Nem hisz Roger Daniel Kelemen, a New Brunswick-i (New Jersey állam) Rutgers Egyetem (alapítva: 1766) professzora annak, amit Gulyás Gergely állított a legutóbbi Orbán–Ursula von der Leyen találkozóról. Az őszinteség nem jellemző a magyar kormányra – véli. Attól tart, az Európai Bizottság elhúzza még egy évig – gyakorlatilag a választásokig – a jogállami mechanizmus alkalmazását. Ha kimondanák ugyanis, hogy Magyarország autokrácia, akkor a saját politikájuk kudarcát ismernék be. (Nyitó kép: www.univstats.com)
– Orbán megpróbál tagadni számos, a jogállami problémákkal felvetődő kifogást, ráadásul úgy tudni, hogy nem is ez volt Ursula von der Leyennel folytatott megbeszélés legfőbb témája – értékeli a péntek esti brüsszeli találkozót Roger Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politika- és jogtudományi professzora azok alapján, amit innen-onnan meg lehetett megtudni.
– Az viszont elég egyértelmű, hogy a találkozóra azért is volt szükség, hogy Orbán minél hamarabb és biztosan megkapja azt a pénzt, amit az Európai Unió tervezett Magyarország számára a COVID-segélyalapból.
– Valójában nagyon kevés információ szivárgott ki a találkozóról, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von Der Leyen általánosságokat írt felsorolásszerűen a twitter-összefoglalójában. Ellenben Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter elég hosszasan fejtegette, mi hangzott el a találkozón.
– Nem tudom, mi zajlott a szobában, de amit biztosan elmondhatok, semmit nem hiszek el abból, amit Gulyás Gergely mond – reagált a tárcavezető mondataira Kelemen.
– Szóba kerültek állítólag az amerikai–kínai, amerikai–orosz kapcsolatok méghozzá Budapest vonatkozásában is, hogy erre az uniónak külön stratégiát kellene kidolgoznia. Gulyás Gergely azt is mondta, nem szeretik, ha politikai vádakat fogalmaznak meg jogállami köntösben.
– A magyar kormány aligha szavahihető, amikor közérdekű nyilatkozatot tesz. Az első, amit ezzel kapcsolatban elmondhatok, hogy az Orbán-kormány trójai falóként viselkedik, ha az orosz és a kínai kapcsolatokról van szó. Megbontja azt a konszenzust, ami a két ország tekintetében az Európai Uniónak a tagországokkal közösen egyeztetett álláspontja. Márpedig két autokrata rendszerrel van dolgunk, emellett a Kínai Kommunista Párttal is – mondja a magyar származású Kelemen, akinek az édesapja született Budapesten, ő viszont már az Egyesült Államokban. Amiről meg nem volt szó ugyan a két politikus megbeszélésén, ám fontosnak tartotta elmondani:
– Ami leginkább most a háttérben zajlik: úgy próbálja átalakítani az egyetemek és egyéb intézmények finanszírozását, hogy ne lehessen nyomon követni a kormány számára biztosított források útját. Állami pénzeket igyekszik alapítványokba átcsoportosítani, s elintézni azt is, hogy ezeknek másfajta auditálása lehessen. Igyekszik most minden pénzt maga alá begyűrni a kormány közérdekűnek látszó szervezetekbe történő átcsatornázással. Az igazgatóságba pedig olyan embereket ültet, akik pajzsot tartanak majd a tüzetesebb pénzügyi vizsgálatok elkerüléséhez.
– Mit gondol, teljes egészében megkapja Magyarország a covid-segélyen túl a hétéves uniós büdzséből neki szánt pénzeket?
– Az Európai Bizottság szándékosan akadályozza a jogállami mechanizmus alkalmazását azzal, hogy az Európai Bíróságra hárítja az ügyek intézését. Ne tévedjünk, már ma nyugodt szívvel alkalmazhatná Ursula von der Leyen a jogállami mechanizmust, de kifogásokat keres, hogy milyen formában, milyen feltételekkel és milyen útmutatás mellett kellene ezt megtennie. Attól tartok, ezt még legalább egy évig el fogja húzni a bizottság egészen a jövő évi választásokig. Persze, a segélyek ettől még megérkeznek és eljutnak majd mindenféle urambátyámokhoz, csalókhoz.
– Gulyás Gergely modellértékű demokráciának nevezte Magyarországot, pontosabban arra utalt, hogy ezt is jelezte Orbán a bizottsági elnöknek. Mit szól ehhez?
– Nos, ez magától értetődően teljesen nevetséges kijelentés. A Freedom House-tól kezdve gyakorlatilag minden tekintélyes kutatócég újra kategorizálta Magyarországot, mint autokrata rendszert, sőt, mint az Európai Unió első autokrata rendszerét. Ahol még vannak ugyan választások, de nem fair, nem tisztességes választások és a rendszer igyekszik demokráciának láttatni magát.
Sok uniós vezető pedig azért nem akarja belátni, hogy autokrata rendszerrel van dolga, mert az politikájának a kudarcát jelentené és cselekvésképtelenségét ismerné be vele – értékelte Magyarország és Orbán uniós kapcsolatait Roger Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politika- és jogtudományi professzora.