Budapest baloldali-liberális főpolgármestere bírálja és felelősségre is vonja Brüsszelt Orbán miatt – idézi Karácsony Gergelyt a Der Standard. Szerinte: ha Magyarország nem lenne az unió tagja, akkor nem tartana ott Orbán országa, ahol ma. Brüsszel ugyanis a magyar hibrid rendszert finanszírozza, és ezzel tartja hatalomban Orbánt – nyilatkozta a magyar főváros vezetője.

Beszélt a kormányzati korrupcióról, ugyanakkor azt is mondta, ha szankciót vezetnek be, akkor az országot bünteti az unió Orbán helyett. Hangsúlyozza: ne essen senki tévedésbe, ő az unió lelkes híve, de ahogy az EU az Orbán-kormányt kezelte az utóbbi években, az nem segítette a magyarországi demokrácia ügyét. A főpolgármester szerint Orbán olyan, mint egy fogatlan kutya, ahogy a magyar közmondás tartja, amelyik kutya ugat, az nem harap. A déli határainknál épített kerítés feltehetően marad, de nem is ezzel van a baj, ha a menekültekről van szó, hanem azzal, hogy hazánk nem tartja magát a nemzetközi törvényekhez. Ennek pedig meg kell változnia a jövőben – fogalmazott Karácsony Gergely.

Az Euronews német nyelvű adásában is látható az a kis videó, amint Orbán Viktor búcsút mond a fekete maszkjának és azt a kamera lencséjére akasztja. 

Magyarország 1 millió adag covaxin (covid-19 elleni) vakcinát rendelt Indiától, ami a Bharat Biotech és az Indiai Gyógyszerkutatási Tanács közös fejlesztésű oltóanyaga, India saját gyártmánya – tudjuk meg a Hindustan Times tudósításából. Az indiai kormány befogadta a kérést, és jóvá is hagyta a Paraguayból érkezett megkereséssel együtt. Az üzlet kifejezetten kereskedelmi célú – aminek leszögezésére nyilván azért volt szükség, mert több nyugati hírforrás szerint India – mint a covid-19 elleni oltóanyag, alapvetően az Astra Zeneca egyik legnagyobb gyártója – leállította az oltóanyag-exportot.  A Barath Biotech az eredetileg tervezett 9 milliós termelést felemelte kapacitása maximumára: 20 millió adag gyártását ígérte májusra, júliusra pedig már az 55 milliót is elérheti. A magyar kormány még április közepén kereste fel igényével az indiai kormányt, nemcsak írásban, hanem személyesen is. A cikk nem említi, hogy melyik magyar, kormányzati hátszéllel befújt vállalkozással kötnek üzleti szerződést. Új-Delhi kormánya abban reménykedik, hogy a magyar engedély megadásával az unióban is piacra talál a szer – először, mint sürgősségi oltóanyag. Sőt abban is bízik, hogy így a brazil piac is megnyílik előtte, de ezzel együtt a Maitri oltóanyagnak már 60 országban folyamatban van a sürgősségi használatra engedélyeztetése.

A Can Sino kínai gyártó is bejelentette, hogy a magyar kormány jó minőségűnek nevezvén, Covidecia névre hallgató kombinált szert is befogadta. Megjegyezzük: Magyarországon ez már március végén hír volt, a Manila Times viszont csak a pénteki engedélyeztetésről ír. A Sinopharm után ez tehát a második kínai szer az unió jóváhagyása nélkül. Megnőtt annak az esélye – véli az írás –, hogy egyre nagyobb bizalom övezi majd a kínai oltóanyagokat, miután vérrög-képződés gyanúja miatt az Astra Zenecát és a Johnsont is kifogás érte. Tegyük hozzá: itt sejthető némi csúsztatás némi üzlet reményében. Hazánkkal együtt Pakisztán, Mexikó és Chile is engedélyezte az új kínai oltóanyagot.

A Financial Times meglehetősen kritikus hangvételű cikket közölt a szlovén kormányfőről, Janez Jansáról, aki példaképét, Orbán Viktort másolja az igazságszolgáltatás és a média átszervezésével.  Erről konkrétan az állami számvevőszék vezetője, Tomaz Vesel nyilatkozott, aki bírálni merte a kormány közbeszerzési gyakorlatát és feltárta a visszaéléseket, legutóbb a pandémiával kapcsolatos kormányzati költekezéseket. Egy bíró pedig a pandémia miatti indokolatlan szabadságkorlátozásokat bírálta, illetve a bírák kormányzati kinevezési gyakorlatát, ami nincs figyelemmel szakmai szempontokra.

Szelestey Lajos ma hajnali sajtószemléjében

elsőként arról ír, hogy nagy a felháborodás Európában és az Egyesült Államokban, mert a belorusz hírügynökség szerint követlenül Lukasenko elnök parancsára, hamis bombariadó ürügyén, Minszkbe irányították a Ryanair Athén és a litván főváros között közlekedő járatát, majd az utasok közül őrizetbe vettek egy emigrációban élő fehérorosz újságírót, akit odahaza terrorizmus vádjával köröztek, miután sorozatosan leleplezte a rendszer brutalitását – tudósít a Reuters.

