(Gyévai Zoltán/szabadeuropa.hu) Magyarország a pénzbírságok és egy lejáró határidő miatt az év végére akár közel másfél milliárd euróval is szegényebb lehet. Amíg a kormány nem mozdul a jogállami feltételességi eljárásban, addig remény sincs a hozzáférésre a helyreállítási forrásokhoz.

Ha csak a magyar kormány nem változtat a hozzáállásán, év végére már bekövetkezhet az első, 1000-1100 millió euró körüli forrásvesztés a két évvel ezelőtt a jogállami feltételességi eljárás keretében felfüggesztett kohéziós politikai kifizetésekből. Ezt elkerülendő a tanácsnak legkésőbb december 16-ig kellene döntést hoznia a kondicionalitási eljárás megszüntetéséről vagy a 2022. decemberében elfogadott, összesen 6300 millió euró kohéziós politikai kifizetést érintő intézkedés enyhítéséről.

Brüsszeli és kormányközeli források azonban úgy látják: a jelenlegi magyar kormány már lemondott arról, hogy még az idén elérje az eljárás lezárását, így megússzon egy nagyjából ezermillió eurós forrásvesztést. Tavaly óta ugyanis az ég világon semmilyen érdemi lépés nem történt az eljárás megszüntetésére, és az évből hátralevő három hónapban sem várható fordulat.

Közeleg az ítélet napja

Ha szigorúan vesszük a határidőket, forrásaink szerint a kormányzatnak szeptember közepéig kellett volna hivatalosan bejelentenie Brüsszelnek azokat az intézkedéseket, amik elvileg megnyithatnák az utat a hozzáférés előtt a befagyasztott összeghez. Az EU 2022 decemberében három magyar operatív program költségkeretének 55 százalékát – összesen 6300 millió eurót – zárolta, miután a kormány az Európai Bizottság és a tagállamok megítélése szerint nem hozta meg maradéktalanul azokat az intézkedéseket, amik a visszaélésektől és a korrupciótól óvnák az uniós költségvetést.

Az EU egy másik intézkedéssel megtiltotta az intézményeinek, hogy szerződéses jogviszonyba kerüljenek a közalapítványi modellben működő magyar felsőoktatási és más intézményekkel. Miután a tárgyalások itt is zátonyra futottak, a kormány Pannónia néven külön programot indított az ebben a modellben működő huszonegy egyetem számára, amiknek diákjai elesnek a részvételtől az Erasmus+ tanulmányi programban.

A hivatalos magyar notifikációt követően az Európai Bizottságnak elvileg egy hónap áll a rendelkezésére az eljárásra okot adó problémák orvoslását célzó magyar intézkedések elbírálására, majd a tagállamokból álló tanácsnak újabb két hónapja a bizottsági javaslat alapján a döntésre. Ennek kellene megtörténnie december 16-ig a forrásvesztés elkerülésére, hogy az Európai Bizottság az esetlegesen felszabadított kohéziós politikai forrásokat december 31-ig vissza tudja helyezni a költségvetésbe, és később ki lehessen fizetni.

Magyar részről mostanáig semmilyen jelét sem adták annak, hogy egy huszáros hajrával megpróbálnák elkerülni az 1000-1100 millió eurós forrásvesztést, ami egyenértékű a 2022. évi pénzügyi kötelezettségvállalással. A két éve felfüggesztett, 6300 millió eurónak tehát csak körülbelül a hatodáról kellene végleg lemondani, több mint ötezermillió euró nem veszne el véglegesen. A következő határidő a jövő év vége lenne, amikor újabb hatoddal csökkenthetik a felfüggesztett keretet, ha addig sem ér véget az eljárás.

Vagyonnyilatkozatok, integritás-hatóság és átláthatósági garanciák

Ehhez a többi között olyan nyitott kérdéseket kellene a kormánynak rendeznie, mint a két évvel ezelőtt létrehozott integritás-hatóság hatásköreinek kibővítése, a politikusokra, hozzátartozóikra és a magas rangú tisztviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszer bevezetése, az ügyészség által fektetett csalás- és korrupcióellenes ügyek bírósági felülvizsgálatának kötelező végrehajtása, a közpénzek felhasználására vonatkozó átláthatósági nyilvántartás és a közalapítványi rendszerben működő intézmények (KEKVA) összeférhetetlenségi problémáinak rendezése. Bár a kormány még 2022 őszén számos intézkedést hozott, és máig úgy véli, hogy ezzel teljesítette a támasztott feltételeket, az Európai Bizottság nem ítélte kielégítőnek ezeket, és továbbra is fenntartja, hogy Magyarországon nem hárultak el az uniós források rendeltetésszerű felhasználását övező kockázatok.

