(Dr. Katona Tamás gazdaságpolitikai összefoglalója) Tisztában van azzal a szerkesztő, hogy e hírportál olvasói sem rajonganak a hosszú, akár nyolc-tíz oldalas írásokért. A ma embere néhány magvas mondatból (például rádióhírekből) szeretné megtudni, mi és hogyan történt országban, világban. Csakhogy vannak témák, amiket nem lehet néhány egyszerűen megfogalmazott gondolattal elintézni. A lényeg, az összefüggések kifejtésére, elemzésére – nem mindig, ám néhányszor mindenképpen – időt s türelmet kell áldozni. A most következő írás is ilyen, tehát készítsenek kezük ügyébe egy pohár teát vagy egy csésze kávét, aztán merüljenek be ebbe az elemzésbe. Megéri! És ne feledjék: a szerző is sok időt, rengeteg energiát szánt írásának az elkészítésére.

Hosszabb ideje kritikus folyamatok dominálnak a világgazdaságban, ugyanakkor az első félév eddig megismert adatai alapján a korábban becsült kockázatok bekövetkezésének esélye érzékelhetően csökkent. Több mint egy éve tart és súlyosbodik Oroszország Ukrajna ellen kirobbantott háborúja, és ezen felül jelentős geopolitikai feszültségek jelentek meg más térségekben is. A globális gazdaság növekedésének kilátásai – többek között az Európában háromnegyed évszázada nem tapasztalt hódító háború hatására – a korábbi évekénél lényegesen kedvezőtlenebbé váltak, de a széles körben bekövetkező lassulás mellett a fejlett országokban a recesszió veszélye elmúlni látszik. A fejlett gazdaságokban 40 év óta legmagasabb infláció alakult ki, melyet az energiahelyzet bizonytalansága is táplál, és a maginfláció magas szintje is az árnyomás lassú mérséklődésére utal. Egyidejűleg szükséges az utóbbi években kialakult magas államháztartási hiány csökkentése is, ezért nem szorulhat háttérbe a szigorú monetáris és fiskális politika, mely szükségszerűen kihat a keresletre és a gazdasági növekedésre. A recesszió elkerülésében fontos tényező, hogy az Európai Unió országai a múlt évben jelentősen csökkentették függőségüket az orosz energia importtól; ugyanakkor a világkereskedelemben érzékelhető lassulás nehezíti a kilábalást. A létrejött geopolitikai feszültségek hatására elindult a világkereskedelem szerkezetében az a folyamat, amely Kína szerepének átértékelését, alternatív megoldások felkutatását célozza; a folyamat rövidtávon szintén a növekedés lassulását eredményezi.

Az OECD országok egyesített bruttó hazai terméke a második negyedévben – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 0,4%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az OECD-n belül a legfejlettebb országokat tömörítő G7 csoport (Amerikai Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada) egyesített GDP-je 0,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 1,7%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A második negyedéves adatok alapján az Amerikai Egyesült Államokat is csak részben érintette a válság: a bruttó hazai termék 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 2,5%-kal a megelőző év azonos időszakához képest. Japánban az előző 2 negyedévivel összevetve 1,5%-kal, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,1%-kal bővült a gazdaság. Nagy-Britannia bruttó hazai terméke 0,2%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 0,4%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Kanadában a bruttó hazai termék volumene 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1,6%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Izraelben a GDP volumene 0,7%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 3%-kal az egy évvel korábbihoz képest; a Koreai Köztársaságban 0,6%-kal emelkedett a bruttó hazai termék volumene az előző negyedévhez, és 0,8%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az előző évekénél gyengébb eredményeket regisztrált a statisztika a kínai gazdaságban: a bruttó hazai termék 0,8%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 6,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Szaúd-Arábia bruttó hazai terméke 0,1%-kal szűkült az előző negyedévhez, és 1%-kal bővült az egy évvel korábbihoz mérten. Indonézia bruttó hazai terméke 0,8%-kal nőtt a negyedik negyedévhez, és 4,9%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Törökország GDP-je 3,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 5,1%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva, míg Mexikóé ugyanezen relációkban 1%-kal, illetőleg 3,7%-kal nőtt.

Az Európai Unió egyesített bruttó hazai terméke a második negyedévben nem változott az előző negyedévhez, és 0,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az eurózónában negyedéves relációban 0,3%-kal, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 0,6%-kal emelkedett a GDP. A német gazdaság stagnált az előző negyedévhez, és 0,1%-kal zsugorodott a megelőző év azonos időszakáéval összevetve. Az euróövezet másik két nagy gazdaságában hasonlóan komoly gondot okozott a pandémia és az orosz–ukrán háborús konfliktus: Franciaország bruttó hazai terméke 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévit, és 0,9%-kal az egy évvel korábbit. Az olasz GDP 0,3%-kal mérséklődött az első negyedévhez, és 0,6%-kal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest.

