Nő az elégedetlenség – nyilatkozta a Reutersnek Andi, a szociológiát hallgató egyetemista, és aki nem merte elárulni a nevét a tudósítónak. A vele készült interjút a The New York Times is átvette, amelyben Andi elmondja: a héten két olyan törvényt is megszavaztak a magyar parlamentben a kormánypárti képviselők, amely nem szolgálja az emberek érdekeit.  A budapesti beszámoló azért is érdekes, mert ezzel egy időben Olaszországban több helyen, illetve Brüsszelben is tüntettek, s ezek állnak a nemzetköz média vezető helyein.

A The New York Times azonban a magyar eseményeknek is jelentőséget tulajdonít: a „Boldog karácsonyt, miniszterelnök!” úr elnevezéssel szervezett tüntetés résztvevőit 10 ezresre taksálták, akik a többi között „Ne lopj!” és „Független bíróságot!” követeltek. A cikk a rabszolga-törvényt és a közigazgatási bíróság felállításáról szóló jogszabályt úgy értelmezi, mint a 2010 óta tartó folyamat egyik betetőzését. Az Orbán által kiépített autokrácia megerősödését pedig a demokratikus intézményrendszer koporsójába ütött újabb szög. A tüntetés egyik szervezőjét, Székely Tamás szakszervezeti vezetőt is megszólította az hírügynökség, aki elmondja, hogy a kormány semmibe veszi az egyszerű, kétkezi munkásokat és ezt nem hagyják annyiban. Az Orbán-rendszert jellemezve a civil szervezetek véleményét idézik: a Fidesznek kedvező választási rendszer következtében Orbánhoz hű embereket emeltek az intézmények élére, a kormányfő barátai pedig sorra meggazdagodtak. A tüntetés előzményei közt a CEU elűzését is megemlíti a tudósítás, továbbá a Fidesz reakcióját is a negyedik napja tartó fellángolásról, amely szerint „teljesen nyilvánvaló, hogy a Soros által felbérelt csőcselék és bűnözők vonultak ki az utcára”.

Az osztrák Kurier viszont már erőszakos tüntetésről ír, azzal magyarázva állítását, hogy az elmúlt 10 évben ehhez hasonló nem történt. Sőt, kiemeli, hogy Budapesten kívül hat másik városban is fellázadtak az elégedetlenkedők a rabszolga-törvény ellen, amely a kormány részéről az egyre nagyobb munkaerőhiányra adott válaszként értelmezhető, aminek háttere, hogy rengeteg fiatal hagyta el és hagyja el az országot egzisztenciális okokból épp úgy, mint az Orbán-rendszer elleni tiltakozásból. A kormány reakcióját, Hidvégi Balázs szóvivőt is idézi az újság: „Soros-bérencek vonultak az utcára”. A szakszervezetek általánossztrájk-felszólítást tettek közzé, s a cikk megállapítja azt is – magyar forrásra hivatkozva –, hogy a baloldal, a liberálisok és a szélsőjobb ellenzék is összefogást demonstrált a tegnapi és az előző tüntetések során. 

A Deutschlandfunk német közszolgálati rádió a tüntetők szabad sajtóra vonatkozó követelését is kiemelte tudósításában. A SRF Svájci Rádió és Televízió az ellenzéki összefogásra hegyezte ki a tudósítását: a múlt évek gyakorlatával ellentétben először fordult elő, hogy az összes ellenzéki párt összetartson. A 2014-ben még neonáci pártnak minősített Jobbikkal tüntetett együtt a demokratikus ellenzék, de hozzáteszi a tudósítás azt is, hogy a választási kampány óta a Jobbik mérséklődött és a centrum felé tolódott. Érzékelteti továbbá, hogy a múlt napokban elfogadott két törvény tulajdonképpen csak utolsó csepp volt a pohárban, mert évek óta halmozódnak az aggályok és a sérelmek – első helyen említve meg az elharapózott korrupciót. Milyen irányt vesz a tüntetés? Nehéz ezt megjósolni – mondja a tudósító, hisz’ itt vannak a karácsonyi ünnepek. Ugyanakkor az ellenzéki összefogást olyan jó előjelnek tekinti, ami változást hozhat az választásokhoz képest, amikor képtelenek voltak az ellenzéki pártok egy erőként fellépni a rendszer ellen.

Az Anadolou Agency tudósításából megtudható: a török parlament elnöke Budapestre látogat, s a repülőtéren indulása előtt adott interjúban elmondta, hogy a két nép közötti, mély gyökeret eresztett kapcsolatot most bebetonozzák Kövér Lászlóval, a magyar parlament elnökével. Binali Yildirim elmondta azt is, hogy a 95 éve tartó török–magyar kapcsolatot ez a vizit a NATO-együttműködés területén továbberősíti.

Friss értesülésként olvashatjuk az Európa Tanács hivatalos közleményét is az év utolsó üléséről, amelyen a többi között a Velencei Bizottság hozta nyilvánosságra véleményét – több kérdésben is. Magyarország esetében a migrációs adót emelte ki, amely egyszerre több uniós jogszabályt is sért: a szólásszabadságét és a gyülekezési jogot, ezért eltörlésére tesz javaslatot.

A The Washington Post pedig a CEU nemzetközi kapcsolatok menedzserének, Colleen Sharkeynek a szerkesztőségi levelét teszi közzé arról, hogy szóbeli megállapodás született a kormány és New York állam illetékesei között, amely szerint a CEU teljesítette a feltételeket. Az Európai Unió keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon két törvény megsértése miatt.