Ráadásul nevük mellőzését kérő brüsszeli források szerint a kormány a már elfogadott és konkrét vagy indikatív határidőkhöz kötött intézkedések (mérföldkövek és szupermérföldkövek) többségét sem hajtotta végre. „Attól félünk, hogy még ott sem tartunk, ahol annak idején, 2022 novemberében” – vélekedett egyikük.

Remény az elmozdulásra a napi pénzbírság esetében

Félő, hogy ha így marad a helyzet, az év végére akár már közel 1500 millió euróval is szegényebb lehet az ország, tekintettel az európai bírósági ítélet nyomán elrendelt két pénzbírságra, aminek behajtását már megkezdte az Európai Bizottság. A testület már a közeli jövőben levon majd akkora tételeket az esedékes kifizetésekből, amekkorák fedezik a Magyarország által két fizetési felszólítás ellenére sem befizetett, kétszázmillió eurós pénzbírságot. Brüsszel közben egy másik, 93 millió eurós kifizetési meghagyást is küldött Budapestnek, miután határidőre nem jelentette azokat az intézkedéseket, amelyek alapján el lehetne tekinteni a napi egymillió eurós bírság behajtásától.

Hivatalosan egyik fél által sem megerősített információk szerint Bóka János, az európai ügyekért felelős magyar miniszter a minap Strasbourgban arról állapodott meg Ylva Johansson bel- és migrációs politikai biztossal, hogy a budapesti kormány az október közepi hivatalos állam- és kormányfői tanácsülés előtt különféle intézkedésekkel megpróbálja megteremteni a feltételeket a pozitív elbíráláshoz. Ebben az esetben az Európai Bizottság az intézkedések áttanulmányozása után az Európai Bírósághoz fordulna, hogy új döntést hozzon a napi pénzbírsággal kapcsolatban. Addig azonban napról napra tovább nő az összeg. A számláló már így is valamivel százmillió euró fölött van.

Ebből 93 milliót mindenképp be kell fizetni, illetve: ha a kormány elutasítja, akkor egy második fizetési meghagyás határidejének lejárta után a bizottság itt is megkezdi a pénzbírság behajtását az országnak járó uniós források megkurtításával (ez elvileg valamennyi kifizetésre vonatkozhat).

Az év végére tehát a legrosszabb esetben 1500 millió euróhoz közel juthat a magyar pénzügyi veszteség vagy az eljárási határidő, vagy a pénzbírságok behajtása miatt.

A helyreállítási pénzek is bennragadhatnak

Amíg a jogállami feltételességi eljárás folyik, addig Magyarországnak arra sincs esélye, hogy hozzáférjen a valamivel több mint tízezermillió eurót kitevő helyreállítási kerethez, ami vissza nem térítendő támogatásból és kölcsönből áll. Bár jelen állás szerint a pénzek kifizetésének 2026 vége a határideje, minél később férhet hozzá az ország, annál kisebb a teljes keret felhasználásának az esélye. Ez akkor is igaz, ha Magyarország előfinanszírozással már jelenleg is végrehajt a magyar helyreállítási tervben jóváhagyott terveket. Ebben az esetben elvileg még az sem kizárt, hogy akár 2026 nyarán az uniós kasszához lehet járulni, feltéve, hogy addigra véget ér a kondicionalitási eljárás. Utóbbi ugyanis 21 szupermérföldet fed le abból a 27-ből, ami elengedhetetlen feltétele a hozzáférésnek a helyreállítási támogatáshoz.

Hazánk másokkal egyetemben az év elején húszszázalékos előleget kapott abból a kölcsönből, ami a helyreállítási eszköznek az energetikai, RePowerEU fejezete. Magától értetődően: ha 2026 végéig nem sikerül teljesíteni mind a 27 kiemelt feltételt, ezt az összeget is kamatostul vissza kell fizetni.