A jávai langurok ábrázatukat tekintve az egykor népszerű moncsicsi figurára emlékezető, Délkelet-Ázsiában őshonos majmok, amelyek Budapesten a Xántus Jánosról elnevezett állatházban láthatók. A ritka majomfajt 2007 óta láthatja a fővárosi közönség. Akkor két nőstény, Negro és Szmörre, valamint a hím Orange otthona lett Budapest. A nevek az állatok színére utalnak, ugyanis ennél a fajnál két, egymás mellett előforduló színváltozat létezik. Természetesen Negro a fekete, Orange és Szmörre pedig a narancsvörös-aranysárga szőrzetet viselő változatot képviseli. Az első sikeres szaporodásra 2008 augusztusában került sor, és azóta a nőstények lényegében minden évben világra hoznak egy-egy utódot.

A jávai langur (Trachypithecus auratus) a cerkófmajmok családjába, azon belül a karcsúmajmok közé tartozó faj. Elterjedési területe Délkelet-Ázsiára, közelebbről Indonéziához tartozó szigetekre, elsősorban Jávára, Balira és Lombokra korlátozódik. Nappal aktív, kisebb csoportokban élő állat, melynek étlapján szinte kizárólag növényi eredetű táplálékok, levelek, gyümölcsök, rügyek és hajtások szerepelnek. A nőstények hét hónapos vemhesség után hozzák világra utódjukat. Néha előfordul ikerellés is, de az esetek többségében egy-egy elléskor csak egyetlen utód jön a világra. A fiatalok 3-4 évesen válnak ivaréretté, és akár húsz évig is élhetnek. A jávai langur veszélyeztetett fajnak számít. A vadonbeli egyedszáma pontosan nem ismert, az viszont igen, hogy állatkertekben összesen 220 egyed él ebből az állatfajból. Európában 23 állatkertben mutatják be, Magyarországon egyedül a  Fővárosi Állat- és Növénykertben élnek ilyen állatok.

A mostani kölyök május 13-án született, tehát nemsokára eléri a kéthetes kort. Így most már elég fejlett ahhoz, hogy kis szerencsével a közönség is láthassa. A nap nagy részében anyjába csimpaszkodik, alszik, vagy éppen tejet iszik. A nemét persze ilyenkor még nem lehet megállapítani. Az apróság, akárcsak Szmörre, az anyaállat, a vöröses színváltozat képviselője.

A jávai langurok mellett a kis krokodilok az állatkert legújabb jövevényei. A nílusi krokodilok hat tojást raktak, ötből kelt ki krokodilbébi a múlt héten. A tenyérnyi méretű állatoknak a Pálmaházban alakítottak ki óvodaként szolgáló akva-terráriumot. A kis krokodilok elég félénkek, hiszen ebben az életkorban a természetben igen sok állat szeretné őket elfogyasztani. Ilyen veszély persze az állatkerti krokodilocskákat nem fenyegeti, de ők ezt nem bízzák a véletlenre. Éppen ezért általában a kövek közé, illetve a vízinövények alá bújnak el, és onnan lesnek ki az őket szemlélő látogatókra.

A nílusi krokodil (Crocodylus niloticus) nemcsak a Nílusban, hanem Afrikának a Szaharától délre eső területein szinte mindenütt előfordul, ahol megfelelő folyókat vagy állóvizeket talál. A párzás után két hónappal a nőstények a parti fövenybe, homokba ássák el tojásaikat, állatkerti körülmények között azonban a tojások kiköltése legtöbbször mesterséges úton történik. A kis krokodilok három hónap elteltével kelnek ki a tojásból, hosszuk akkor 30 cm körüli. A kicsiknek már kikeléskor vannak fogaik, így azonnal képesek önállóan táplálkozni. Ennek ellenére az anyaállat rendszerint egy évnél is tovább velük marad, elsősorban azért, hogy más ragadozókkal szemben megvédelmezze a kis méretük miatt egyébként meglehetősen védtelen apróságokat.

A Fővárosi állat- és Növénykertben több mint húsz éven át nélkülözni kellett a rendszeres krokodilszaporulatot. 
Ennek egyszerű oka az volt, hogy Öcsi, a több mint negyvenéves hím krokodil hosszú éveken át magányosan élt a 
Pálmaház egyik oldalszárnyában. Az 1934-ben lebontott, de a 1912-i tervek alapján 2006 őszére újra felépített 
Krokodilház megnyitásakor Öcsi nemcsak tágasabb helyet, hanem egy nálánál fiatalabb párt is kapott. A Bécsből 
érkezett nőstényt Panninak nevezték el. Panni és Öcsi frigyéből először két éve jöttek világra utódok, így a mostani 
már a második fészekaljnak számít ettől a tenyészpártól.