Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta saját belső működési szabályainak módosítását. A legfontosabb változások a parlamenti képviselők magatartási normáit (a többi között az átláthatósági szabályokat és a zaklatást megelőző intézkedéseket), és a Miniszterek Tanácsához vagy az Európai Bizottsághoz intézett parlamenti kérdéseket és interpellációkat érintik. A módosított szabályzatot 496 szavazattal, 114 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadták el.
A jogalkotási folyamat kulcsszereplőinek – az egyes jogszabálytervezetek parlamenti feldolgozásáért felelős jelentéstevőknek, árnyék-jelentéstevőknek és a szakbizottságok elnökeinek – az interneten ezentúl kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk az átláthatósági regiszterben szereplő lobbistákkal történő összes találkozójukat. A szabályzat a többi képviselőnek is ajánlja, hogy az interneten tegyék közzé a lobbistákkal folytatott találkozóik tényét. A képviselők az általános költségtérítésük felhasználásáról szóló információkat is feltölthetik az internetre azt követően, hogy a Parlament a weboldalán elvégzi az ehhez szükséges technikai módosításokat.
Az új szabályok értelmében a képviselőknek tartózkodniuk kell a „nem megfelelő viselkedéstől” (például plakát felmutatásától az ülésteremben), a „sértő nyelvezettől” (például a sértegetésektől, a gyűlöletbeszédtől vagy a hátrányos megkülönböztetésre uszítástól), és a lelki vagy szexuális zaklatástól. A Parlament Magatartási szabályai mellékletként ezentúl az Eljárási szabályzat részét képezik, a képviselőknek pedig írásban kell kötelezettséget vállalniuk a szabályok megtartására. Az aláírást nem vállaló képviselők nem tölthetnek be magas pozíciót, nem szolgálhatnak jelentéstevőként és nem képviselhetik a Parlamentet háromoldalú tárgyalásokon (a Tanáccsal és a Bizottsággal) vagy delegációkban. A szabályok súlyos megszegése esetén a képviselő büntetésre számíthat.
Európai politikai pártok és alapítványok
Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke szerint „az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához”. Az egyes szervezeteknek az európai politikai párttá vagy politikai alapítvánnyá nyilvánításhoz teljesíteniük kell bizonyos feltételeket. Az új szabályok értelmében európai polgárok legalább ötvenfős csoportja felkérheti az Európai Parlamentet, hogy az forduljon az európai politikai pártokkal és alapítványokkal foglalkozó hatósághoz annak ellenőrzésére, hogy egy-egy európai politikai párt vagy alapítvány valóban megfelel-e ezeknek a feltételeknek.
Az Eljárási szabályzat reformja emellett a parlamenti kérdések rendjét is módosítja, a többi között a Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz intézett kérdésekkel kapcsolatban. Változtak emellett a bizalmas anyagok szakbizottsági vizsgálatára, az állandó bizottságokra, a módosító indítványok megszavazására és a parlamentközi bizottságokra vonatkozó szabályok is.
„A parlamenti szabályzat felülvizsgálata közben folytattuk azt a munkát, amelynek eredményeképpen a Parlament lépésről lépésre hatékonyabb és átláthatóbb lesz. Ez a reform a 2016 decemberében elfogadott általános felülvizsgálat tanulságaiból született” – mondta Richard Corbett brit szocialista jelentéstevő.
Az elfogadott módosítások a következő plenáris ülésszak első napján, azaz 2019. február 11-én lépnek életbe. Ez alól kivételt képeznek a képviselők magatartási normáira, az állandó bizottságokra, és a szakbizottságokban posztot betöltő képviselőkre vonatkozó szabályok, amelyek a következő parlamenti ciklus kezdetén, 2019. július 2-án lépnek életbe.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2019.1.31.) / Az Európai Parlament érvényben lévő Eljárási szabályzata / Az eljárás lépései