A magyar gazdaság súlyos válságtól szemved

A gazdaság a múlt év második felében technikai recesszióba jutott, ami folytatódott az idei első félévben, és nem zárható ki a gazdasági teljesítmény további csökkenése a harmadik negyedévben sem. A gazdasági folyamatok alapján az idei év egészében sem kerülhető el a gazdaság zsugorodása. Mégsem ez a magyar gazdaság legnagyobb problémája; ennél sokkal súlyosabb gond a strukturális válság. A gazdaság szerkezete az utóbbi 13 évben a lecsúszást determináló irányba halad: a munkaalapú társadalomként meghirdetett politika következményei egyre jobban látszanak a csekély hozzáadott értéket képviselő, alacsony képzettséget igénylő, alacsony bérű munkavállalókkal működő, nagy energiaigényű ipari üzemek térnyerésével. A kormány nem képes és nem hajlandó belátni, hogy a tudásalapú társadalom lehet a lecsúszás megállításának és a felzárkózáshoz történő visszatérésnek az útja. A kormányzati gazdaságpolitika eredményeként az államháztartási hiány ez évben is lényegesen túllépi a költségvetési törvényben meghatározott 3,9%-os mértéket. Ezért

elkerülhetetlenek még ebben az évben további megszorító intézkedések (természetesen ezzel ellentétes kormányzati kommunikációval, esetleg az Európai Bizottság szándékos megtorló intézkedéseire hivatkozva). A magyar infláció változatlanul a legmagasabb az Európai Unióban,

és a forint árfolyamát csak a kiemelkedően magas, jelenleg 14%-os irányadó kamattal tudta időlegesen stabilizálni a 3 jegybank. Ugyanakkor, ahogy a Monetáris Tanács elkezdte fokozatosan csökkenteni a 18%-os irányadó kamatot, ismét megindult a forint gyengülése. Ebben a folyamatban a kamat csökkentésen túl elsődleges szerepe a jegybank hitelességi deficitjének, a háttérben pedig a magyar gazdaságpolitika totális csődjének van. A 2023. év nagy kihívása a magas adósságszolgálat, ami megközelíti a GDP 4%-át.

Az idén nem lesz elkerülhető a reálkeresetek és a reáljövedelmek érzékelhető csökkenése,

miként nincs reális esély a közszféra foglalkoztatási gondjainak mérséklődésére sem. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kormányzati magatartás miatt egyre kisebb a valószínűsége, hogy az idén érkezhetnek uniós források. A kormányzat egyre agresszívabb unióellenes kommunikációt folytat, mely arra utal, hogy a kormányban sem számítanak arra, hogy ez évben vagy akár a jövő év elején érkezhetnek uniós források. A konkrét adatokat illetően 2020-ban – a KSH korrigált adatai szerint – 4,5%-kal csökkent a GDP, míg a következő évben a bruttó hazai termék volumene 7,2%-kal emelkedett. A 2021. évi gazdasági teljesítmény 2,4%-kal haladta meg a két évvel korábbit.

A múlt év első félévében regisztrált bővülés következtében még 4,6%-kal nőtt a GDP volumene. Azaz a választás előtti rendkívüli módon erőltetett növekedés, ezen belül a fogyasztás jelentős bővülésének hatására számottevően nőtt a bruttó hazai termék, amit a második fél évben szükségszerűen technikai recesszió követett.

A múlt évről általánosságban megállapíthatóható, hogy a növekedést a fogyasztás vezérelte. Az idei első negyedévben – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – a bruttó hazai termék 0,4%-kal csökkent az előző negyedévhez, és 1,2%-kal a múlt év azonos időszakához képest. A második negyedévben – előzetes adatok szerint – a GDP 0,3%-kal mérséklődött az előző negyedévhez, és 2,3%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első félévben 1,7%-kal esett vissza a gazdaság teljesítménye.

A magyar gazdaság napjainkra a 2008. évi világválságot követő szintre süllyedt.

