Magyarbarát cigányok – Marosvásárhely

Nemrég avatták fel az – emlékezetbe „Fekete márciusként” beivódott – 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak az emlékművét a Marosvásárhellyel csaknem összeépült Marosszentgyörgyön.

A római katolikus és református temető határán felállított obeliszk magyar, cigány és egyetemes érvényű jelképekkel idézi fel, hogy 1990 márciusában a közeli romák a megtámadott marosvásárhelyi magyar közösség védelmére siettek. Egyidejűleg Marosszentgyörgy lakói úttorlaszokkal igyekeztek megakadályozni, hogy a távolabbi falvakból hozott, felhergelt román parasztokat szállító autóbuszok és teherautók bejussanak Marosvásárhelyre.

Az emlékmű felidézi a szállóigévé vált márciusi jelszót: „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” Nekik köszönhető, hogy nem lett még nagyobb a tragédia, még több áldozat.

Ám az akkori hatóságok köszönet helyett „megtorló intézkedéseket hoztak ellenük”: hat személyt be is börtönöztek. A hat, helyi halottból három magyar, három roma, illetve három katolikus, három pedig református volt. A sebesültek száma megközelítette a háromszázat.

Marosvásárhely, 2021. március 28. Az – emlékezetbe fekete márciusként beivódott – 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak felavatott emlékmûve a Marosvásárhellyel összeépült Marrosszentgyörgyön 2021. március 28-án. Az emlékmû magyar, roma és egyetemes jelképekkel idézi fel, hogy 31 évvel ezelõtt a marosszentgyörgyi magyar ajkú romák a megtámadott marosvásárhelyi magyar közösség védelmére keltek. Annak is emléket állít, hogy Marosszentgyörgy lakói úttorlaszokkal próbálták akadályozni, hogy a távoli falvakból hozott felhergelt román parasztokat szállító autóbuszok és teherautók Marosvásárhelyre jussanak. MTI/Kiss Gábor

1990. március 19-én dorongokkal és fejszékkel felszerelt román falusiakat szállítottak Marosvásárhelyre a decemberi forradalom után újjászerveződő magyarellenes politikai erők, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, többnyire ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A pogromkísérlet másnap is folytatódott, akkorra azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyarok a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos parasztokat és a velük szimpatizáló helyi román tüntetőket.

Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere kijelentette: azért állították az emlékművet, hogy a Fekete március soha ne ismétlődhessen meg, és a különböző népek békében, egyetértésben élhessenek együtt. A hivatalos Budapest képviselője pedig úgy fogalmazott, hogy a magyarországi és a határon túli magyarság összetartozásának ki kell terjednie a magyar ajkú cigányokra is.

A roma csapat legismertebb vezetője Puczi Béla volt, akit megkínoztak és börtönbe zártak. Amikor később Magyarországra menekült, itt sem hősként, hanem román cigányként kezelték. Sok hányattatás után 2009-ben hajléktalanként halt meg Budapesten. Később Puczi Béla tisztelői – köztük a Roma Sajtóközpont és az Idetartozunk Egyesület munkatársai – egy emléktábla felállítása céljából közadakozást kezdeményeztek, amely eredményesen zárult. Az alkotást Kállai András szobrászművész társadalmi munkában készítette, és a Nyugati pályaudvar falán helyezték el. Felavatásán az MSZP és a Momentum Mozgalom is koszorúzott.