Orbán megint győzött – ezzel a tömör kommentárnak is tekinthető címmel számol be a Politico amerikai portál brüsszeli kiadása arról, hogy az unió tanácsa a magyar miniszterelnök kifogása nyomán levette a Moszkva elleni legújabb szankciós listáról Kirill orosz ortodox pátriárkát, csak hogy meglegyen a teljes körű egyetértés a közös intézkedésekhez.
A beszámoló szerint a tagállami nagykövetek dühösek voltak, de be kellett látniuk: ha azt akarják, hogy pecsét kerüljön az olajembargót is tartalmazó szankciós csomagra, akkor eleget kell tenniük a budapesti követelésnek. A litván EU-nagykövet azt írta Twitter-bejegyzésében, hogy a csomag elfogadása kulcsfontosságú volt, és mély csalódást keltett, aligha fogadható el, hogy akadt, aki nem tartotta teljes mértékig tiszteletben az európai vezetők által elért megállapodást.
„Nem vonulunk vissza, azt javaslom, hogy a hetedik csomagnak legyen az a neve: KGB, Kirill, Gáz és Bankok” – tette hozzá a litván diplomata. Megjegyzem, az eddigi megnyilvánulások alapján a gázembargó ügyében még az olajnál tapasztaltnál is keményebb ellenállásra kell számítani.
A Politico szerint a közjátéknak rossz az utóíze sok tagországban, és most az a kérdés, mit lehet tenni annak elkerülésére, hogy a jövőben megismétlődjék a magyarok túszejtő taktikája. A cikk idéz egy EU-diplomatát, aki azt mondta, Magyarország ezzel a szükségtelen mutatvánnyal elveszítette korábbi közép- és kelet-európai barátai rokonszenvének a maradékát is.
Egy másik diplomata úgy fogalmazott, hogy Magyarország ezek után elszigeteltebb lesz, különösen a lengyelek rosszkedvűek, „most már valóban letettek Magyarországról”, így nem lehet barátokat szerezni.
Orbánnak mindenesetre bejött a taktikája – írja a Politico, és hozzáteszi: miközben sokakat frusztrál ez az obstrukció, néhány másik ország csendben és boldogan meghúzódik Orbán szókimondóbb álláspontjának az árnyékában.
A Rzeczpospolita című varsói lap A pátriárka és az ő földi paradicsoma címmel közöl írást az orosz ortodox egyház vezetőjéről, aki hallatlan luxusban éli életét, és nem hajlandó elítélni az Ukrajna ellen indított háborút. A cikk akkor született, amikor a magyar kifogás nyomán még nem egyeztek meg az uniós államok Kirillnek a szankciós listáról való törléséről. Gleb Pawlowski politikai elemző egyébként úgy vélekedett a lengyel lapnak nyilatkozva, hogy a Kirill elleni szankció nem jó ötlet, mert az orosz propaganda malmára hajtaná a vizet, és a Kreml az orosz ortodox hívek millióit fordítaná szembe a Nyugattal.
Katarina Barley, az Európai Parlament szociáldemokrata pártállású alelnöke tegnap az MDR német regionális tévének adott nyilatkozatában azt javasolta, hogy vonják meg Magyarországtól a szavazati jogot az Európai Unióban, tekintettel az Oroszország elleni hatodik szankciós csomag elfogadásával szembeni magyar ellenkezésre – jelentette honlapján a Der Spiegel hírmagazin. „Talán ez a megfelelő pillanat” – fogalmazott a politikus, aki szerint Magyarország visszaél az uniós döntéshozatal során megkövetelt egyhangúság elvével, és nyomásgyakorlásra használja azt. Felhívta a figyelmet arra: azt a követelményt, hogy a közös döntéshez az összes tagállam egyetértésére van szükség, még akkor fogalmazták meg, amikor az európai integrációs szervezetnek csupán hat tagja volt, most viszont már 27 országból áll az Európai Unió.
„Magyarország esetében már nem beszélhetünk demokratikus és jogállami viszonyokról” – idézi az EP-politikus szavait a portál. Barley is elismerte azonban: felvetésének elfogadási esélyét nagyban csökkenti, hogy ehhez is egyhangú állásfoglalásra lenne szükség.
A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a GLOBSEC biztonságpolitikai fórumról szóló pozsonyi tudósítása ismerteti Volodimir Zelenszkij ott elhangzott videóüzenetét, amely a lap szerint tartalmazott ugyan Budapestnek szóló üzenetet, de anélkül, hogy nevén nevezte volna Magyarországot. Az ukrán elnök azt mondta, hogy egyes országok olyan lépéseket tesznek, amelyek az orosz agresszióval szembeni egységes európai fellépés ellen hatnak. Zelenszkij szenvedélyesen érvelt amellett, hogy Ukrajna mielőbb kapja meg az EU-tagjelölti jogállást.
A szlovák fővárosban tartott tanácskozáson szintén felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki egyértelműen Ukrajna mellett foglalt állást, de azt is hangoztatta, hogy az uniós beilleszkedéshez az országnak reformokat kell végrehajtania – emeli ki a majna-frankfurti lap.