A kormány 13 éve folytatott gazdaságpolitikájának veszélyei eddig is nyilvánvalóak voltak, és ezek a kockázatok a múlt évi országgyűlési választásokat követően szinte egyidejűleg és egymás hatását erősítve sújtják a társadalmat. A következmények okozói között a legsúlyosabb az Európai Unióval szemben tanúsított egyre konfrontatívabb kormányzati magatartás, amelynek nyomán fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország kisodródik az Európai Unióból, de legalábbis a perifériára kerül. A kormány ennek ellenére nem hagy fel a Brüsszelt hibáztató, sőt vádoló politikájával, az Európai Unió transzparencia és jogállamisági elvárásaival látszólag összhangban lévő engedményekkel próbál eredményt elérni, azaz mielőbb a nélkülözhetetlen forrásokhoz jutni. Ehhez társul az is, hogy a 2022. évi választást megelőző nagymértékű osztogatás következtében az állam gazdasági mozgásterét csökkentő negatív forgatókönyvek szinte egyszerre valósulnak meg; ezek nyomán

a gazdaságpolitika irányítása a múlt év közepén kicsúszott a kormány kezéből. A kormány dilettantizmusát jól mutatja a költségvetési politika.

Az idei költségvetési törvényt a múlt évben a tavaszi ülésszak végén fogadta el az országgyűlés olyan paraméterekkel, amelyeknek már a beterjesztéskor sem volt realitásuk, mint az 5,2%-os infláció, a 3,5%-os államháztartási hiány, a 4,1%-os gazdasági növekedés. A múlt év végén veszélyhelyzeti kormányrendelettel módosult a költségvetési törvény, majd váratlanul január elején mégis benyújtották az országgyűlésnek a múlt évben elfogadott költségvetési tv. módosítására irányuló javaslatot, amely sajátos módon, jelentős mértékben átírta a december 29-én – tehát a törvényjavaslat parlamenti benyújtását megelőzően mintegy két héttel korábban – kihirdetett rendeleti költségvetés előirányzatait. Jellemző a kormány hozzáállására, hogy az országgyűlés közvetlenül húsvét előtt fogadta el az úgymond végleges idei költségvetést, és pünkösd után pedig beterjesztette a jövő évi költségvetési törvényt. Mindkét év költségvetése teljes egészében légvárakra épül.

Mivel az idei költségvetés is nagyon távol áll a realitásoktól, az erre a bázisra alapozó jövő évi gazdaságpolitika a fogyasztás csökkenését, az életszínvonal további esését eredményezi. Az uniós forrásokat egyre nehezebben nélkülözi a gazdaság és az államháztartás. Láthatóan nem csökken a konfliktus a kormány és a jegybank között, megnehezítve a válságból való kilábalás esélyét. A jövő évi költségvetés szinte egyetlen nyertese a honvédelem, és nyilvánvalóan bizonyos kitüntetett hadiipari beszállítók.

A már jelenleg is a működőképesség határán lévő egészségügyre még kevesebb forrás jut, miként a családtámogatásokat is megnyirbáljak.

Az extraprofit-adónak elnevezett ágazati különadók egy részét jövő évben is fenntartják, így a kiskereskedelemben és a gyógyszergyártásban, ami az előbbinél magas szinten beragadó élelmiszerárakat, az utóbbinál gyógyszerhiányt okozhat. A továbbra is magas szinten tervezett gazdasági támogatások konzerválják a magyar ipar alacsony hatékonyságát, a kormányzati törekvések továbbra is piactorzító hatásúak, egyre több konfliktust okozva a nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban. Foglalkoztatottság, keresetek A foglalkoztatottság szintje az Európai Unióban a múlt évben elérte koronavírus járvány előtti mértéket. A rendelkezésre álló információk szerint az időszak átlagát tükröző statisztikai adatok érzékelhető csökkenést jeleznek a – szezonális hatásoktól szűrt – munkanélküliségi rátákban.

Az Európai Unió munkanélküliségi aránya júliusban 5,9%-ot, ezen belül az eurózónáé 6,4%-ot mutatott. Két dél-európai tagállamban – a korábbi adatok alapján a pandémiától nagyrészt függetlenül – kétszámjegyű volt a munkanélküliség: Spanyolországban 11,6%-ot, Görögországban 10,8%-ot rögzített a munkaügyi statisztika. További öt tagállamban mértek 7%-ot elérő vagy meghaladó munkanélküliséget: Olaszországban 7,6%-os, Franciaországban 7,4%-os, Svédországban 7,3%-os, Finnországban és Észtországban 7,1%-os volt a munkanélküliségi arány.

