Energialábnyomunk legnagyobb részét a hőenergia adja; ez is mutatja, hogy hazánkban hatalmas gond az energiaszegénység. A rossz hatásfokú fűtési rendszerek és berendezések, a hiányos vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. Ráadásul a jelenség nem csak az alacsony jövedelmű, szegény családoknál probléma.
Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja kellően fűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energiaköltség a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de szakértők szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a medián-jövedelem (=az a jövedelmi szint, amelynél a lakosság fele kevesebbet, fele pedig többet keres) háromötödét. Egy rossz minőségű lakás nemcsak a rezsiköltségre vagy a család kényelmére van hatással, hanem tartósan meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is.
Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből 400-800 ezer (sic!) háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 10-20 százalékát érinti ez a gond. Azok a háztartások, amelyekben nem megfelelő módon fűtenek, és ezért nagyon magas a károsanyag-kibocsátásuk, ebben a számításban benne sincsenek.
A lakásminőséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos problémák sokkal nagyobb arányban érintik a szegény háztartásokat.
Minél alacsonyabb egy háztartás jövedelme, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők: egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű ajtókkal, ablakokkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és fűtése az átlagosnál sokkal több energiát követel. Sokan nem tudják fűteni lakásaikat, vagy csak annyira, hogy éppen ne fagyjanak meg.
Az energiaszegénység egyik leggyakoribb oka, hogy sokan nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat. Ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a szigetelés, az energia hatékony használatát segítő felújítások támogatása lenne.
Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár felére csökkenthető az épület energia-felhasználása, fűtési költsége. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a a padlón keresztül, 25%-a pedig a tetőn át távozik.
Gyors, hatékony és leginkább gazdaságos megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energia megtakarítható. Az okosan méretezett és megvalósított szigetelés néhány éven belül megtérül.
Az európai ingatlantulajdonosok, családiház-tulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Európai Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni kellő hőmérsékletűre az otthonát, 87 millió ember pedig rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millióan nagyon magas rezsiköltségű lakásban élnek, 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak.
