(Szerző: Kárpáti Iván) Próbáljuk fenntartani a normális élet látszatát, nem üresek az utcák, a munkahelyek, az iskolák. Ez értelemszerűen azzal jár, hogy a járvány idején többen kerülnek kórházba és többen halnak meg. Sokan belefáradtak, ki egzisztenciálisan, ki lelkileg és még többen minden szempontból. Már nem a betegségtől félnek… Közben a politikusok kapkodnak, rögtönöznek, Orbán Viktor is eljutott a „maszk nélkül bemasírozok bárhova” macsóskodástól, a „maszkban beoltatom magamat a FB-on influenza ellen” állapotig.

A tavasszal azon búslakodtam, hogy az Európai Unió csődöt mondott, képtelen összehangoltan kezelni a járványt. Nem azért, mert nincs elegendő erőforrása a világ egyik leggazdagabb vidékének, hanem mert az EU annyi, amennyit a tagországok akarnak, hogy legyen.

Most megint ott tartunk, ahol a tavasszal: mindenki maga próbálja megoldani a külön-külön véges lehetőségeivel, amitől úgy látszhat, hogy nem kezelhető a helyzet. Most sokkal több ott is a kimutatott fertőzött, ahol a tavasszal alig volt. Miért is lenne kevés? Próbáljuk fenntartani egy normális élet látszatát, nem üresek az utcák, a munkahelyek, az iskolák. Ez értelemszerűen azzal jár, hogy többen kerülnek kórházba és többen halnak meg.

Sokan belefáradtak, ki egzisztenciálisan, ki lelkileg és még többen minden szempontból. Már nem a betegségtől félnek, hanem a tervezhetetlenségtől, a kiszámíthatatlanságtól. A politikusok kapkodnak, rögtönöznek, Orbán Viktor is eljutott a «maszk nélkül bemasírozok bárhova macsóskodástól, a maszkban beoltatom magamat a FB-on influenza ellen» állapotig.

Ne gondoljuk, hogy csak nálunk nem tudják, mit kellene csinálni! A szomszédban Igor Matovic szlovák miniszterelnök úgy vágott bele minden előkészítés nélkül az országos tesztelés elindításába, hogy egyelőre nagyobb a káosz, mint előtte volt, ami komoly ellenállást szült. Azt meg végképp senki sem tudja modellezni, hogy milyen következményekkel jár, ha hirtelen több millió embert mozgatnak meg ebben a helyzetben és irányítanak olyan helyekre, ahol tömegjelenetek alakulhatnak ki. Mindez a későbbi intézkedésekbe vetett bizalmat is aláássa, különösen úgy, hogy a szlovák miniszterelnök ma bejelentette: aki nem megy el, arra automatikusan 10 nap karantén vár, de lehet privát laborba is menni. Ebbe belebukhat a koalíciója is, sokat fog még ez változni addig.

De bárhonnan hozhatunk példákat, leginkább olyanokat, hogy többször kijelentik a döntéshozók, nem lehet akkora lezárás, mint a tavasszal, aztán mégis, bedöntve azokat a vállalkozásokat, amik még eddig kibírták. Ezzel párhuzamosan világszerte százmilliók nem jutnak hozzá a megfelelő kezelésekhez, vizsgálatokhoz a Covid-készenlét miatt, ezt már a sokszorosan leszerepelt WHO is elismeri, sőt figyelmeztet rá, de érthető okokból, már ennek a szervezetnek sem hisznek sokan. A HIV-vírussal fertőződés sem jelentene automatikusan halálos ítéletet, megfelelő terápia mellett szinten lehet tartani, de százezrek nem jutnak hozzá az ellátáshoz, szintén a WHO számai szerint.

Eközben naponta közlik – közöljük mi is – az egyre használhatatlanabb koronavírus-statisztikákat. Minden más, mintha már nem is léteznék, sem itthon, sem a világban. Olyan aránytévesztésben vagyunk, hogy azt majd csak talán évek múlva fogjuk felfogni.