A 27 tagállam munkanélküliségi ráta alapján felállított rangsorában

Magyarország a maga sajátosan számított 4%-os mutatójával

 a kedvező foglalkoztatottsági viszonyokat tükröző 21. helyen állt. Ha a mutató számításakor figyelembe vesszük a közfoglalkoztatottakat – akik más tagállamokban a szociális foglalkoztatás kategóriájába tartoznak, ezért ellátásuk rendszerének tartalma és szerkezete is eltér a magyarországitól – az így számított munkanélküliségi arány 4,3% lenne, ami lényegesen kedvezőtlenebb, és ezzel az értékkel az uniós rangsor középső harmadában lenne. A munkanélküliségi ráta a gazdaságilag fejlett európai és Európán kívüli országokban visszaállt a pandémia előtti szintre, így az Amerikai Egyesült Államokban a ráta júliusban 3,5%-os értéket mutatott. A KSH mintavételes lakossági felmérése szerint a május és július közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 728 000 fő volt, 19 ezer fővel, 0,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak átlagos száma a trimeszterben 69 ezer főt tett ki, ami 8,7%-kal kevesebb az egy évvel azelőttinél. A foglalkoztatási mutató meghatározásakor a munkaerő-felvétel módszertana alapján 104 ezer – 12 hónapnál rövidebb ideje – külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak tekintett a KSH; számuk 15,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakossági adatfelvétel szerint a – közfoglalkoztatottakat és az egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozókat nem tartalmazó – hazai elsődleges munkaerőpiacon a május és július közötti időszakban – a gyed, gyes miatt távol lévő 126 ezer főt ugyanakkor beleszámítva – 4 555 000 főt foglalkoztattak, 0,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres körét is figyelembe véve a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 74,8% volt, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25–54 évesek foglalkoztatási aránya a vizsgált trimeszterben 87,8% volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, az 55–64 évesek 69,9%-os foglalkoztatási mutatója pedig 4,9 százalékponttal haladta meg a múlt év azonos időszakában regisztrált értéket.

Az aktív munkanélküliek száma a május és július közötti három hónap átlagában 198 ezer fő volt, 38 ezer fővel, 23,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A második negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 121 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert esélytelennek látták az elhelyezkedést. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely az aktív munkanélküliek figyelembevételével meghatározott mutató – a május és július közötti három hónap átlagában 4% volt, 0,7 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A 25 éven aluliak között 13,2%-os volt a munkanélküliség. Ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, és 3,2 százalékponttal nőtt az egy évvel azelőttihez mérten.

Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők több mint egyharmada, 36,8%-a legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget, arányuk megegyezett az egy évvel korábbival.

A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban 9,5 hónap az egy évvel korábbi 9,9 hónappal szemben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma július végén 227 300 fő volt, 3200 fővel, 1,4%-kal több, mint egy hónappal, és 3600 fővel, 1,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év hetedik hónapjában a foglalkoztatók 44 ezer új álláshelyet jelentettek be, 77,3%-kal többet, mint egy hónappal, és 1,6%-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Az előző júliusi adatokkal összevetve a piaci munkahelyek rendkívül alacsony száma 11,8%-kal lett több, míg a támogatott munkahelyeké 3,5%-kal lett kevesebb.

A hetedik hónapban bejelentett új álláshelyek közel kétharmada, 63,4%-a közmunka végzésére irányult. Július végén a nyilvántartott munkanélküliek 10,1%-a 25 éven aluli fiatal volt, 53,7%-uk első munkahelyét kereste, reménytelenül.

A munkanélküliek közel egyharmadának, 30%-ának nem volt szakképzettsége. Az álláskeresők 40,8%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A középfokú végzettségűek – az álláskeresők 51,2%-a – körében 49,8% végzett szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, 25,9% szakközépiskolát, szakgimnáziumot, 4,6% technikumot, míg 19,7% gimnáziumot.

A felsőfokú végzettségűek 8%-ot képviseltek a munkanélküliek között. Az álláskeresők közel egyharmada, 32,7%-a az elhelyezkedés szempontjából az egyik legkiszolgáltatottabb korcsoportba tartozó 55 éven felüli volt. A munkanélküliek csupán alig egyharmada, 36,2%-a volt álláskeresési támogatásra jogosult, melynek egyhavi összege legfeljebb a minimálbérével egyenlő, és mindössze 90 napon keresztül folyósítják. A legalább 120 ezer forintos, legfeljebb a minimálbérrel azonos összegű, mérlegelésen alapuló keresetpótló juttatásban, illetve a nyugdíj előtti, a minimálbér 40%-ával azonos 92 800 forintos álláskeresési segélyben – összefoglalóan szociális támogatásban – az álláskeresők 22%-a részesült. A nyilvántartott munkanélküliek több mint négytizede, 41,9%- a – az Európai Unióban egyedülálló módon – teljesen ellátatlanul maradt. Ennek oka – többek között – a szűkülő szociális gondoskodási szegmenset jól jellemző, összesen 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban – reálisan figyelembe véve az újra-elhelyezkedésig szükséges átlagos időtartamot – legalább 6-9 hónapig jár az érintetteknek.

