Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi a „Köztisztviselői csereprogram” és a „Zöld kerteket a háztetőkre” elnevezésű európai polgári kezdeményezéseket.
A „Köztisztviselői csereprogram” kezdeményezés szervezői felkérik a Bizottságot, hogy indítson képzési és csereprogramot az Európai Unió tagállamainak köztisztviselői számára. A program a szervezők elképzelése szerint azt hivatott lehetővé tenni, hogy a köztisztviselők 2–12 hónapot egy másik tagállam hasonló intézményénél töltve szakmai tapasztalatot szerezhessenek.
A „Zöld kerteket a háztetőkre” kezdeményezés szervezői pedig azt szorgalmazzák, hogy a Bizottság segítse elő tetőkertek létrehozását a vállalatok épületeinek tetején. A tetők hasznosítása segítené a környezet védelmét.
A Bizottság jogi szempontból elfogadhatónak ítéli mindkét kezdeményezést, ezért a nyilvántartásba vételük mellett döntött.
A mai regisztrációt követően a szervezők megkezdhetik a támogató aláírások összegyűjtését, melyre egy év áll a rendelkezésükre. A szabályok értelmében, ha egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak hat hónapon belül reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt, és döntését mindkét esetben meg kell indokolnia.
A Bizottság mostanáig 78 polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba.
Az európai polgári kezdeményezésekről szóló webhely; Az európai polgári kezdeményezés fóruma
Mesterséges intelligencia: a Bizottság új szabályok és intézkedések bevezetését javasolja a csúcsminőség és a bizalomépítés érdekében
Az Európai Bizottság új szabályokat és intézkedéseket terjesztett elő azért, hogy Európa a megbízható mesterséges intelligencia központjává váljék. A mesterséges intelligenciára vonatkozó új jogi keret és a tagállamokkal összehangolt új terv együttesen garantálni fogja az emberek és a vállalkozások számára a biztonságot és az alapvető jogok érvényesülését, egyúttal pedig Unió-szerte előmozdítja a mesterséges intelligencia térnyerését, a beruházások létrejöttét és az innovációt.
A mesterséges intelligenciáról szóló új rendelet azt hivatott garantálni, hogy az európaiak bizalommal viseltessenek a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránt. A rendelet arányos és rugalmas szabályokat fektet le, melyek kezelni tudják majd a mesterségesintelligencia-rendszerek által jelentett sajátos kockázatokat, és olyan követelményeket határoz meg, melyek a legszigorúbbak a világon. Az új szabályokat mindegyik tagállamban azonos módon, közvetlenül kell majd alkalmazni. A Bizottság azt javasolja, hogy az új szabályok megtartását a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok felügyeljék. A szabályozás kockázatalapú megközelítésen alapul, és differenciált előírásokat fogalmaz meg négy különböző kockázati szint mentén:
# Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő rendszereket – amelyek egyértelműen veszélyeztetik az emberek jogait, biztonságát, és megélhetését – a rendelet be fogja tiltani.
# A magas kockázatot jelentő rendszerekre szigorú előírások vonatkoznak majd, amelyeket már a forgalombahozatal előtt is be kell tartani.
# A korlátozott kockázattal járó rendszereknek egyedi átláthatósági előírásoknak kell majd megfelelniük.
# A minimális kockázattal járó rendszereket kötöttségek nélkül lehet majd alkalmazni.
A mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt terv felvázolja, milyen szakpolitikai változtatásokra és beruházásokra van szükség tagállami szinten ahhoz, hogy Európa vezető szerepet töltsön be az emberközpontú, fenntartható, biztonságos, inkluzív és megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében. A terv ezen túlmenően arra irányul, hogy ösztönözze a nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiák végrehajtását, a széttagoltság megszüntetését és a globális kihívások kezelését. A gépipari termékekre vonatkozó új biztonsági szabályok kidolgozására is ennek a törekvésnek a jegyében, a felhasználói bizalom növelésére került sor.
Ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciára és a gépipari termékekre vonatkozó európai megközelítésről szóló új szabályok életbe lépjenek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadniuk a ma előterjesztett jogszabályjavaslatokat. Ezzel párhuzamosan a Bizottság együttműködik a tagállamokkal az összehangolt tervben bejelentett intézkedések végrehajtása érdekében.
Tájékoztató weboldal; Bizottsági közlemény a mesterséges intelligencia európai megközelítésének előmozdításáról; A mesterséges intelligenciára vonatkozó új összehangolt terv; A mesterséges intelligencia európai megközelítéséről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat; A mesterséges intelligencia európai megközelítéséről szóló rendeletjavaslat mellékletei; A gépipari termékekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat
Bizottsági lépések a fenntartható finanszírozásért
Az Európai Bizottság ambiciózus és átfogó intézkedéscsomagot fogadott el avégett, hogy unió-szerte segítse a fenntartható tevékenységek finanszírozását. A csomag valamennyi eleme javítani fogja a fenntarthatósággal kapcsolatos információk megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát. Az intézkedések lehetővé teszik majd a befektetők számára, hogy befektetéseik előterébe a fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások finanszírozását helyezzék, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljék. Az intézkedéscsomaggal az EU globális vezető szerepet vállal a fenntartható finanszírozás normáinak meghatározásában.
Az intézkedések a koronavírus-világjárvány utáni fenntartható és inkluzív gazdasági helyreállítás és Európa hosszabb távú fenntartható gazdasági fejlődésének középpontjába fogják helyezni az európai pénzügyi ágazatot. A csomag elemei:
# Az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló jogi aktus a fenntartható beruházásokat hivatott támogatni azáltal, hogy egyértelműbbé teszi, mely gazdasági tevékenységek járulnak hozzá leginkább az EU környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez. A tudományos alapokon nyugvó jogszabály technikai vizsgálati kritériumokat vezet be, hogy meghatározza, mely tevékenységek járulnak hozzá jelentősen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hivatalos elfogadására május végén kerül sor, amint az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre állnak a fordítások.
# A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvjavaslat arra irányul, hogy javítsa a fenntarthatósággal kapcsolatos információk áramlását az üzleti szférában. Az irányelv következetesebbé fogja tenni a vállalatok fenntarthatósági jelentéseit, és ennek köszönhetően a pénzügyi vállalkozások, a befektetők és az érdekeltek szélesebb köre összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információkra támaszkodhat majd. A vállalkozásoknak jelentést kell majd tenniük arról, hogy a fenntarthatóság területén jelentkező kihívások – például az éghajlatváltozás – milyen hatást gyakorolnak az üzletmenetükre, és arról is be kell számolniuk, hogy tevékenységeik milyen hatást fejtenek ki az emberekre és a környezetre. Az irányelv minden nagyvállalatra és tőzsdén jegyzett vállalatra kiterjeszti az uniós fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeket.
# A vagyonkezelői kötelezettségekről, a befektetési tanácsadásról és a biztosítási tanácsadásról szóló jogszabálymódosítások biztosítani fogják, hogy a pénzügyi vállalkozások – például tanácsadók, eszközkezelők és biztosítók – érvényre juttatják a fenntarthatóság szempontjait eljárásaik lefolytatása és az ügyfeleiknek nyújtott befektetési tanácsadáskor.
Tájékoztató a fenntartható finanszírozási csomagról; Az éghajlat-politikai taxonómia; A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvjavaslat; Bizottsági közlemény az uniós taxonómiáról, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról, a fenntarthatósági preferenciákról és a vagyonkezelői kötelezettségekről; A fenntartható finanszírozási csomag keretében előterjesztett jogi aktusok; A fenntartható finanszírozásról szóló bizottsági weboldal