Az idei első félévben 53 000 millió forint hitelt vettek fel a magyarok ingatlan építésére vagy bővítésére – a jegybank adatai alapján. A Duna House megvizsgálta, milyen változásokkal járnak a lakásépítéseknél a jövőre életbe lépő energiahatékonysági szigorítások. A dráguló építési költségek miatt a mostaninál magasabb hitelösszegekkel kalkulál jövőre a pénzügyi közvetítő. (A nyitó kép forrása: https://grenzland-immobilien-hubatsch.de)

Jövő január 1-je után már csak olyan új ingatlan kaphat használatba vételi engedélyt, amelyik legalább „közel nulla energiaigényű”, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, vagyis legalább BB energetikai osztályú besorolást kap. A szigorítások az építési hitelezés folyamatát is érintik, a bankok már most is szigorúbban bírálják el a hiteleket, amelyek így kellemetlen meglepetéseket is okozhatnak a hitelfelvevőknek. Mire készüljünk? Mire figyeljünk?

Az építési hitelkonstrukcióknál sok olyan tényező van, amely akár a hitel költségeinél is fontosabb szempont lehet.

Ilyen például, hogy az egyes bankok különböző befejezési határidőt adnak az építkezésre. Van, ahol szigorúan 1,5 év alatt kell befejezni az építkezést és megszerezni a használatba vételi engedélyt, és akad olyan pénzintézet, amelyik erre kétszer ennyi időt ad, azaz három évig finanszírozható az építés. A szigorítási előírásokat azonban már mindenhol egységesen kezelik, azaz hiába lesz készen az idén a házunk, ha most szeretnénk hitelt felvenni rá, már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell a terveknek megfelelnie, hiszen a bank csak így biztosíthatja magát, hogy egy esetleges elhúzódó építkezés után jövőre is befejezhető legyen az épület.

Építkezéseknél különösen fontos a pontos pénzügyi tervezés, hiszen az önerő, a piaci hitel és kormányzati támogatások hármasából eltérő feltételekkel és aránnyal lehet finanszírozni a telekvásárlás és az építkezés folyamatát. Van olyan bank, amelyik legalább 20%-os készültségi fok után ad csak hitelt, de van, amelyik már az építkezés kezdetét is szívesen megtámogatja. A kormányzati támogatásoknál egyértelmű a szabály: ezekből a támogatásokból csak a hátralévő munkálatokat lehet finanszírozni, valamint 0%-os készültségi fokról támogatásból nem lehet építkezést elkezdeni.

Az építési és bővítési hitelek a teljes lakáscélú hitelpiac tizedét teszik ki, amelynek arányában jövőre sem várható változás, azonban az egyéni hitelösszegek emelkedhetnek, hiszen várhatóan a szigorúbb szabályozás miatt megnövekedett építési költségeket a tulajdonosok egy része már csak hitelből tudja majd finanszírozni. A hitelek e speciális formájánál hatványozottabban felértékelődik a pénzügyi szakértők szerepe, hiszen nagyon sok részletszabálynak kell megfelelni, ami megnövekedett hitelfelvételi idővel és bonyolult ügyintézéssel járhat.

E nehézségek pénzügyi szakértő bevonásával áthidalhatók, és ez építkezéskor nagy segítség.