Az év hetedik hónapjában is súlyos területi problémákkal volt terhelt a munkaerőpiac. Három – gazdaságában kevésbé fejlett – régió közül a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya az egyikben meghaladta a 4,7%-os országos átlag kétszeresét, míg másik kettőben túllépte, illetve megközelítette annak másfélszeresét: Észak-Magyarországon 10,3%, Észak-Alföldön 7,7%, Dél-Dunántúlon 6,7% volt a mutató értéke. A munkanélküliségi ráta e régiók két megyéjében magasabb volt az országos átlag kétszeresénél, míg további ötben a másfélszeresénél: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11,7, Nógrád megyében 10,2, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,7, Somogy megyében 7,8, Heves megyében 7,6, Hajdú-Bihar megyében 7,1, Jász-Nagykun-Szolnok megyében szintén 7,1%-os arányt rögzítettek. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya további három megyében ugyancsak magasabb volt az országos átlagnál: Békés megyében 6,7, Baranya megyében 6,5, Tolna megyében 5,5%-os munkanélküliséget regisztrált a statisztika. A közfoglalkoztatottak száma júniusban 68 000 fő volt, 0,3%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és 13%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben dolgozó közmunkások bruttó átlagkeresete az első félévben 115 800 forint volt, nominálértékben 16%-kal több, mint egy évvel korábban; a nettó kereset reálértéke ugyanebben az időszakban 6,1%-kal csökkent. A közmunkások átlagos keresete a jogszabályban előírt minimálbérnek nem egészen a felét, 49,9%-át tette ki. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az első félévben a vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél a KSH jelentése szerint – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 3 666 000 fő állt alkalmazásban, 1,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva a teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél – a közfoglalkoztatottak nélkül – teljes munkaidőben 606 ezer főt alkalmaztak, 0,5%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első félévben 556 700 forint volt, 13,6%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A bruttó medián kereset 437 900 forintot tett ki, 16,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A medián kereset 21,3%-kal volt kisebb az átlagkeresetnél. A versenyszférában – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 571 600 forint volt az átlagos kereset, 17,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bére nélkül – 549 800 forintot mutatott a keresetek átlaga, 1%-kal alacsonyabbat az egy évvel azelőttinél. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete az első félévben 370 200 forint volt, jellemzően a bruttóéval azonos mértékben, 13,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói árak ebben az időszakban 23,6%-kal emelkedtek, a teljes foglalkoztatotti körre számított reálkereset jelentősen, 8,1%-kal csökkent. A versenyszférában a közfoglalkoztatottak nélkül számított 380 100 forintos nettó átlagkereset 17,8%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben ezen időszakban – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – a 365 600 forintos nettó átlagkereset – a KSH adatközlése szerint a bruttó átlagkereset növekedésének mértékével azonosan – 1%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. A közszférában a reálkereset számottevően, 19,9%-kal csökkent.

Áralakulás

A pandémia és az orosz–ukrán háború hatására kialakult gazdasági válság következtében inflációs nyomás nehezedik a fejlett országokra, ugyanakkor az idei év adatai a trend változását tükrözik. Hazánkban a túlfűtött gazdasági növekedés, valamint a forintgyengülés következtében már ötödik éve jelen van az árnyomás, ami a fogyasztói árakat a pandémia megjelenését megelőzően is magasan tartotta. Erre utal

az Európai Unióban kiugróan legmagasabb infláció, valamint az élelmiszerek és a szolgáltatások árának tartósan magas szintje egyaránt. Az Európai Unióban a fogyasztói árak júliusban 6,1%-kal, míg az eurózónában 5,3%-kal emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest. Az Eurostat módszertana szerint számított 17,5%-os magyar infláció az Európai Unió tagországai között kiemelkedően a legmagasabb, és közel háromszorosa az uniós átlagnak.

