Sátoraljaújhely ünnepi borítékján a magyar kálvária végállomása, a Szár-hegy tetején lévő Szent István kápolna, illetve a városháza épülete szerepel. A gödöllői díszboríték grafikáját a Kastélytemplom épülete, Grassalkovich Antalt ábrázoló festmény, és a barokk-stílusú erkélyrács motívuma alkotja. Az alkalmi bélyegzőkön a városcímerek stilizált rajza látható.
A 750 éve város Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 82 km-re található. Nevét a közeli Sátor-hegyről kapta, eredetileg Sátorhalmának hívták. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, a gróf Cseszneky család őse, majd az Aba nemzetség birtokába került. 1110-ben Könyves Kálmán az Apuliából ideköltözött Casertai Rátold grófnak adományozta a területet, ami a tatárjáráskor elpusztult. A túlélők – mivel ezt a lakóhelyet a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai is állandóan veszélyeztették – nem építették újjá. Az új település helyéül a Ronyva patak jobb partját választották, a Sátorhegy tövénél. Ennek első írásos említése IV. Béla 1256-ban készült okiratában olvasható. A pálos rend akkor telepedett le az akkor még különálló településnek számító Barátszeren, a város legrégebbi részén. Újhely 1261-ben kapott városi rangot V. István ifjabb királytól; akkor épült a vára is.
Barokk év, 2011, Gödöllő. Pest megyében, a Rákos-patak partján, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői-dombság völgyében található Gödöllő. Vonzerejét természeti adottságainak és jó földrajzi elhelyezkedésének köszönheti. A környék erdői évszázadokon át főúri, királyi vadászterületek voltak. Első okleveles említése 1349-ből ismeretes, amely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelőjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta Gödöllőt és a hozzá tartozó földeket, erdőket. 1868-ban nyerte el hivatalosan és véglegesen a Gödöllő elnevezést. A település életébe döntő fordulatot hozott, amikor Grassalkovich Antal (1694–1771) lett a vidék tulajdonosa. A főúr Gödöllőt választotta kiterjedt birtokai központjául, nagy ívű fejlődés lehetőségét nyitva meg ezzel a település előtt. Ott építette fel pompás barokk kastélyát (1744–51), mely építészeti és történeti szempontból egyaránt kiemelkedő; 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta. Grassalkovich Antal jó ízlésű és bőkezű mecénás is volt, kora kiváló építészeivel és szobrászaival dolgoztatott. (Forrás: godollo.hu, hu.wikipedia.org.)
A tegnap megjelent két bélyeg a Pénzjegynyomdában készült. Fotóját Hajdú József készítette, tervezője Domé Eszter.

