Beszéljünk először az olajról! A Reuters részletesen beszámol arról, hogy az EU-országok képviselői ezúttal a lengyelek és néhány más ország ellenállása miatt nem tudtak megállapodni egy napirenden levő fontos kérdésben, abban, hogy milyen maximált árat – közkeletű elnevezéssel: ársapkát – határozzanak meg, ami mellett a G7-országok tengeri szállítmányozói, illetve biztosító társaságai szerződést köthetnek orosz olaj tengeri szállítására, annak biztosítására és viszontbiztosítására.

Tekintettel arra, hogy az ilyen hajózási, illetve biztosítási cégek zöme a hét legnagyobb fejlett gazdaságú ország valamelyikében található, a csoport által kikényszerített ársapka gátat szabhatna annak, hogy az oroszok mennyiért tudják eladni az olajukat lényegében bárhova a világon.

A G7 ársapka-javaslata 65–70 dollár hordónként, de a lengyelek szerint ez nem lenne eléggé szigorú intézkedés Oroszországgal szemben, hiszen jelenleg például ennél olcsóbban, 63 dollár 50 centért adják az oroszok az olajat. Így is bőven megéri nekik, hiszen a Reuters által ismertetett becslés szerint az előállítás hordónként csak mintegy 20 dollárjába kerül Oroszországnak. A lengyelek, a litvánok és az észtek a Reuters értesülése szerint azt mondják, legalább 30 dollárra kellene csökkenteni az ársapkát. Idéz azonban a hírügynökség egy nevének mellőzését kérő másik uniós diplomatát is, aki szerint a lengyelek teljességgel kompromisszumképtelenek, és semmilyen elfogadható alternatív javaslatuk nincs. Az összképhez tartozik, hogy Málta, Ciprus és Görögország eközben túlságosan alacsonynak találja a G7 ársapka-javaslatát, attól tartva, hogy az is rontaná tengeri szállító vállalkozásainak az üzletmenetét.

Így most egyelőre nincs megállapodás az Európai Unión belül, holott az idő sürget, december 5-én életbe kellene lépnie az Oroszországgal szembeni olajembargónak. A szárazföldi Barátság-vezetéken érkező orosz olajat fogadó, legkiszolgáltatottabb országok – köztük Magyarország – felmentést kaptak az importtilalom alól, a többi uniós állam számára azonban tilos lesz az orosz nyersolaj behozatala – jövő február 5-től pedig a feldolgozott olajszármazékok, így például a dízelolaj importja is. Emellett pedig be kívánják vezetni az említett ársapkát, hogy megnehezítsék a máshová irányuló orosz olajexportot. Oroszország jelenleg a világ olajigényének mintegy tizedét fedezi.

Most pedig szálljunk vonatra Bayer Lilivel, a Politico című amerikai portál újságírójával együtt, aki interjút készített Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel – „valahol Ukrajnában” a vonaton, úgymond biztonsági megfontolásokból ennél pontosabban meg nem jelölt helyen. Igaz, nem kell hozzá sok képzelőerő, hogy azt feltételezzük, Kuleba Bukarestbe tartott, és remélhetőleg épségben meg is érkezett oda, ahol ma kétnapos tanácskozást kezdenek a NATO-országok külügyminiszterei. A Politico-interjú fő üzenete: az ukrán diplomácia irányítója szerint a NATO-országoknak növelniük kell a fegyvergyártást, mert anélkül – mint mondta – lehetetlen a győzelem. A miniszter hangsúlyozta: országának elsősorban légvédelemre, harckocsikra és összeszerelő üzemekre van szüksége.

Szóba került az interjúban Magyarország is. Kuleba arról beszélt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a saját játékát játssza az Európai Unióval, és „néha túszként használja Ukrajnát ebben a viszonyban”…Bármit olvasnak a hivatalos médiában, az ukránok nem ellenségesek a magyarokkal szemben” – üzente a miniszter a magyar közvéleménynek, és hozzátette: „barátok voltunk, barátok vagyunk, és barátok is leszünk, de ezt a háborút meg kell nyernünk, és Magyarországnak érdeke, hogy Ukrajna győzzön”.