Kizárólag a visegrádi országokban mértek kétszámjegyű áremelkedést: Lengyelországban és Szlovákiában 10,3%-ot, Csehországban pedig 10,2%-ot regisztrált a statisztikai szolgálat. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a júliusi élelmiszerárak 12,5, az eurózónában 11,6%-kal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz mérten, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 22,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél, azaz tagállami összevetésben az élelmiszerek és alkoholmentes italok éves uniós árváltozásának közel kétszerese volt a magyar fogyasztói árak emelkedése. Az Európai Unión belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, és a legmagasabb a maginfláció értéke is. Éves összehasonlításban az energiahordozók és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított fogyasztói árindex júliusban az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 7,4, az eurózónában 6,6, hazánkban 16,7% volt. Magyarországon kívül öt tagállamban haladta meg a 10%-ot a maginfláció: Lengyelországban 11,2, Szlovákiában 11,1, Romániában 10,9, Litvániában 10,7, Bulgáriában 10,3%-ot regisztráltak. Az Amerikai Egyesült Államokban júniusban 3,2%-os inflációt rögzített a statisztikai szolgálat. A hazai ipari termelői árak júniusban 1,3%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és 6,4%-kal emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest. Az első fél évben 19,6%-kal nőttek az ipari termelői árak. Júniusban az élelmiszeriparban 15,1, a gumi- és műanyagiparban 8,6, a gépgyártásban 6,7, a gyógyszeriparban 6,6, a gépi berendezések üzembe helyezésében és karbantartásában 6,3, a villamos berendezés gyártásban 4,9, a bőr- és textiliparban 2,5, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 0,1%-kal emelkedtek, a járműgyártásban stagnáltak, a fa-, papír- és nyomdaiparban 2, a fémfeldolgozásban 6,1, a vegyiparban 14, a kőolaj-feldolgozásban 21,6%-kal csökkentek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Összességében: a feldolgozóiparban 1,1%-kal, az energetikai szakágazatokban 37,5%-kal nőttek egy év alatt a termelői árak. Az ipari export értékesítési árai júniusban 0,7%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és 5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az első félévben 7%-kal emelkedtek a kiviteli árak. Júniusban az élelmiszeriparban 10, a gumi- és műanyagiparban 7,5, a gépiparban 6,3, a gyógyszergyártásban 5,9, a villamos berendezés gyártásban 5,3, a gépi berendezések üzembe helyezésében és karbantartásában 2,4, a bőr- és textiliparban 2,1, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 0,2%-kal nőttek, a járműiparban 0,3, a fa-, papír- és nyomdaiparban 7,8, a fémfeldolgozásban 8,3, a vegyiparban 22,4, a kőolaj-feldolgozásban 35,7%-kal csökkentek az exportrelációban érvényesített árak az előző év azonos időszakával összehasonlítva. A feldolgozóipar kiviteli értékesítési árai összességében 0,3%-kal, az energetikai ipariak 37,9%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. Az ipar belföldi értékesítési árai júniusban 2,4%-kal csökkentek az előző havival, és 29,8%-kal emelkedtek a múlt év azonos időszakával összevetve. Az első hat hónapban 45,6%-kal nőttek a belföldi értékesítési árak. Júniusban az élelmiszeriparban 19,4, a gépi berendezések üzembe helyezésében és karbantartásában 11,9, a gumi- és műanyagiparban 10,6, a gyógyszergyártásban 10,4, a gépgyártásban 8,9, a fa- , papír- és nyomdaiparban 5,2, a bőr- és textiliparban 4,4, a vegyiparban 3,6, a járműgyártásban 2,6, a villamos berendezés gyártásban 0,6%-kal emelkedtek, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 1,4, a fémfeldolgozásban 3,2, a kőolaj-feldolgozásban 16%-kal csökkentek a belföldi értékesítési árak a múlt év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparban összességében 5%-kal, az energetikai iparban több mint másfélszeresükre, 87,7%-kal nőttek a belföldi értékesítési árak. Az építőipari termelői árak a második negyedévben 1,6%-kal emelkedtek az előző negyedévhez, és 17,2%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Az első félévben 20,7%-kal nőttek az építőipari árak. A második negyedévben az épületek építésénél érvényesített árak 16,6, az egyéb építményeknél kialakult árak 16,8, a speciális szaképítésnél létrejött árak pedig 17,9%-kal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet.

A mezőgazdasági termelői árak júniusban 14,6%-kal mérséklődtek az egy évvel azelőttihez képest. Az első fél évben a termelői árak 6,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A hatodik hónapban a növénytermesztési és kertészeti termékek ára 26,5%-kal, ezen belül a gabonaféléké 39%-kal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Az első hat hónapban a búza felvásárlási ára 7,1%-kal csökkent, a kukoricáé 0,5%-kal nőtt. Júniusban az ipari növények termelői ára 44,1%-kal, közülük az olajos növényeké 48,4%-kal mérséklődött. A burgonya 71,7%-kal, a zöldségfélék 21,3%-kal, a gyümölcsök 35,4%-kal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Ugyanezen relációban az élőállatok és állati termékek felvásárlási ára 15,1%-kal, ezen belül a vágóállatoké 19,7%-kal nőtt, közülük az első hat hónapban a vágósertésé 39,9%-kal, a vágóbaromfié 29,1%-kal, a vágómarháé 11,8%-kal emelkedett. Az állati termékek felvásárlási ára júniusban 5,5%-kal, ezen belül az első hat hónapban a tojásé több mint másfélszeresére, 69,3%-kal, a tehéntejé 31,6%-kal nőtt. A mezőgazdasági termelés első félévi ráfordítási árait az egy évvel korábbival összevetve 15,9%-os emelkedés mutatkozik. A folyó termelő felhasználás árszintje 16%-kal, a beruházásoké 14,8%-kal emelkedett. A felhasznált energia termelői ára 42,4, a növényvédő szereké 27,9, a vetőmagé 26,4, az állatgyógyászati készítményeké 16,2, a takarmányoké 16,1%-kal nőtt, a műtrágyáé 11,4%-kal mérséklődött. A mezőgazdasági termelői árak és a ráfordítások árszintjének változását összehasonlító agrárolló az első félévben 7,8 %-kal záródott, azaz a termelői árak kisebb mértékben emelkedtek a ráfordításokénál.

