A jelenlegi szabályok a gyűlölet elleni védelmet csak bizonyos indítékokra, például faji, vallási vagy nemzeti hovatartozásra korlátozzák. A képviselők bírálják az Európai Tanács tétlenségét, pedig a gyűlölet egyre nagyobb méreteket ölt. A véleménynyilvánítás szabadsága nem szolgálhat pajzsként a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények online és offline védelmére. (A nyitó kép forrása: ma7.sk)

A képviselők felszólítják az Európai Tanácsot (—> azt az uniós intézményt, amelyik meghatározza az Európai Unió által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat), tegyen lépéseket azért, hogy Európában mindenkinek megfelelő védelmet biztosítsanak a gyűlölettel szemben.

Az Európai Parlamentnek a ma 397 igen szavazattal, 121 ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában a Parlament felszólítja a Tanácsot, hogy a jelenlegi jogalkotási ciklus végéig fogadjon el határozatot arról, hogy a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket az EU Szerződés 83. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós bűncselekmények” közé sorolja. Ezek olyan különösen súlyos, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező bűncselekmények, amikre vonatkozóan a Parlament és a Tanács minimumszabályokat állapíthat meg a bűncselekmények és a szankciók meghatározására.

Egységes megközelítés a gyűlölet elleni küzdelemben

A képviselők arra törekszenek, hogy mindenkinek egyetemes védelmet biztosítsanak, különös tekintettel a célba vett személyekre és a kiszolgáltatott csoportokra, közösségekre. Jelenleg a tagállamok büntetőjogi szabályai eltérő módon kezelik a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket; az uniós szintű szabályok csak akkor alkalmazandók, ha az ilyen bűncselekményeket faji, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy etnikai hovatartozás alapján követik el. 

A gyűlölet egyre nagyobb méreteket ölt Európában, és két év telt el a vonatkozó bizottsági javaslat benyújtása óta, de a Tanács nem jutott előre a kérdésben. A képviselők az egyhangúság szükségessége miatt keletkező akadályok leküzdésére a „passerelle klauzulák” alkalmazását kérik. 

Figyelembe kell venni az áldozatok körülményeit

A Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg a „nyitott” megközelítést, aminek értelmében a megkülönböztetés okai nem korlátozódnak egy zárt listára, és a szabályok terjedjenek ki az új és változó társadalmi dinamika által megtörtént incidensekre. A képviselők hangsúlyozzák, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát, bármennyire kulcsfontosságú is, nem szabad a gyűlölet védelmére pajzsként használni, és kiemelik, hogy az internettel és a közösségi médiaplatformok üzleti modelljével való visszaélés hozzájárul a gyűlöletbeszéd terjesztéséhez és felerősítéséhez.

A képviselők azt is kérik, hogy különös figyelmet fordítsanak a kiskorúakra, a többi között az iskolai zaklatás és a internetes zaklatás esetében, illetve szilárd keretet szorgalmaznak az áldozatok számára, „többszörös megkülönböztetés”-megközelítéssel, szakemberek képzésével. Emellett az igazságszolgáltatáshoz való biztonságos hozzáférést, speciális támogatást és jóvátételt biztosító intézkedéseket szorgalmaznak, és biztonságos környezetet az incidensek bejelentésének bátorítására. Maite Pagazaurtundúa (Renew, Spanyolország) jelentéstevő elmondta: „Amellett, hogy nincs átfogó európai jogi keret a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények kezelésére, új társadalmi dinamikával állunk szemben, amelynek révén a gyűlölet normalizálódása nagyon gyorsan fejlődik. Meg kell védenünk magunkat, mint társadalmat és a megtámadott, üldözött és zaklatott embereket, miközben reagálnunk kell a radikális szervezetekre és a szélsőséges polarizációra, amelyek termékeny talajt biztosítanak az alapvető jogokat sértő magatartásoknak.

Arra kérjük a Tanácsot, hogy végre adjon zöld utat a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni uniós szintű jogalkotásnak, mindig az arányosság elvével összhangban és a polgárok véleménynyilvánítási szabadságának garantálása mellett.”