma és az erőforrások iránti igény egyre növekszik, bolygónk mérete változatlan marad. Az 1980-as évek vége óta, amikor is világszinten az ökológia túllövés állapota valósággá vált, az emberiség megkezdte a bolygónk bioszférájának “tőkéjét” felélni, és többé már nem a természeti tőke “hozamaiból” él. Fogyasztásunk mértékének fenntartásas érdekében megkezdtük felélni a természeti tőkét, és megkezdtük a szén-dioxid túlzott felhalmozását a légkörben.

 

Az ökológiai túllövés állapota csak korlátos ideig tartható fenn, mielőtt az ökoszisztéma degradálódása vagy esetleges összeomlása bekövetkezne. E degradáció jelei már tapasztalhatóak például a vízhiány, az elsivatagodás, a talajok pusztulása, a csökkenő szántóföldi hozamok, az erdőírtás, a fajok gyors kihalása, a halállományok összeomlása, vagy a globális klímaváltozás formájában. Az ökológiai túllövés újabb és újabb következményeit lehet felfedezni, és egyes következmények esetleg csak akkor válnak láthatóvá, amikorra már irreverzibilissé is váltak.

 

2.       Az alkalmazott fogalmak definíciói

  • Ökológiai túllövés állapota akkor áll elő, amikor az emberi igények meghaladják a természetes ökoszisztémák regeneratív kapacitásait. A globális, azaz a bolygó szintű túllövés akkor lép fel, amikor az emberiség erőforrás igényei és hulladéktermelése (mint amilyen bizonyos értelemben a CO2-kibocsátás is) meghaladja a bioszféra regeneratív és abszorpciós kapacitásait.
  • Az Ökológiai Lábnyom annak a mértéke, hogy adott egyén, populáció, szervezet vagy tevékenység mekkora biológiailag produktív területet igényel annak érdekében, hogy fedezze anyag- és energiafogyasztásait, továbbá asszimilálja az általa kibocsátott hulladékokat az aktuálisan alkalmazott technológiai színvonal és erőforrás-gazdálkodási megoldások mellett.
  • A Biokapacitás (biológiai kapacitás) az ökoszisztémák azon képességének mértéke, hogy hasznos biológiai anyagokat állítsanak elő és hogy abszorbeálják a hulladékokat az emberi tevékenységekből az aktuálisan alkalmazott technológiai színvonal mellett.
  • Az Ökológiai Túllövés Napja a nagy-britanniai székhelyű New Economics Foundation (www.neweconomics.org) által kidolgozott koncepció, amely azt a napot jelöli egy adott évben, amikor az emberiség igénye az ökológiai erőforrások és szolgáltatások iránt meghaladja a Föld regeneratív képességeit ugyanazon évre vonatkozóan. Az emberiség ezt a deficitet jelenleg úgy tudja fenntartani, hogy elkezdte felélni a természeti tőkét, illetve felhalmozni a hulladékokat, elsődlegesen a szén-dioxid túlzott mértékű kibocsátásával, amely a légköri feldúsulását eredményezi.
  • A Globál-hektár olyan területet kifejező mértékegység, amelynek a termékenysége a világátlagnak felel meg.

 

3.       Az ökológiai túllövés tendenciái

A GFN minden évben módszertana fejlesztésén is dolgozik. Az emberiség által igényelt természeti erőforrások és szolgáltatások iránti igény jelenleg némileg több mint 1,5-szörös a Föld kapacitásához képest. A tendencia abszolút konzisztens: a globális ökológiai lábnyom lényegében megduplázódott 1961 óta, és míg abban az időben az ökológiai lábnyom jóval az eltartóképesség határa alatt volt, mostanra ezt jelentősen meghaladja.

 4.       Népesség és fogyasztás

Az ökológiai túllövést három fontos tényező vezérli: az emberi fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma, és az erőforrásokat szolgáltató természet „állapota” (másként fogalmazva a biokapacitás mértéke). A modern technológia segített a terményhozamokat megnövelni az utóbbi években, de ez a növekmény nem volt képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztása növekedésének ütemével.

A Global Footprint Network (GFN) adatai azt mutatják, hogy mind a népesség, mind a fogyasztás mértéke növekszik világszinten. A nagyobb populációméret azt jelenti, hogy ugyanazon erőforrás mennyiséget több ember között kell elosztani. Ez nem a „fogyasztás vs. népesség” kérdése; bármelyik is az ok, arról van szó, hogy az emberiség egyszerűen több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes. Ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható, mert egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan élünk velük, milyen erőforrásokat használunk, és/vagy hány ember használja őket.

Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket tekintjük az emberi népesség és a fogyasztás növekedését illetően, akkor a GFN adatai szerint 2050 előtt már két Föld bolygó kapacitására lenne szükségünk az emberi igények kielégítéséhez. Ilyen „fejlődési” pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.

 5.       Karbonlábnyom és klímaváltozás

A GFN a karbon lábnyomot olyan földterületként értelmezi és számítja, amely ahhoz szükséges, hogy elnyelje a szén-dioxid kibocsátást és visszaalakítsa ezt erőforrásokká (első lépésben növényi biomasszává).

A karbon lábnyom, amely főleg a fosszilis energiahordozók használatával járó kibocsátásból származik, valamivel több mint felét teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának. A karbon lábnyom egyben az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő komponense. 1970 óta a globális karbon lábnyomunk több mint megháromszorozódott; illetve akkoriban még kisebb részét adta a teljes ökológiai lábnyomnak, mint a termőföld; mára azonban minden más lábnyom-komponensen messze túlnőtt a karbon lábnyom.

Az a mérték, amennyivel az emberiség karbon lábnyoma nagyobb annál, mint amit az ökoszisztéma képes megkötni, képezi az egyik legfontosabb hajtóerőt a klímaváltozás irányába. Jelenleg sokkal gyorsabb ütemben bocsátunk ki szén-dioxidot a levegőbe, mint ahogy ezt a természet megkötni képes, emiatt felhalmozódik a légkörben és az óceánokban, hozzájárulva a költséges és kockázatos klímaváltozáshoz.

A fentiek miatt a karbon lábnyom csökkentése fontos lépés az ökológiai túllövés megállítására és a bolygó nyújtotta eltartóképesség határain belül való élet megteremtéséhez – és ez a legfontosabb lépés a klímaváltozás mérséklése érdekében, amely a túllövés legmarkánsabb szindrómája.

6.       Hogyan számítják a Földi Túllövés Napjának időpontját

A Global Footprint Network minden évben meghatározza a globális biokapacitás mértékét – vagy másként fogalmazva: azon természeti erőforrások mennyiségét, amelyet a természet minden évben képes előállítani – és viszonyítja ezt az Ökológiai Lábnyomhoz, amely az emberiség ezen erőforrásokkal szemben támasztott igényének mértéke. Az Ökológiai Túllövés Napjának időpontját úgy határozzák meg, hogy viszonyítják a “keresletünket” (azaz az Ökológiai Lábnyomunkat) a természet által előállított “kínálathoz” (azaz a biokapacitáshoz):

[a világ biokapacitása / a világ ökológiai lábnyoma] x 365 = Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day)

Mivel e számítás pontossága erősen függ minden ország nagymértékben aggregált szintű adatbázisaitól, ezért nagyon nehéz egzaktul megadni azt a dátumot, amikor az emberiség a túllövés állapotába lép. Továbbá, a fentiek szerint, az idei évre vonatkozóan természetesen nem teljesek a fogyasztási adatok. Ebben az évben, a GFN a túllövés tartományának alsó részét választotta. Emiatt, ez a dátum tulajdonképpen egy becslés, sem mint egy nagyon pontosan (egzaktul) meghatározható dátum. Azonban, ha nem is tudják teljes pontossággal meghatározni az eltartóképesség határának átlépését, tudnunk kell, hogy az erőforrás használat egy fenntarthatatlan szintjére léptünk az adott évben, még jóval az év vége előtt.

 

7. Kapcsolat és további információk

A Global Footprint Network a fenntartható gazdaság kialakításának híve, amelyet az Ökológiai Lábnyom, mint erőforrás elszámolási eszköz alkalmazásával kíván elérni. Ez az eszköz megmondja nekünk, hogy mekkora a rendelkezésünkre álló természeti erőforrások mértéke, ebből mennyit használunk, és ki-mit használ fel. A GFN és partneri hálózata kutatásokat koordinál, módszertani szabványokat fejleszt, és támogatást igyekszik nyújtani a döntéshozóknak az erőforrások elérhetőségét illetően, hogy olyan gazdaságot alakítsanak ki, amely a Föld ökológiai korlátain belül képes működni.