A fogyasztói árak júliusban 0,3%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 17,6%-kal az egy évvel korábbihoz képest.

Január 1-jétől július 31-ig 22,8%-kal nőttek a fogyasztói árak. Továbbra is nagy mértékű egyes alapvető élelmiszerek árának emelkedése. Emellett számolni kell azzal is, hogy a magyar inflációs adatok a számbavétel bizonytalansága miatt a szokásosnál sokkal kevésbé megbízhatóak.

A hazai élelmiszerárak 0,9%-kal mérséklődtek egy hónap alatt; ezen belül a gyümölcs- és zöldségleveké 1,6, a párizsié és a kolbászféléké 1%-kal emelkedett egyetlen hónap alatt, a száraztésztáé 2, a teáé 2,3, a sajtoké 2,5, a baromfihúsé 2,6, a margariné 3, a friss zöldségé 3,4, a vajé 3,8, a kenyéré 3,9, a sertészsiradéké 4,2, a tejé 4,4, a tojásé 5, a burgonyáé 11,3%-kal csökkent. A ruházati termékek ára 1,4%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,5%-kal mérséklődött, a szolgáltatásoké 1,7%-kal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva.

Az élelmiszerek fogyasztói ára júliusban az általános infláció csaknem másfélszeresével, 23,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A burgonya ára több mint másfélszeresére, 52, az óvodai, bölcsődei étkezésé 34,5, az iskolai étkezésé 33,6, a csokoládéé és a kakaóé 30,8, a tojásé, 30,7, a gyümölcs- és zöldségleveké 28,8, a fűszereké és ételízesítőké 27,9, a friss zöldségé 26,8, az üdítőitaloké szintén 26,8%-kal, kenyéré 26,7, a péksüteményeké 25,4, a munkahelyi étkezésé 25, a vajé 24,2, a rizsé 22,4, az éttermi étkezésé 22,1, a dióé, a máké és a mogyoróé 22, a teáé ugyancsak 22, az eszpresszókávéé 21,9, a halé 21,6, a sertészsiradéké 21,4, a friss hazai és déligyümölcsöké 20, a szalonnáé 18,9, a száraztésztáé 18,6, a párizsié és a kolbászféléké 18, a tejé 17,1, a szalámié és a sonkáé 15,5, a száraz hüvelyeseké 15,2, a sertéshúsé 12,9, a sajtoké 12,5, a marhahúsé 11,4, a baromfihúsé 10,5, a cukoré 9,9, a margariné 3,4, a liszté 2,4, az étolajé 1,5%-kal emelkedett.

A dohányáruk ára júliusban 11,3, az égetett szeszesitaloké 11,6, a sörféléké 28,1, a boroké 13,5, az újságoké és a folyóiratoké 19,9, a virágoké és dísznövényeké 18,6, a gyógyszereké 8,1, a tanszereké és az írószereké 20,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban; a ruházkodási cikkeké ez idő alatt 8%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára júliusban 3,6%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. Az egyes cikkek közül a kerékpároké 7,1%-kal, az új személygépjárműveké 9,5%-kal nőtt, míg a használt személy-gépjárműveké 6,8%-kal, a televíziókészülékeké 2,4%-kal csökkent. A háztartási energia csoportba tartozó termékek ára kiugró mértékben, 35,7%-kal emelkedett; ezen belül a távfűtésé változatlan maradt, a vezetékes gázé közel másfélszeresére, 47,2%-kal, az elektromos energiáé 26%-kal, a széné 32,6%-kal, a tűzifáé 47,2%-kal nőtt. A jármű-üzemanyagok ára 21%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szolgáltatások júliusban éves összehasonlításban számottevően, 14,6%-kal drágultak. Azok közül a sportrendezvény és a múzeumi belépő ára 21,7%-kal, a járműjavítás 21,2%-kal, a háztartási szolgáltatás 20,1%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5%-kal, az üdülési szolgáltatás 20,2%-kal emelkedett, és a postai szolgáltatás is 21,7%-kal került többe, mint egy évvel azelőtt. A szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás díja – a rezsicsökkentés analógiájára – nem változott ugyan, de következményként ugyancsak az infrastruktúra és a szolgáltató tevékenység minőségromlását vonta maga után.

