Töretlenül népszerű az egyéni vállalkozási forma: tavaly több, mint 85 ezret alapítottak, és ezzel már a 600 ezret közelíti az egyéni vállalkozók száma.

A társas vállalkozásokénál is gyorsabban emelkedik Magyarországon az egyéni vállalkozásoké. Tavaly 85 ezren választották ezt a vállalkozási formát, miáltal az év végére 587 ezerre nőtt a számuk. Az egyéni vállalkozók száma 2019 óta magasabb, mint a társas vállalkozásoké, és a különbség 2021-ben is csak növekedett. A cégszám emelkedése ellenére is „csak” 530 ezer társas vállalkozás van jelenleg hazánkban.

Az egyéni vállalkozók számának növekedése 2021-ben meghaladta a 2020-it is, annak ellenére, hogy tavaly sokat szigorodtak a KATA-szabályok: a kapcsolt vállalkozások közötti kifizetéseket, az egy kifizetőtől érkező 3 millió Ft-nál nagyobb értékű megbízásokat tekintve, valamint a külföldi kifizetőtől érkező bevételek adminisztrációjában és elszámolásában. A növekedés oka, hogy az egyéni vállalkozókhoz választható adózási formák – elsődlegesen a KATA – sokszor még mindig kedvezőbbek, mint a társas vállalkozások esetében.

Az egyéni vállalkozások népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy viszonylag könnyű szüneteltetni a tevékenységet hosszabb-rövidebb időszakokra. Az egyéni vállalkozói tömeg nagy részét ugyanakkor nem a szüneteltetett tevékenységű vállalkozók adják. Jelenleg mintegy 91 ezer egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét; a koronavírus első hulláma alatt közel 110 ezer volt a szüneteltetők száma.

Az egyéni vállalkozások elemzésekor fontos arra is figyelemmel lenni, milyen hatással lesz a növekvő egyéni vállalkozási tömeg a gazdaság számára hosszú távon. Rövid távon kétségtelen, hogy gazdaságélénkítő hatása lehet a laza adószabályozásnak. Csakhogy az egyéni vállalkozói létnek vannak árnyoldalai is, különösen ekkora tömegben. Egyrészt az egyéni vállalkozók ügyei kevésbé áttekinthetők, ami a szürke gazdaság és a jogi kiskapukkal történő visszaélések irányába mutathat. Másrészt pedig vélhetően sokan – a 2021-i szigorodó szabályozás ellenére – nem a társas vállalkozási forma, hanem az alkalmazotti jogviszony helyett választják ezt a formát, színlelt szerződésekkel megtámogatva.

Az így „foglalkoztatott” alkalmazottak pedig hosszú távon kiszolgáltatottabbak lehetnek munkaadójuknak, a várható nyugdíjuk pedig szintén sokkal alacsonyabb lesz, mint várható lenne. Ezeknek a hatásoknak a nagyságát nehéz felmérni, ugyanakkor az ilyen mértékben növekvő egyéni vállalkozási szám növeli az ebbe az irányba mutató kockázatokat.

Regionális kitekintésben Budapesten és Pest megyében a legmagasabb az egyéni vállalkozók száma, és ezeken a területeken a legerősebb a növekedés is. Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében volt a legkisebb a növekedés, de az egyéni vállalkozók száma még ezeken a területeken is növekedett.

Az iparágakat vizsgálva már jóval nagyobb a szórás, mint a regionális bontásban. A logisztikában például több mint 20 százalékos volt ez egyéni vállalkozók számának bővülése egy év alatt, és az építőiparban is 13 százalék feletti a növekedés. Ezzel szemben – a nagy egyéni vállalkozói bázison nyugvó ágazatok közül – a pénzügy, illetve a mezőgazdaság területén 5 százalék feletti csökkenés volt tapasztalható.

Tavaly decemberben valamelyest csökkent ugyan az egyéni vállalkozók száma országosan, de ennek oka csak a szokásos év végi szezonalitási hatás. Az idén várhatóan növekedni fog az egyéni vállalkozók száma. Hosszú távon azonban semmiképp nem marad fenn az mostanihoz hasonló arányú növekedés, hiszen a társas vállalkozásokkal ellentétben egy személy nem hozhat létre egynél több egyéni vállalkozást, így az egyéni vállalkozások számának van egy természetes maximuma.

Attól persze még messze vagyunk, hogy minden magánszemély egyben egyéni vállalkozó is legyen Magyarországon, de az egyéni vállalkozók számának ilyen mértékű növekedésével a vállalkozni képes és hajlandó potenciális egyéni vállalkozók száma folyamatosan csökken.