Beszólás Trumpnak: fapados intelem

(Szénási Sándor jegyzete) A Ryanair nevű, ír bázisú fapados légitársaság az igazság, némi moralitás, a józan ész stb. nevében horkant fel, amikor közölte a Punk-kal (copyright by Robert de Niro), hogy időnek előtte győzelmet hirdetni annyi, mint landolás előtt kiszállni egy repülőgépből… (Nyitó kép: Gage Skidmore/flickr.com)

Valami különös, sőt szokatlan dolog történt: ha mégsem az, tehát nem különös és nem szokatlan, akkor nekem még sok vicc új. A Ryanair nevű, ír bázisú, több mint 400 repülőgépet üzemeltető fapados légitársaság beszólt az amerikai elnöknek, és nem azért, mert Trump megsértette volna, vagy ártott volna neki. Nem, úgy tűnhet föl, hogy a cég az igazság, némi moralitás, a józan ész stb. nevében horkant fel, amikor közölte a Punk-kal (copyright by Robert de Niro), hogy időnek előtte győzelmet hirdetni annyi, mint landolás előtt kiszállni egy repülőgépből, amit ő, vagyis a Ryanair egyáltalán nem tanácsol. 

A társaságnak akkor is száz százalékig igaza van, ha Trump előbb bár hazudik, később azonban valóban győz, a dolog mégis furcsa. Mit érdekli egy szőrös szívű kapitalista társaságot a politikai vagy éppen polgári erkölcs trumpi lezüllesztése, miért nem azzal foglalkozik, hogy a vírus miatt eddig 197 millió dollárt bukott, igaz, az elemzők 244 milliót jósoltak, a mérleg tehát jobb, mint amit vártak, de azért nem jó.

A helyzet azonban az, hogy a Ryanair gúnyos beszólása és a veszteség összefügg. A cég már európai kormányoknak is nekiment azzal a váddal, hogy félrekezelték a járványt, a repülőtéri tesztelés például egységes előírások híján kaotikusra sikeredett, ami sokat ártott a légiközlekedésnek, és az Egyesült Államokkal, konkrétan Trumppal is ez a baj.

Tágabb összefüggésben ez azt jelenti, hogy bár korunk a szétesés felé tendál, a részek lázadása az egységek ellen látványos és sikeres, a globalizáció szálai azonban nem téphetők el csak úgy: O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója, úgy is, mint a globális karvalytőke reprezentánsa, értésre adja, hogy nem híve a nemzetállami gányolásoknak, a hozzá nem értésnek, és a hadonászó halandzsázás helyett profizmust vár, és ezzel persze profitot. Tök mindegy neki, hogy ki az elnök.

Ezt csak úgy, jelzésképpen mondjuk. Amúgy a társaságnak hívei nem vagyunk, hasznunk belőle nincsen, egyszerűen csak rögzítjük, hogy a cég most az irónia mezejére lépett, és elmésnek bizonyult. Ez is valami, még ha a poént csupán a tőkemegtérülés vágya szülte is.