A járat már csupán két percnyire volt a litván határtól, amikor jött az ukáz, hogy változtassa meg irányát, de Minszk a nyomaték kedvéért még egy Míg-29-est is felküldött. A földet érés után elvitték a Vilniuszban működő ellenzéki portál 26 éves szerkesztőjét, aki miután értesült az új célpontról, még odafönt azt mondta utastársainak, hogy őt ezek után halálra fogják ítélni. Majd gyorsan átadta a laptopját és a telefonját a vele utazó hölgynek, akit azonban a litván államfő szerint szintén lekapcsoltak a kényszerlandolás után.

Az amerikai külügyminiszter kijelentette: megdöbbentő, ami történt. Blinken sürgette Protaszevics azonnali elengedését, és jelezte, hogy kormánya megvitatja külföldi szövetségeseivel a további lépéseket. Egyben felkérte a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezetet (ICAO), hogy vizsgálja ki az esetet.

Von der Leyen szintén úgy véli, hogy az újságírót haladéktalanul szabadon kell bocsátani, továbbá meg kell büntetni mindazokat, akik felelősek az akcióért. Jelezte, hogy a tagállamok vezetői ma megvitatják a kérdést. A NATO főtitkára igen súlyosnak és veszélyesnek minősítette az incidenst, nemzetközi vizsgálatot sürgetett.

A litván elnök nemzetközi válaszra szólított fel. Mint mondta, a NATO-nak és az EU-nak késlekedés nélkül reagálnia kell, mivel ami történt, az a nemzetközi polgári légiközlekedést fenyegeti.

A washingtoni szenátus külügyi bizottságának elnöke gyorsan körbe telefonálta hét európai partnerét, majd közös közleményben kalózkodásnak nevezték a fehérorosz hatalom eljárását. Úgy foglaltak állást, hogy a tagállamoknak nem szabad gépeket indítaniuk Minszkbe, és nem is fogadhatnak onnan érkező járatokat. Egyben fel kell függeszteni a tranzitrepüléseket, de további szankciók is szükségesek. Ideértve, hogy Belarusz ne használhassa az Interpol adatbázisát.

Az Európában állomásozó amerikai erők egyik volt parancsnoka arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz és a belorusz légvédelem teljesen össze van kapcsolva, ezért bármi történik a fehérorosz légtérben, arról tud a Kreml, de legalábbis a katonai vezetés.

Financial Times: A lengyel kormányfő példátlan állami terrorizmusnak nevezte Protaszevics elrablását.A litván elnök kifejtette, hogy a belorusz rezsim módszeresen támadja az ellenzéket, de ez így nem mehet tovább. Egyben felszólította az EU-t, hogy az azonnal cselekedjék, ideértve, hogy nyilvánítsa veszélyesnek a belorusz légteret és ne engedje leszállni az európai repülőtereken a fehérorosz gépeket. Minszk súlyosan megszegte a nemzetközi normákat, amire határozottan válaszolni kell.

A brit lap szemtanúkra hivatkozva közölte: Protaszevics azt üzente egyik kollégájának még az indulás előtt: szerinte a fehérorosz KGB egyik embere követi az athéni repülőtéren.

Az Európai Parlament azon van, hogy az unió vesse be az ARACHNE adathalász rendszert és így derítse ki, hová suvasztja az agrártámogatásokat a magyar és a cseh miniszterelnök – írja a Politico. A közös költségvetés legnagyobb tételéről van szó, a közös agrárpolitika keretében a következő öt évben 270 milliárd eurót osztanak szét. Magyarországgal kapcsolatban azután nőttek meg az aggályok, hogy a The New York Times két éve közölte: a szubvenciók javarésze oligarcháknak jut. Az Orbán-kormány szerint a jelentés elfogult és politikai szándékok húzódnak meg mögötte. Babisról ugyanakkor maga a Bizottság mondta ki az érdekütközést, bár ő ezt tagadja.

A tagállamok azonban úgy gondolják, hogy önkéntes alapon kellene alkalmazni a rendszert a kifizetések nyomon követésére, ám az EP egyik fő tárgyalója szerint a Parlament mindenképpen keresztbe akar tenni Orbánnak és Babisnak. Az ARACHNÉ-t már használják a regionális támogatásoknál, de csak azok az országok, amelyek erre hajlandóak. Ám Strasbourg nyomására most kiterjesztenék a mezőgazdasági transzferekre is.

Egy brüsszeli illetékes szerint a két kormányfő nem rezelne be, ha kötelezővé tennék az új nyilvántartási eszközt, ám az még nem elég kiforrott, ezért berzenkedik ellene több tagállam is. Az EP részéről ezzel szemben Ulrike Müller, az Európai Parlament német tagja azt mondja, hogy csak a nagyvállalkozók körmére néznének, mert nem akarnak hatalmas adminisztratív terheknek kitenni minden egyes kisgazdát.