Végül néhány szó a kultúrapolitikáról: a bécsi Der Standard interjút közöl Székely Krisztával, a Katona József Színház rendezőjével, aki most az osztrák közönség előtt is bemutatkozik: Sankt Pölten tartományi színházában rendezi a Három nővért, a bemutatót pénteken, december másodikán tartják.

Székely az interjúban elmondja, hogy Magyarországon az abszolút hatalmat birtokló Fidesz a színházi intézményektől párthűséget vár el, ami tisztán keresztény, konzervatív, művészi értelemben régimódi, erőteljesen férfiközpontú és öreges szemlélet. „Generációs küzdelmet élünk át, mivel főként olyan, hatvan-, hetvenéves férfiak foglalják el a hatalmi pozíciókat, akik a Fidesz-narratívát nyomják, és kultúraharcot hirdetnek” – mondja a rendezőnő.

Ennek kevés intézmény képes ellenállni, ezek egyike a fővárosi Katona, de csak azért, mert Budapestnek ellenzéki főpolgármestere van. „A Katona sziget, de nem tudjuk, hogy mennyi időnk van még” – hangzott el az interjúban.

A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu

Daily Express Szijjártó Péter azt állította: Magyarországot nem érdekli, mit gondol róla Oroszország, azért akar mielőbbi békét, mert a háború a közvetlen szomszédságában zajlik. Nevetségesnek minősítette az vádat, hogy az Orbán-kormány Moszkva szekerét tolná. Arra hivatkozott, hogy véletlenül is bele lehet keveredni a viszályba, ahogy azt a lengyel rakétaincidens mutatja.

A külügyminiszter abból az alkalomból nyilatkozott a szigetországi bulvárlapnak, hogy Londonban legújabb brit kollégájával találkozott. Sürgette, hogy vessenek véget az ukrán nép szenvedéseinek. Ugyanakkor nyilvánvaló oldalvágást intézett az amerikai elnök ellen, amikor kifejtette: érti, hogy más országok, pl. egy óceánnyi távolságból másként ítélik meg a helyzetet, ám a magyarok közvetlen közelről figyelik a fejleményeket.

Bírálta az európaiakat is, amiért azok nem szorgalmazzák a fegyverszüneti megbeszéléseket, és hogy a 26-ok egyáltalán nem beszélnek a békéről. Közölte, hogy Magyarország egymillió ukrán menekültet fogadott be (külföldi sajtóértesülések szerint az idén mindösszesen 50 ukrán kapott menedékjogot – a szerk. megj.)  

Hangsúlyozta, hogy Magyarország azért vesz orosz olajat és gázt, mert nincs más. Egyben nehezményezte, hogy hiába találtak amerikai és osztrák cégek nagy gázmezőt a Fekete-tenger román szakaszán, nem termelik ki, így a magyar kormány nem jut alternatív forráshoz, pedig még az is felajánlotta, hogy vezetéket épít.

A sálbotrányról szólva megismételte, hogy nem kell összekeverni a futballt és a politikát, a magyar fél nem fenyegeti senkinek a területi integritását, illetve a szuverenitását. Az újság ugyanakkor megjegyzi, hogy Orbán a választás után támadta az ukrán elnököt. Szijjártó szerint azonban kormánya a háború miatt félretette a kárpátaljai magyarok ügyét, de visszatér rá, ha elül a fegyveres viszály.

Die Presse Orbán Viktor vitatott eszközökkel vívja harcát az igen magas infláció ellen. Egy sor termékre hatósági árat vezetett be, ám ezzel arra kényszeríti az üzleteket, hogy lényegesen emeljék a többi portéka árát, ha ellensúlyozni kívánják a veszteségeiket. Csakhogy ezzel egyre jobban gerjesztik a drágulást, ily módon az ársapka nyilvánvalóan alkalmatlan módszer a vágtató árnövekedés megfékezésére.

A 20%-os szint így is csúcs az EU-n belül és a folyamatnak messze nincs vége. Az igaz, hogy egyes árak korlátozása jó a szegényeknek, a másik oldalon viszont az a következmény, hogy az érintett áruk eltűnnek a polcokról, illetve nincs elég belőlük. Olyan, mintha a szocializmus éledne újjá.

Becslések szerint

4 millió magyar él a szegénységi küszöb alatt, közülük kétmillió kénytelen havi 100 ezer forintnál is kevesebből kijönni.

