Szijjártó Péter ugrott a nemzetközi hírek élére, hisz’ a Covid-tematika uralja a médiát csaknem mindenhol – leszámítva az amerikai elnökválasztást. Az erről szóló legtöbb cikket az angol nyelvű ázsiai sajtóorgánumokban találtuk meg, bár a Voice of America éppúgy foglalkozott vele, mint a France 24.

A bejelentést minden bizonnyal egyeztették a thai kormánnyal, mert csaknem egyidőben vált ismertté itthon és Thaiföldön is Szijjártó megbetegedése. A vele tartó 12 fős delegáció minden egyes tagját is tesztelték, de csak a külügyminiszter lett Covid-pozitív, akin aztán biztonsági okokból másodszorra is elvégezték a tesztet. Külön repülőgépen, egyedül szállították haza, a delegáció többi tagját egy másik gép hozta Magyarországra.

Az ügy további érdekessége, hogy a kambodzsai kormány szintén tesztelte Szijjártót Thaiföldre indulása előtt, és akkor még negatív volt az eredménye. Az AP beszámolója szerint Szijjártó tárgyalt kollégájával, a kereskedelmi és agrárminiszterrel, s a kormány vele találkozott tagjai is mind karanténba vonultak. Azt is megjegyzi az írás, hogy Szijjártó nem viselt maszkot! A News24 azt írja, hogy kórházba szállították ugyan a minisztert, de semmilyen tünete nem volt.

A Reuters a legfrissebb tudósításában beszámol arról, hogy december közepére nem lesz hely a magyar kórházakban a koronavírus-járvány következményeként, noha 32 ezer ágyat különítettek el a súlyos fertőzöttek számára.

Miután a civil szervezetek jelezték, hogy a kormány nem változtatott a törvényen, az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy a júniusban hozott európai bírósági döntést hajtsa végre, azaz módosítsa a törvényt az EU-szabályoknak megfelelően – írja brüsszeli tudósításában az EUObserver. Erről október 29-én hivatalos levelet is küldött Budapestnek, ami már a második. Christian Wigand bizottsági szóvivő a lapnak elmondta, hogy a levélben a módosítás részleteit épp úgy kifejtették, mint a határidőket, amelyek megtartására szólították fel a Fidesz-kormányt. Ez azért érdekes, mert Budapest tájékoztatta a bizottságot, hogy szándékában áll az ítéletnek megfelelően eljárni. Innentől kezdve egyébként még egy hónapja van Magyarországnak a levélben foglaltak teljesítésére, ellenkező esetben pénzbírságot szabnak ki. A parlamenti szavazásról azonban még nincs határidő.

A Civil Szervezetek Szövetsége, amelyik 34 magyar nem kormányzati szervezetet fog össze, azt nyilatkozta az EUobservernek, hogy a kormány szemmel láthatóan ki akarja szorítani őket, hogy a jövőben ne férjenek hozzá az uniós alapokhoz. Ennek része volt az ún. Lex Soros, amelynek eredményeként elűzték Budapestről, mi több Magyarországról a Nyílt Társadalom Alapítványt is.

A román tulajdonban lévő DIGI 80 ezer aláírást gyűjtve petíciót nyújtott be a kormánynak, amelyben tiltakozik az ellen, hogy kizárták az 5G-s fejlesztések pályázatából a céget – tudtuk meg a Developing Telecoms összefoglalójából. A cég közölte: ezzel kívánta még szeptemberben nyomás alá helyezni a Nemzeti Média- es Hírközlési Hatóság (NMHH), amelyik meghirdette az árverést az 5G bevezetését támogató szélessávú szolgáltatások frekvencia-használatára (a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es, valamint a 3600 MHz-es frekvenciasávokon). Az NMHH visszautasította a cég engedélykérelmét a frekvenciahasználatra.

Aljakszandr Lukasenka felajánlotta Putyinnak, hogy a koronavírus elleni vakcina gyártását felvállalja Belorusz – a legkorszerűbb orosz technológiákat alkalmazva – írja az orosz nyelvű hírportál, a Lenta. A hír pedig Magyarországot azért érinti, mert a magyar kormány volt az első az Európai Unióból, amelyik bejelentette, vásárol az orosz vakcinából, amit augusztus 11-én törzskönyveztek, s ezt maga az orosz elnök jelentette be. A sikert demonstrálva pedig Sojgu védelmi miniszter és Moszkva főpolgármestere be is oltatta magát.

Emellett másik két vakcinát (ЭпиВакКорона, és a Csumakov Központ szere) is törzskönyveztek szeptemberben, illetve októberben, ekként már 3-féle oltóanyagot kísérletezett ki Oroszország.