A Bizottság módosította véleményt, olyannyira, hogy 2020-tól az EU-támogatásokat nem fizetnék ki, sőt, visszamenőleg megvonnnák, ha egy tagállam semmibe veszi az alapértékeket. Orbán a civilek elleni újabb retorzióval próbálja elterelni a figyelmet menedékpolitikájának hatalmas ellentmondásairól, és mellesleg Sorost is kipaterolná. 21. századi oktatást akarnak a magyar diákok az értelmetlen biflázás helyett. (A 2018. január 19-i budapesti diáktüntetésről Szabó Bernadett/Reuters készített képeket.)
Az illetékes brüsszeli biztos bejelentette, hogy olyan javaslat készül, amely az összes EU-támogatást a jogállamiság betartásához kötné, nem csak a szerkezeti alapot. Jourová azt is elmondta, hogy a Bizottság egyhangúan támogatja az elképzelést. A részleteket a következő hónapokban dolgozzák ki, de azt már tudni lehet, hogy nem egyszerűen pénzeket tartanának vissza, és azokat csak akkor fizetnék ki, ha pl. Lengyelország gondoskodik a bíróságok függetlenségéről. Legalább ennyire fontos, hogy utólag is megvonhatnák a szubvenciókat, ha valamely állam szembemegy a normákkal. Ez utóbbit Németország szorgalmazza. A cseh biztos emellett szeretné, ha Ausztria, amely a 2. félévben ellátja a soros elnökséget, meghatározná, hogy melyek a külső befolyástól mentes igazságszolgáltatás kritériumai. Olyan ellenőrző intézményt állítanának fel, mint a németeknél műszaki területen a TÜV. Az mondaná meg, hogy szükség van-e az anyagi eszközök bevetésére. Az ötlet része, hogy aki csatlakozik a leendő Európai Ügyészséghez, az gyorsabban jutna a támogatáshoz. Mint ismeretes, Magyarország és Lengyelország távol marad a testülettől.
Ezzel együtt nem valószínű, hogy a következő hosszú távú költségvetést ilyen záradékkal tudnák ellátni, mert a döntést egyhangúan kell meghozni és a lengyelek bizonyosan nem mennek bele. Várhatóan a magyar kormány sem szavazza meg. Viszont Varsónak nem érdeke, hogy blokkolja az előirányzatot, hiszen a kifizetések legnagyobb haszonélvezőjének számít.
A kommentár kétélű fegyvernek nevezi a Bizottság felvetését, mármint hogy minden brüsszeli szubvenciót az alapvető normák tiszteletben tartásától tegyenek függővé. Egyfelől Berlin már régóta sürgeti, és miért is ne? A lépés figyelmeztetés volna az olyan tagoknak, mint Magyarország és Lengyelország, amely minden évben ezer örömmel átveszi a milliárdokat, ám kevésbé lelkes, amikor a sajtó szabadságáról, vagy a bíróságok önállóságáról van szó. Az EU értékközösség, és nem szabad anyag segítséggel jutalmazni azt, aki figyelmen kívül hagyja ezeket az értékeket. Gazdasági megfontolások is amellett szólnak, hogy a szerkezeti támogatásokat olyan államoknak adják, ahol nem független az igazságszolgáltatás. Utóbbi nélkül ugyanis nincs működő piacgazdaság. Másfelől viszont azt is meg kell fontolni, hogy a pénz és a vele együtt járó életszínvonal-emelkedés ösztönöz az értékek betartására. Az Európai Tanács elnöke már óvott attól, hogy Varsót a források elzárásával kilépésre ösztökéljék. Ha Varsó ugyanis veszi a kalapját, az nem jó sem az uniónak, sem pedig a lengyel jogállamiságnak.
Közép- és Kelet-Európa több államában lassan a felfordulás számít a normális állapotnak, de ez az érintett országokat irányító erős emberek részéről nem a gyengeség jele, hanem éppen ellenkezőleg, az erejüket leplezi – írja a Bloomberg.. A nacionalizmus és a Trump-féle politika erői végigsöpörtek az egész földrészen, de főként keleti részen vetették meg igazán a lábukat, sőt egyre erősebbek. Leginkább Lengyelországban és Magyarországon növelik népszerűségüket a populisták, amikor megütköznek az EU-val, illetve az ígérik, hogy újra naggyá teszik az országot. Az Eurasia Csoport egyik szakértője szerint a keleti vezetők azt sulykolják a szavazóknak, hogy azok ne az intézményekben, hanem bennük bízzanak. És az emberek egyre inkább jutalmazzák a személyiségek által vezérelt politikát.
Viszont a zűrzavar egyáltalán nem látszik a gazdaságon, ezért a politikusok ígérgethetnek. Orbán Viktor a maga illiberális államával és a kerítéssel villámhárító a térség politikai átalakulását nehezményező nyugati bírálatok számára. De azért újabb választási győzelemnek néz elébe, amit nagy mértékben elősegít a heves kampány Soros ellen. Utóbbi azt mondja, a támadások nagyon emlékeztetik az egykori nácik propagandájára. Judy Dempsey, a Carnegie Europe elemzője úgy véli, hogy ezek az erős emberek jó érzékkel lovagolják meg az általános elégedetlenséget. Mert általános a kiábrándulás az utóbbi 30 év politikája miatt.
Die Presse: Ellentmondások mutatkoznak a magyar miniszterelnök menekültpolitikájában. Orbán, hogy jó pontokat szerezzen a választóknál, újabb megszorító intézkedéseket tervez a migránsokat segítő szervezetek ellen. Viszont tavaly éppen annyi menedékkérőt fogadott be, mint amennyi az uniós kvóta alapján jutna az országra. A politikus tudja, miként kell játszani az EU-val és a brüsszeli vezetés is alaposan kiismerte őt. Idehaza követi a saját céljait, elmegy az uniós jog végső határáig, de a nagy szakítás előtt mindig megtorpan – így írja le egy magas rangú uniós tisztségviselő a magyar vezető harcmodorát. Orbán ezt csinálta a külföldi cégek, valamint a CEU ellen is, most pedig a menedékpolitikában veti be. Az UNHCR képviselője szerint a befogadott 1291 ember Magyarországon terjesztette elő kérelmét, vagyis nem arról van szó, hogy a nekik adott státusszal a görögök és az olaszok terhei enyhülnének. Ám feltételezhető, hogy a kormányfő Brüsszelben azzal érvel majd: teljesítette a kvótát.
A Fidesz, ahelyett, hogy tisztázná az ellentmondásokat a lakosság számára, új, korlátozó lépésket készít elő. Ezeket úgy adja el a nyilvánosságnak, mintha a csomag kizárólag azok ellen az NGO-k ellen irányulna, amelyeket Soros finanszíroz. Mellesleg arra semmiféle bizonyíték nincs, hogy valóban létezik a Soros-terv az illegális bevándorlás előmozdítására.
A sajtószemle itt folytatódik, tessék kattintani!