A magyar kormány öklözik a főpolgármesterrel a hajléktalankórház megszerzéséért, ami a jobboldali kormány és a liberális baloldal közti harc, s amelynek könnyen az lesz a vége, hogy a kórháznak be kell csuknia kapuit – véli szerfölött alapos tudósításban az AP amerikai hírügynökség cikk szerzője, Justin Spike, amit a The Washington Postban olvastunk. 

Amíg nincs a kórház helyett egy másik, elfogadható épület, addig nem fogják kiköltöztetni a kórház lakóit – nyilatkozta Karácsony Gergely a hírügynökségnek, akit a kormány éles kritikusaként jellemez a cikk. Ránk küldhetik a rendőrséget, erővel kilakoltathatnak, de magunktól biztos nem fogunk elmenni innen. Máger Andrea miniszter hivatala közölte az AP-vel, egy éve tudja a főváros, hogy egy egészségügyi intézet számára akarják felújítani az épületet, ennek ellenére nem tett lépéseket a kórház áthelyezésére. A főváros június 30-ig kapott haladékot. Csortos Franciska a kórház nevében azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan intézmény sincs a Budapesten, ahol ilyen speciális ellátást kaphatnának a kórház gondozottjai. Nem fogják őket átmeneti menedékszállásokra küldeni.

Karácsony is jelezte, végzetes lenne rájuk nézve, ha visszaküldenék őket az utcára, mivel a covid miatt betelt kórházakban nem tudják fogadni őket.  Közölte azt is, egyelőre a kormány semmit sem ígért a helyért cserében. A cikk részletezi a Fidesz által hozott törvényt, ami kriminalizálja a hajléktalanok életvitelszerű utcai tartózkodását. A Habitat for Humanity felmérése szerint legalább 30 ezer hajléktalan lehet hazánkban, és hárommillióan küszködnek a legkülönfélébb lakhatási gondokkal, mivel a múlt csaknem 10 évben a bérleti díjak 60%-kal emelkedtek, miközben a fizetések nem követték ezt a drágulást.

A járvány miatt tavaly elhalasztott eucharisztikus kongresszus idei rendezvényének résztvevőiről közöl számos új információt a Catholic News Agency (Katolikus Hírügynökség) Rómában keltezett híradása. Ezek szerint öt kontinensről legalább 25 bíboros és püspök vesz részt a Budapesten szeptember 5–12. között megrendezendő eseményen. Az egykori burmai (Mianmar) fővárosból érkező bíboros mond beszédet, rajta kívül Robert Sarah, aki a Vatikán világi ügyek kongregációjának elöljárójaként februárban visszavonult hivatalából.  Detroitból is hittudományi professzor és egy nyolcgyerekes anya, aki evangelistaként 55 országban teljesített misszionáriusi munkát, és áttért a katolikus hitre. A résztvevők listája kiegészült az iraki, az indiai, nigériai, venezuelai, kanadai, luxembourgi, szíriai bíborosok nevével.

Ferenc pápa az utolsó napon érkezik Budapestre és ő tartja záróbeszédet majd a pesti Hősök terén. Erdő Péter bíboros a Katolikus Hírügynökségnek úgy fogalmazott, a kongresszus a pandémia idején a remény biztos jele. Mindennap lesz közös mise Budapest különböző helyein, valamint kulturális és lelki épülést segítő események.

Az első eucharisztikus kongresszust 140 évvel ezelőtt, 1881-ben tartották Franciaországban. A következő Ecuadorban lesz 2024-ben.

Tiltó, de nem kötelező érvényű rendelkezést hozott a jeruzsálemi Legfőbb Rabbinátusi Bíróság polgári tagozata arról, hogy a magyar kormány fagyassza be a támogatásokat az egymás között harcoló zsidó szervezetek számára – olvashatjuk a Jewish Telegraphic Agency híradásában. Az eset rendkívüli, a bíróságról pedig tudnunk kell, hogy az izraeli állami igazságügyi szervekhez tartozik. 

Két ortodox szervezet, a MAOIH (Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség) és az EMIH beperelte a MAZSIHISZ-t, amely köztudottan a zsidó vallási közösségek ernyőszervezete.  A MAOIH 33 millió dollárt (10 milliárd forintot) követel a MAZSIHISZ-től, s ebben támogatja őt az EMIH. Előbbi azt állítja, hogy az 1991-i törvény szerint 5%-ban állapították meg számukra az örökjáradék összegéből nekik jutó részt, miközben az ennek alapját adó 153 ingatlannak a 40%-a volt tagjainak a tulajdonában. A vitatott összeg alapját az a 153 ingatlan adja, amelyet a holokauszt idején, illetve utána vettek el a zsidó tulajdonosoktól.  

A cikk megemlíti, hogy a MAZSIHISZ és az EMIH között is elmérgesedett a viszony, mert előbbi azt állítja, hogy magyar kormány fűti az antiszemitizmust, amit tagad az EMIH. A MAZSIHISZ közleményben tudatta, hogy nem tartozik pénzzel a MAOIH-nak és ez a mostani támadás a közösségük megosztására irányuló kísérlet.