(Szerző: Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója.) Elutasította a magyar és a lengyel kormány keresetét az Európai Bíróság, amelyben a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabály megsemmisítését kérte. A testület döntésében mind a huszonhét bíró részt vett, az ítéletben kiemelték, hogy ez is aláhúzza az ügy jelentőségét. Ugyanakkor egyetlen magyar és lengyel érvelést sem fogadtak el, így a jogszabály alapján jogszerű az uniós források megvonása.

A magyar és a lengyel kereset négy pontban kérte annak kimondását, hogy a jogállamisági jogszabály nem egyeztethető össze az uniós joggal. Ezek a következők: a megfelelő jogalap hiánya, a 7. cikk szerinti eljárás megkerülése, az uniós hatáskörök túllépése és a jogbiztonság elvének megsértése. Valamennyi esetében elutasították a magyar érvelést.

Kimondták a többi között, hogy

„a rendelet az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően, közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul”.

A bíróság megállapította, hogy ezen értékek tiszteletben tartása nem redukálható olyan kötelezettséggé, amelyet a tagjelölt országnak az unióhoz való csatlakozása érdekében kell teljesítenie, és amely alól a csatlakozását követően mentesülhet. Sőt hangsúlyozzák: az uniós költségvetés az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy átültessék a gyakorlatba a tagállamok közötti szolidaritás elvét az uniós politikák és tevékenységek során.

Azt is megállapították, hogy az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás és a rendelettel bevezetett eljárás célja eltérő és a tárgyuk is egyértelműen különböző. Nem fogadták el azt a sokat hangoztatott magyar érvet sem, mely szerint a jogállamiság fogalma nem kellően körülhatárolt. Kimondták még, hogy a jogállamisági elvek

„a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből erednek, továbbá a »jogállamiság« olyan fogalmából következnek, amelyben a tagállamok osztoznak és amelyet a saját alkotmányos hagyományaikból eredő közös értékként fogadnak el.

Következésképpen a bíróság úgy ítéli meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek lényeges tartalmát és az azokból eredő követelményeket.” (A tudósítás folytatása itt olvasható, tessék kattintani!)

Ursula von der Leyen az általános a mai bírósági ítéletekről 

„Ma az Európai Bíróság megerősítette az általános feltétel-rendszerről szóló rendelet érvényességét. Üdvözlöm a ma meghozott ítéleteket, amelyek a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács és tíz tagállam által az eljárás során képviselt álláspontot igazolják vissza.

A bíróság megerősíti, hogy ez a fontos eszköz – ami lehetővé teszi a számunkra, hogy hatékonyabban megvédjük az uniós költségvetést és az unió pénzügyi érdekeit a jogállamisági elvekkel kapcsolatos jogsértésekkel szemben – jogszerű.

Ez a mechanizmus biztosítja, hogy az uniós költségvetés védelme és végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összehangban, és így mindegyik európai polgár javát szolgálva valósuljon meg.

A Bizottság most gondosan elemezni fogja az ítéletek indoklását és azt, milyen hatást gyakorolhatnak az ítéletek azokra a lépésekre, amiket a rendelet alapján fogunk tenni a továbbiakban.

Az ítéleteket figyelembe véve a következő hetekben iránymutatásokat fogunk elfogadni, tovább pontosítva, hogyan fogjuk a mechanizmust alkalmazni a gyakorlatban.

Ígéretet tettem arra, hogy egyetlen ügyet sem vesztünk szem elől, és megtartottam az ígéretem.

A Bizottság a rendelet hatályba lépése óta a tagállamok mindegyikében folyamatosan nyomon követi a helyzet alakulását, és egyes eseteket mélyrehatóan értékelünk.

A rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén határozottan fel fogunk lépni.

A mai ítéletek megerősítik, hogy jó úton járunk.”
 

„Határozottan kiállunk Ukrajna mellett”

Ma reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részt vett az Európai Parlament strasbourg-i plenáris vitáján, aminek napirendjén az EU és Oroszország közötti kapcsolatok, az európai biztonság, valamint az Ukrajna elleni orosz katonai fenyegetés ügye szerepelt.

Az EU jelenleg olyan helyzettel néz szembe, amikor is a legnagyobb számban állomásoznak csapatok Európa területén a hidegháború óta.

Az elnök ezzel kapcsolatban kijelentette:

„A mostani helyzet az orosz vezetés által tudatosan folytatott politika egyenes következménye. Ukrajna rendkívül nagy fejlődési utat járt be. Fontos lépéseket tett a korrupció ellen, újjáépítette infrastruktúráját, és új munkahelyeket hozott létre tehetséges fiataljai számára. Az Európai Unió végig segítette az országot, elfogadta az uniós költségvetésből valaha finanszírozott legnagyobb támogatási csomagot. Ukrajna ma erősebb, szabadabb és szuverénebb ország, mint 2014-ben volt. Döntéseket hoz saját jövőjével kapcsolatban.

A Kreml azonban ezt nem nézi jó szemmel, és ezért háborúval fenyeget. Határozottan kiállunk Ukrajna mellett. Ez az egész arról szól, hogy minden országnak joga van megválasztani a saját jövőjét. Oroszországot egyértelműen arra szólítjuk fel, hogy ne válassza a háborúskodást.”