Euróban számolva tízezer milliók foroghatnak kockán a következő években azon uniós eljárás miatt, amelynek első lépését pénteken tette meg az Európai Bizottság azzal a levéllel, amelyben a jogállamiságot illetően intézett kérdéseket a varsói és a budapesti kormányhoz – írja a Reuters.

A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az uniós támogatások szabályszerű felhasználásának védelmét célzó rendelkezést, amely feltételekhez köti a pénzek folyósítását, még tavaly decemberben fogadták el, de az EU végrehajtó testülete késlekedett az alkalmazásával. Emiatt az Európai Parlament nemrég be is perelte a brüsszeli Bizottságot. A most elindított folyamat a Reuters szerint hosszadalmasnak ígérkezik, ugyanis azon túl, hogy a kiküldött levélre két hónapon belül kell megérkeznie a varsói, illetve budapesti válasznak, az uniós rendelkezés jogszerűségének a kérdésében – a lengyel és a magyar kormányzat által emelt kifogás miatt – még állást kell foglalnia a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak is. Ebben az ügyben a kijelölt főtanácsnok nem kötelező erejű szakvéleménye december elején, a bírói testület végleges ítélete azonban csak valamikor a jövő év első negyedében várható.

A hírügynökségi beszámolóból kitűnik, hogy Lengyelországot illetően a bírósági rendszer függetlensége miatt aggódik leginkább az Európai Bizottság, valamint az is súlyos probléma, hogy a nacionalista és euroszkeptikus kormánypárt által uralt varsói alkotmánybíróság októberben a lengyel alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós jog egyes elemeit. Ezt megelőzően, júliusban kimondta, hogy nem kell végrehajtani az Európai Bíróság egyes ideiglenes intézkedéseit. Magyarországot illetően ugyanakkor, bár Brüsszel itt is megfogalmazott a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályokat, a fő hangsúly az uniós támogatások közbeszerzések útján történő elköltésének szabálytalanságain van – írja a Reuters.

A két kiküldött levélről, amelyet Gert-Jan Koopman, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatója írt alá, beszámol a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása is. Ebből kiderül, hogy Magyarország tekintetében 16 pontban fogalmazták meg a korrupciót érintő aggályokat. Ezek az összeférhetetlenség kérdéseivel, az uniós források kedvezményezettjeinek a körével, illetve a bírósági felülvizsgálat lehetőségeivel kapcsolatosak.

A brüsszeli Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF kimutatása szerint 2016–20 között a regionális fejlesztési és a mezőgazdasági támogatások területén Magyarországot illetően az uniós átlagnál nyolcszor több esetben kellett úgynevezett pénzügyi ajánlást tenni. Magyarország az elmúlt években számos alkalommal volt kénytelen visszavonni nagy összegű támogatási igényeket, mert a beadott tervek, illetve előirányzott kifizetések szabálytalannak bizonyultak a brüsszeli hitelesítés, illetve az OLAF vizsgálatai nyomán. Ezeket a terveket aztán nemzeti alapon finanszírozták tovább, ami viszont negatív hatással jár a bizottsági ellenőrzés és az OLAF-vizsgálatok elrettentő erejére nézve – teszi szóvá a Budapestre küldött levél.

A Politico cikke kitér arra: az Európai Bizottság attól tart, hogy az uniós támogatások nagy része Orbán Viktor közeli barátaihoz és családtagjaihoz kerül, és ezért megkérte a magyar hatóságokat, jelezzék, milyen uniós támogatási összegeket fordítottak a balatoni térségbeli munkák finanszírozására, illetve adjanak tájékoztatást arról is, mely természetes személyekből álló csoport, illetve vállalkozás volt a tíz legnagyobb kedvezményezettje az EU közös mezőgazdasági politikája alapján folyósított területalapú közvetlen támogatásoknak.

A brüsszeli kifogások közé tartozik az is: összeférhetetlenség állhat fenn a magyar kormányzat egyes tagjait illetően, hiszen miniszterek és államtitkárok találhatók ellentmondásos megítélésű, közérdekűnek mondott – részben felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó – olyan közalapítványok irányító testületeiben, amelyek uniós támogatások kedvezményezettjei lehetnek.

Szintén kiemeli a Politico, hogy az Európai Bizottság megkérte a magyar kormányt, jelezze, milyen intézkedéseket hozott azért, hogy megelőzze, illetve kezelje a lehetséges összeférhetetlenségeket a Budapest Airport részvényeinek esetleges adásvételével kapcsolatban.

Az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően Brüsszel szóvá tette az Országos Bírósági Hivatal elnökének a túlzottan széles jogkörét, valamint azt, hogy jogellenesnek nyilváníthatják, ha magyar bírók kérdésekkel fordulnak az Európai Bírósághoz. Az Európai Bizottság szerint súlyosan veszélyeztetheti az Európai Unió pénzügyi érdekeit, ha az EU-források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságokra vonatkozó bírósági ügyekben kétségessé válik az eljárás hatékonysága és pártatlansága.