(Szerző: Bányai-Ferenczi Regina/Media1) Pénztelenséggel, politikai befolyással és cenzúrával kell megküzdeniük a közélettel foglalkozó helyi újságoknak ma Magyarországon. Egy nemrégiben megrendezett konferencián próbálkoztak kiutat keresni a válságból, evégett Németországból is érkeztek előadók Budapestre.
„Fenntartható helyi hírek” címmel rendezett konferenciát nemrégiben a Goethe Intézet és az ELTE Média és Kommunikációs Tanszéke. Magyar szakértők a helyi, főleg vidéki sajtó támogatásának fontosságáról és aktuális helyzetéről beszéltek, németországi vendégelőadók pedig önfenntartó újságok működéséről tartottak előadást. Az előadás-sorozat végén a résztvevők közösen próbálkoztak kidolgozni egy kitalált helyi médium számára finanszírozási modellt.
Az első eladó, Hargitai Miklós, a Népszava egyik szerkesztője, egyben a legnagyobb taglétszámú újságíró-szövetség, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke előadásában arról beszélt, hogy Magyarországon nagyon nehéz talpon maradnia helyben a sajtónak, ha független szeretne lenni. A MÚOSZ-elnök szerint a fideszes polgármesterek által vezetett önkormányzatok ellehetetlenítik a szerkesztőségek működését, ha azok nem egy véleményen vannak velük. Hargitai Miklós dolgozott egy kisváros helyi médiumánál és a bezárt Népszabadságnál is, így volt lehetősége megtapasztalni milyen az, ha a politikai okok miatt megszüntetnek egy lapot és számos újságíró az utcára kerül.
Hargitai megemlítette a MÚOSZ anonim kérdőíves kutatását, amely arról kérdezte az aktív újságírókat, hogy munkájuk során milyen mértékben tapasztalják a cenzúra jelenlétét.
A kutatás eredményei közül Hargitai kiemelte, hogy a helyi lapok esetén az újságírók kétharmada számolt be arról, hogy tapasztal cenzúrát munkája közben, amely főleg kívülről érkező, politikai hatásként jelenik meg.
Hargitai hozzátette, az októberi választások alkalmával is bebizonyosodott, milyen fontos a független helyi sajtó. Azon települések esetében, ahol még van miből válogatni a médiapiacon, ott az önkormányzati választásokon máshogy alakultak az eredmények. Ilyen város például Szombathely és Pécs, ahol az ellenzék győzedelmeskedett.
Hargitai szerint a helyi sajtó egyik legnagyobb problémája a finanszírozás. A MÚOSZ elnöke szerint ma Magyarországon a médiában egyetlen működőképes üzleti modell van, mégpedig az, hogy „legyél lojális a kormányhoz és tartsd a markodat.”
Hargitai szerint szinte minden más halálra van ítélve, ha közéleti sajtóról beszélünk. A közéleti orgánumok alternatív finanszírozásra szorulnak, ami általában közösségi jellegű finanszírozás. Erről a későbbiekben Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa is beszélt. Polyák szerint a közösségi finanszírozás területén itthon az Átlátszó.hu és a Direkt36 profi.
Polyák szólt arról is, hogy általános probléma: az online portálok sokszor bizonytalan lábakon állnak, még nem alakult ki egy biztos üzleti modell, mint a nyomtatott sajtónál az előfizetés, vagy a tévénél a reklám.
Hargitai Miklós beszélt többek között azokról a törekvésekről is, amelyek a független helyi sajtó financiális problémáit hivatottak megoldani. A Media1 is beszámolt már arról, hogy a MÚOSZ a „Nyomtass Te is!” mozgalommal közösen egy olyan kísérletre vonatkozó felhívást tett közzé, melynek lényege, hogy a nem kormánypárti önkormányzatok a kommunikációra szánt költségeik egy kicsi, néhány százalékos részét beadhatnák egy közös alapba, amelyből azután normatív alapon lehetne támogatni helyi, független médiát.
