A politikusokban nem, a kormányzatban mérsékelten, a szakértőkben és a külföldi forrásokban viszont inkább bíznak a magyarok a koronavírust illetően.  A többség nem érdeklődik jobban a COVID-helyzet, mint bármi más iránt, a fiatalok csaknem fele pedig egyáltalán nem figyeli a vírus-híreket.

Az Opinio piackutató alkalmazás 1100 fős, 16 és 59 év közötti állampolgárt bevonó, országos reprezentativitású felméréséből az is kiderült, hogy az alkalmazottak elsősorban állásbiztonsági és egészségügyi kérdésekben sürgetik a tájékoztatást a munkáltatójuktól. A cégvezetők egyharmadától több információt, általában a vezetőktől pedig korrektséget és hatékonyságot, valamint őszinte, nyitott és empatikus viselkedést várnak a nagyobb bizalom végett.

Tíz magyarból legfeljebb kettő érdeklődik kiemelten a vírushelyzettel kapcsolatos információk iránt. Az Opinio kutatása szerint a 16–59 évesek kétharmada csak annyira figyeli a vírushelyzettel kapcsolatos fejleményeket, mint bármi mást. A megkérdezettek negyede viszont gyakorlatilag nem is követi a COVID-dal kapcsolatos híreket. A Z-generációnál ugyanez az arány 40%, a fiatalok csaknem fele tehát nem tájékozódik aktívan a koronavírusról.

A nemzetközi tapasztalatokkal egyezően az orvosok és szakemberek, valamint az egészségügyi intézmények számítanak a legmegbízhatóbb hírforrásnak, a válaszadók harmada bízik bennük. A hazai bizalmi, vagy inkább bizalmatlansági helyzetet azonban az írja le a legjobban, hogy a megkérdezettek 28 százaléka a külföldi forrásokban (nemzetközi szervezetek, hírportálok) bízik leginkább, ha hitelességről van szó.

Ez az arány magasabb az operatív törzsbe vetett bizalomnál, és jóval kevesebben bíznak a kormányzatban (22%), a hazai média szavában (20%); lesújtó az eredmény az önkormányzatokok hitelességét (11%) illetően.

A személyes ismerősök szavai iránt minden ötödik magyar van bizalommal, a sort pedig csak azért nem a munkahelyi vezető zárja 7%-kal, mert a politikusoknak őket is sikerült „alulmúlniuk”, a magyarok mindössze 3%-a tekinti őket megbízható forrásnak.

A megkérdezettek csaknem kétharmada (64%) igényli, hogy a munkahelye tájékoztassa őt a kialakult helyzetről. A legfontosabbnak az egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos híreket tartják (34%), utána az állásuk biztonsága következik (23%). Mindkét területen az életkorral és a végzettséggel együtt nő az érdeklődés is. Meglepő módon a szervezet üzleti kilátásai gyakorlatilag irrelevánsak, a magyar munkavállalók mindössze 6%-a vár erről rendszeresen híreket a cégétől.

A cégektől kapott információk korrektségét illetően az összkép inkább pozitív (81% számolt be elegendő, vagy legalábbis használható információról), a többiek azonban semmit, vagy hiteltelen tájékoztatást kapnak a munkáltatójuktól. Összességében a vezetői szereppel kapcsolatban is inkább elégedettek a magyarok. Közel egyharmaduk példamutatónak tartja, csaknem a fele úgy érzi, hogy a főnökük kontroll alatt tartja az eseményeket. Ötödük azonban inkább elégedetlen, 4% pedig eleve kritikus a vezetőjével szemben.

A munkahelyi vezető iránti bizalom erősítésére a korrektség az aduász (az összes válaszadó 70%-a, a diplomások 82%-a emelte ki). Az elkövetett hibák elismerése, az empátia és a nyitottság ugyanakkor csaknem ugyanolyan fontosak, mint a gyors és hatékony intézkedések. Az „emberi tényező” minden második megkérdezett szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy erősödjék a bizalom. Önmagában a láthatóság, vagy az információforrásként történő fellépés azonban nem csodafegyver, mindössze a válaszadók egynegyede tartotta ezeket jó megoldásnak.

Az Opinio piac- és közvéleménykutató applikáció  2020. májusa óta méri a felhasználók véleményét a legkülönfélébb kérdéskörökben. Az alkalmazás Android és iOS okostelefonokon is működik, a használók válaszaiból szociológia módszertan szerint panelt készítenek és a válaszokból súlyozással reprezentatív kutatási eredményeket publikál az applikáció mögötti csapat. Bővebben az alkalmazásról: www.opinio.hu