A Bizottság támogatja az ötletet, hogy ki lehessen szűrni az összeférhetetlenséget, a csalást, a visszaéléseket, de úgy véli: idő kell, amíg a tagállamok áttérnek a rendszerre. De az minden ország számára kötelező volna. Az EP agrárbizottságának néppárti elnöke szintén úgy látja, hogy a modell révén jobban ellenőrizni lehet a korrupciót.

Viszont az már eldőlt, hogy a következő időszakban az átláthatóságot mindenképpen javítják azáltal, hogy kötelezik a kedvezményezetteket: árulják el, kik a tényleges tulajdonosok. Azaz ily módon elvileg kiderül, ha egy korrupt politikus tartja kézben a vállalkozást, csak persze mutyiban, de persze itt azért még sokan el tudják majd titkolni kilétüket. Mindenesetre a Bizottság közzé akarja tenni a nemzeti adatokat arról, hogy milyen cégek kapnak szubvenciót. Ez azonban nem vonatkozna az ARACHNE keretében begyűjtött információkra.

A szlovén miniszterelnök a tekintélyelvű magyar utat követi, miközben alig egy hónap múlva átveszi az unió soros elnökségét. Nekitámad bíróknak és a sajtónak, sőt most már próbálja megfélemlíteni a számvevőszék elnökét is, miután a testület vizsgálatot indított a járvány miatt beszerzett védőfelszerelések ügyében. Jansa még a rendőrséget is bevetette, az átkutatta az intézmény irodáit – írja a Financial Times.

A bírálók attól félnek, hogy ugyanaz történik, mint Magyarországon, tehát hogy a hatalom megpróbálja lebontani a fékeket és ellensúlyokat. A számvevőszék vezetője szerint az alkotmánybíróság, az ombudsmani hálózat, de maga a számvevőszék is a demokrácia immunrendszerét alkotja.

A kormányfő és a belügyminiszter a minap élesen támadta, hogy az alkotmánybíróság szerint a Covid-19 miatt hozott korlátozások szükségtelenül sértik a személyi szabadságjogokat. Az egyik bíró szerint a hatalom mindig igyekszik lejáratni, megalázni és megsérteni őket, amikor valami olyan döntésről van szó, ami nem tetszik a nagy embereknek vagy cimboráiknak.

Jansa hasonló politikai pályát futott be, mint szoros szövetségese, Orbán Viktor. Antikommunista liberálisként indult és keményen jobbos euroszkeptikus lett belőle. Most pl. nem hajlandó kinevezni a két, további nemzeti megbízottat az újonnan rajtoló Európai Ügyészséghez. A ljubljanai egyetem egyik professzora szerint Jansa Orbán forgatókönyvéből játszik, amikor kritikus szerkesztőségeket zárat be, illetve bizonyos orgánumokat megvetet a bizalmi embereivel. A magyar stratégiát követi a cenzúra és a közmédia ellenőrzése kapcsán is.

A The Washington Post vezércikke sürgeti, hogy pártatlan bizottság járjon utána, hol követett el hibákat a járványkezelésben az Egyesült Államok, hiszen az utóbbi 100 év legnagyobb közegészségügyi katasztrófájáról van szó és tudni kell, mik voltak a rendszerszintű tévedések és mi a megoldás. Ehhez olyan méretű vizsgálat kell, amilyen még nem volt az ország történetében és nemzetközi segítséget is igénybe kell hozzá venni.

A munkát két egyetem már megkezdte, odahaza és Európában 110 órányi anyagot vettek fel kormányzati tisztviselőkkel és szakemberekkel. A tények feltárásához a Kongresszusnak és a kormányzatnak nem szabad sajnálnia sem pénzt, sem paripát, sem fegyvert. Hiszen itt a ragyogó alkalom, hogy helyreálljon az USA tekintélye, amit alaposan megtépázott a sok ballépés a fertőzés közben.

Meg kell határozni, milyen intézkedések mentek félre, és hogy a jövőben mit kell tenni hasonló esetben. Fel kell mérni az előnyöket és a kockázatokat a most zajló bio-orvosi forradalomban, amely olyan eredményeket produkált, mint hírvivő RNS-vakcinák. Ki kell deríteni azt is, honnan származott a vírus. Nem lesz könnyű szembenézni a történtekkel, és várhatóan lesznek bizonytalan tényezők is. De ha a bizottság a kendőzetlen igazságot teszi közzé, az ajándék lesz a jövő számára.

Tíz hónapon át, egészen egy hónappal ezelőttig azután is ellátta covidos betegeit az alsó-ausztriai tartományi főváros egyetemi kórházában egy szlovák orvos, hogy odahaza egészségügyi államtitkárrá nevezték ki – írja az osztrák Neue Kronen Zeitung. Peter Stachura 4 éve dolgozik St. Pöltenben, de heti 10 órában azt követően is ellátta pácienseit, hogy megkapta új megbízatását. Azt mondja, nem volt könnyű összeegyeztetni a két feladatot, de az egészség nem ismer határokat. Egyébként a tartományban 460 magyar, cseh és szlovák egészségügyi szakember segít legyűrni a ragályt.