Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze, életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. A kiállítás lehetővé teszi majd annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre.

A kiállítás nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. Ferenczy számára a család – mint érzelmi bástya és intellektuális közeg – rendkívül fontos volt. Felesége, Fialka Olga ugyancsak képzőművész volt. Elsőszülött fia, Ferenczy Valér apja hivatását követve szintén festőművész lett, a két ikergyermek, Noémi és Béni pedig a képzőművészet más műfajaiban bontakoztatta ki tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin művészet megteremtőjévé, Ferenczy Béni pedig a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává vált. A kiállítás utolsó terme e párját ritkító művész família előtt tiszteleg.

A november végétől jövő június elejéig látható Ferenczy Károly-kiállításon mintegy 150 festményben és 80 grafikában gyönyörködhet a látogató. A válogatás a hazai és a határon túli köz- és magángyűjtemények feltérképezése nyomán az életmű legjelesebb darabjaira összpontosít. Tucatnyi múzeum kölcsönöz a Galéria tárlatára, de a közgyűjteményi anyag több mint hatvan, magántulajdonban lévő remekművel is kiegészül.

A kiállítás kurátorai Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek.

WANTED – 31 lappangó Ferenczy-festmény kerestetik!

Ferenczy életművében ugyanakkor ismerünk olyan jól dokumentált főműveket, remek alkotásokat is, amelyeknek szerepeltetéséről azért kellett lemondanunk, mert lappanganak, hollétükről napjainkban sajnos nincs tudomásunk: a háborúban eltűntek, külföldre kerültek, vagy régóta ismeretlen helyen vannak – közölte a Nemzeti Galéria. E művek archív felvételeit valamint származási, kiállítási és szakirodalmi adatait azért tesszük közzé, hogy felbukkanásukat és a Ferenczy-kiállításra kerülésüket segítsük. A keresett művek listája, képe és adatai a Magyar Nemzeti Galéria honlapján tekinthetőek meg.