Az Európai Unió igazságügyi biztosa, Didier Reynders aggódik ugyan a koronavírus miatt ismét kiéleződött magyar és a lengyel helyzet miatt, ám egyelőre semmit sem árult el arról, hogy aggályain túl foganatosít-e bármilyen intézkedést – írja az euobserver.

Az állampolgári jogok, a LIBE bizottsági ülésén elmondta, hogy már az előzetes vizsgálatok is erre utalnak. A többi állammal való összehasonlítás alapján megállapítható, sokkal szélesebb felhatalmazást biztosít a törvény a magyar kormányfőnek, mint bármelyik más tagállamban. Ráadásul például az álhír-terjesztésre vonatkozó bűncselekmény meghatározása a törvényben egyáltalán nem egyértelmű, miközben jogi következményei súlyosan aggályosak tekintettel a sajtószabadságra – fogalmazott Didier Reynders. A törvényt és alkalmazását is közelről fogják vizsgálni, s ha nyomós érv vetődik fel, akkor a kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezni fogják.

Hídvégi Balázs uniós biztos ehhez képest azzal érvelt, hogy a törvény mindenben megfelel az alkotmány betűjének. Sőt nagyon csalódott amiatt, hogy ezt a rendkívül nehéz időszakot pártpolitikai céljaikra használják fel a magyar ellenzéki pártok, miközben hamishír-terjesztéssel és nyilvánvaló hazugsággal vádolta meg őket Hídvégi. A LIBE bizottság monitorozza az összes tagállamban meghozott rendkívüli intézkedéseket, különös tekintettel a jogállami normákra, illetve arra, hogy a járvány elültével ismét biztosítottak lesznek-e a most elvett jogok, mint például a gyülekezési vagy a sajtószabadság. Szeptemberben fogják publikálni az első jelentést a jogállami normák helyzetéről a tagállamokban.

Egyre több médium, így a Balkaninsight oknyomozó portál is átvette az eredetileg a Project Syndicate amerikai folyóiratban megjelent elemzést a CEU 1997-ben megbízott elnöke tollából. Bruszt László azt a folyamatot elemzi, hogy Trumphoz és Boris Johnsonhoz hasonlóan elsőre Orbán Viktor sem vette komolyan a vírusfertőzést, hisz’ a migrációval hozta összefüggésbe. Majd az orvosok elkezdtek beszélni, az újságírók írni és az iskolás gyerekek szülei tiltakozni – s mindezen nyomás hatására volt kénytelen belátni, a helyzet súlyosabb annál, mint ahogy ő azt megítélte a járvány kitörésekor, s változtatta meg végül döntését az iskolák bezárásáról. Az írás arra koncentrál, hogy elhallgatva az információkat a kormány emberéletekkel játszik.

A járvány kezelésének legfontosabb része a folyamatos információáramlás. Az emberek ez alapján tudnak vigyázni magukra és környezetükre. Kínában is azért terjedt el a vírus, mert elhallgatták a megjelenését, elhallgatták a bajt. És nem is tudtak védekezni ellene – eleinte.  Az eddigi tapasztalatok is sorra azt bizonyítják, hogy azok az országok tudnak a legsikeresebben küzdeni a COVID-19 ellen, ahol a lakosságot folyamatosan tájékoztatják és ebbe a folyamatba bevonják a szakértőket, orvosokat, hogy társadalmi vita alakulhasson ki a vírus kezeléséről. A veszélyhelyzetre vonatkozó törvényt pedig azért találja veszélyesnek a szerző, mert felszámolja azt a politikai felelősségre vonást és elszámoltathatóságot is, ami már eddig is csak nyomokban volt fellehető.

A TSN ukrán tv orosz nyelvű portálja számolt be arról az április 1-jei magyar rendeletről, amely szerint szigorú szabályokkal jöhetnek vissza hazánkba az ukrán munkások. Az ügyfélkapun kell regisztrálniuk, 14 napos karanténra számíthatnak – csak a legfontosabbak közül néhány. Ezenkívül napi 4 órát tartanak nyitva a határok azon ukránok számára, akik csak keresztülutaznak hazánkon, hogy Európa más országaiban felvehessék ismét a munkát.

A MAFILM bővítésébe fektet a kormány – adta hírül a francia Cineuropa portál, jelezve: a fóti stúdió fejlesztési terveinek kivitelezése a kijárási korlátozások feloldásával máris kezdetét veheti. A legfőképp középkori díszleteiről és II. világháborús barakkjairól is ismert, jó 12 négyzetkilométeres Mafilm-bázist négy újabb elemmel bővítik 2400 négyzetméterrel. A járvány miatti gazdaságvédelmi program keretében – elsősorban munkahelyek létesítése végett született meg az új befektetési terv. London után a Mafilm-stúdió a második legnépszerűbb hely a vén Európa hangulatát felidéző filmek forgatásához. Nem beszélve a többi stúdióhoz képest 30%-kal olcsóbb árairól.

A magyar gazdaság profittermelő szektoraként tartják nyilván a filmipart, 280 millió euró feletti átlagos éves bevétellel, nyilatkozta vezetője, Káel Caba, aki épp emiatt tartja fontosnak a gyors kivitelezést.