Ezzel együtt az árszabályozás torzulásokat eredményezett a piacon. Sok kiskereskedő létveszélybe került, ők igencsak kifogásolják, hogy a terhek rájuk hárulnak, amikor igazából az államnak kellene viselnie a saját politikája következményeit. Lentiben egy kis üzlet tulajdonosa azt kérdezi, miért nem a nagykereskedelem állja a cechet, mert így neki pl. 560-600 forintért kell megvennie a cukor kilóját, amelyet azután 260 forintért ad el.

Ám a bírálatok nyilvánvalóan leperegnek a kormányról. A hatalom közeli Makronóm gazdaságkutató fő elemzője azzal érvel, hogy az infláció sokkal súlyosabb lenne, úgy 30-40 %, az árkorlát nélkül. Szakértők viszont rámutatnak, hogy üres az államkassza, így a mostani rendszert sokáig nem lehet fenntartani. Orbán számára az a fogas kérdés, hogy ha kitart az árfék mellett, függetlenül az azzal együtt járó kiadásoktól, akkor csillagászati lesz a költségvetés hiánya. Ha viszont elengedi az árakat, akkor azok robbannak, amit a választók valószínűleg igen rossz néven vennének tőle.

The Guardian Timothy Snyder úgy látja, hogy Oroszország csak nyer azzal, ha veszít Ukrajnában. A Yale egyetem Közép- és Kelet-Európára szakosodott történészprofesszora azt mondja, az ország jövője érdekében igen fontos, hogy Moszkva méretes kudarcot szenvedjen el, mert az egész mostani gyarmatosító hadművelet nem más, mint figyelemelterelés. Csak arra jó, hogy erre hivatkozva halogatni lehessen az elkerülhetetlen belső változásokat.

A brit lapnak adott interjúban a szakértő arra is rámutat: a világbéke szempontjából is kedvező lenne, ha az oroszok alulmaradnak, mert az visszafogna más, szintén birodalmi álmokat melengető hatalmakat. Így Kína feltehetőleg kevésbé merne kalandor akcióba belevágni Tajvanon.

Snyder arra is kitért, hogy a történelmi tapasztalatok alapján Európában a nagyhatalmak csak akkor váltak „normális” országgá, ha előbb kikaptak az imperialista háború(k)ban. Épp ezért érdemi béketárgyalások csak akkor lesznek időszerűek, ha az ukránok már megnyerték a háborút. Az oroszok csupán azért igénylik a szünetet, hogy utána újra támadhassanak.

Ily módon, ha valaki gyorsabb rendezést szeretne, akkor e pillanatban nincs más választása, mint hogy támogassa az ukránokat, pl. nagyobb hatótávolságú fegyverekkel. Ő maga is ezen van és a Kijevben szerzett személyes tapasztalatai alapján 1,25 millió dollárt kíván összegyűjteni magánadományokból, amiből drónelhárító fegyvereket vesznek.

Deutsche Welle A német elnököt mély aggodalommal tölti el az, ahogyan a kínai hatóságok hozzáállnak a szigorú covid-politika miatt kirobbant megmozdulásokhoz. Frank-Walter Steinmeier az interjúban rámutat: a fejlemények tanúsítják, milyen fontos vívmány a szólásszabadság. Ám csak remélni tudja, hogy Kína tiszteletben tartja ezt a jogot, a tüntetés szabadságával együtt.

Ukrajnára áttérve rámutatott, hogy a brutális támadás most már az infrastruktúrára és ily módon a civil lakosságra is kiterjed. Így az emberekre sötétség és hideg vár. A fegyvernyugvás azonban e pillanatban nem lenne jó, mert tartósítaná a jogtalanságot, az ukrán területek elfoglalását. Ily módon bizonyos körök megerősítést kapnának a határok megsértéséhez, a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyásához, idegen földek elhódításához.

Azt meg egyenesen elviselhetetlennek minősítette a politikus, hogy a Kreml nukleáris fegyverrel fenyeget, mert az ellentmond minden történelmi tapasztalatnak. És csak súlyosbítja a válságot. Ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a nyugat-balkáni országokat, hogy nem kell aggódniuk, az EU nem kizárólag Ukrajnára összpontosít és őket is felveszi, ha teljesítik a feltételeket.