Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a… fordított világról. Mármint arról a fordított világról, amiben élünk. Ahol minden az ellenkezőjét jelenti annak, ami.

Most éppen Gulyás Gergely mai „aranyköpése” juttatta eszembe, aki egyenesen azzal vádolta a pedagógus szakszervezeteket, hogy – szavai szerint – ők voltak a pedagógus-béremelés legfőbb akadályai. Így. Ahogy a médiaszakmában mondani szoktuk: képben-hangban, mikrofon és kamerák előtt, szemrebbenés nélkül. Egy civilizált országban (Magyarország, ugye, egyre kevésbé tartozik ebbe a halmazba) egy ilyen ostoba, szakszervezet-ellenes kirohanás után minimum le kellene mondania a miniszternek. Örökre.

Vagy ott van a nemzetközi kapcsolatok világa. A diplomácia, aminek minden írott és íratlan szabályát a visszájára fordította már Szijjártó Péter. Gondoljanak csak a külügyminiszter minősíthetetlen hangvételű nyilatkozataira, amikor, mondjuk, kioktatja az ukrán vezetőket vagy éppen az egyik legnagyobb szövetségesünk, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét küldi el melegebb éghajlatra.

Vagy ott van Kocsis Máté főfidesznyik, akinek a jelek szerint a franciás neveltetése megállt annál, hogy franciakulccsal párszor jól elpáholhatták gyerekkorában. Különben nem mondana olyan ökörséget, hogy Daniel Freund német zöldpárti képviselőre a „náci tempó” jellemző, csak mert utóbbi bírálta az Európai Bizottság Orbánnal kötött elvtelen kompromisszumát.

És akkor még nem is beszéltünk a magyar oktatásügyről, aminek ma már nyilvánvalóan az a legfőbb iránya, hogy minél több legyen a műveletlen emberfő az országban. Az egészségügy? Ugyan már: az elkötelezett orvosok és nővérek minden erőfeszítése ellenére, maga az állami rendszer is végstádiumban van, aki bejut oda, jobb, ha előre felveszi az utolsó kenetet. Mert ma már egy rutin vakbélműtétbe is simán bele lehet halni Magyarországon.

Itt tartunk. A szuverenitásunk megvédésével megbízott állami hatóság épp a maradék szabadságunk elvételével foglalkozik, az igazságügy elejéről már nyugodtan elhagyhatjuk az „i” betűt, marad a gazság!

2024-ben is mélységesen igaz George Orwell zseniális meglátása a diktatúrák fordított világáról. Csakhogy az 1984 című regény eredetileg rémitő jövőképnek készült, és nem kormányprogramnak…