A színházjegy ára 8%-kal, a lakbér 14,2%-kal, a telefon- és az internet-szolgáltatás díja 11,6%-kal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex júliusban 0,1%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 18,7%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A hetedik hónapban a – hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával éves összehasonlításban számított maginfláció 17,5% volt, ami némileg csökkenő árnyomásra utal, és a következő hónapokban főként a bázishatás miatt várható az árindex érzékelhető mérséklődése. Jövedelem és fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom a pandémia hatására 2020-ban némileg csökkent, míg a következő évben szerény dinamikával emelkedett a növekedés mértékére vonatkozó statisztikai adatok jelentős bizonytalansága mellett. A múlt év elején a forgalom alakulásában érzékelhető volt az országgyűlési választások előtti igen jelentős – a kormányzat politikai céljait szolgáló döntések alapján bekövetkezett – pénzkiáramlás hatása, míg az év közepe óta folyamatosan csökken a forgalom. Ez év júniusban az eladások volumene – a szezonális és naptárhatást kiszűrő adatok szerint – 0,7%-kal nőtt az előző hónaphoz, és – naptárhatástól megtisztított adatok figyelembevételével – jelentősen, 8,3%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az első fél évben a kiskereskedelmi forgalom volumene 10,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Évkezdettől az élelmiszerforgalom 7,5%-kal, ezen belül az élelmiszerláncoké 8,7%-kal, a dohányüzleteket is magukba foglaló szakboltoké pedig 3,7%-kal mérséklődött. A vegyes iparcikkek forgalma 14,9%-kal, a bútoroké és a műszaki cikkeké 16,5%-kal, a könyveké és újságoké 4,6%-kal, a számítástechnikai és egyéb iparcikkeké 4,2%-kal, a ruházati termékeké 5,2%-kal visszaesett, míg a gyógyszereké 2,9%-kal, az illatszereké 1,5%-kal nőtt. Az internetes és csomagküldő kereskedelem volumene – a magas bázishoz képest – 9,5%-kal, az üzemanyagok eladásának volumene 22%-kal mérséklődött, a használtcikkek forgalma 1,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A lakosság betétállománya június folyamán 284 000 millió forinttal csökkent, és a hónap végén 11 846 000 millió forintot tett ki. A forintbetétek volumene 276 000 millióval, a devizabetéteké tranzakciók eredményeként 2 milliárd forinttal, árfolyamváltozások következtében 8000 millió forinttal mérséklődött. A háztartások betétállománya összességében tranzakciók eredményeként – a szezonális hatások kiszűrése után – 178 000 millió forinttal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a hatodik hónap végén a lakosság birtokában 9 137 000 millió forint értékű állampapír volt, 6%-kal több az év eleji állománynál. Megjegyzendő, hogy az MNB ennél alacsonyabb összegű lakossági állampapír-vagyont tart nyilván; a különbség az eltérő módszertanból adódik, az ÁKK az intézményi befektetők birtokában lévő lakossági értékesítés céljára kibocsátott állampapír állomány egy részét is itt veszi számba. A lakosság hitelállománya júniusban 40 000 millió forinttal emelkedett, és a hónap végén 9 957 000 millió forintot tett ki. A forinthitelek volumene 41 000 millióval nőtt, a devizahiteleké tranzakciók eredményeként 1000 millió forinttal csökkent. A lakossági devizahitelek hó végi aránya a teljes lakossági hitelvolumennek mindössze 0,3%-át jelentette. A háztartások hitelállománya tranzakciók eredményeként – szezonálisan kiigazítva – 10 000 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit.

Államháztartás, külgazdasági egyensúly

A külkereskedelmi forgalom hat év óta tartó dinamikus bővülése a világjárvány következtében megtorpant, amit a következő két évben emelkedés követett. Ez év júniusban a kivitel volumene szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok alapján 0,8%-kal csökkent az előző hónaphoz, és munkanaphatással korrigált adatok alapján 6,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A behozatal volumene szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok alapján 1,5%-kal mérséklődött az előző hónaphoz, és munkanaphatással korrigált adatok alapján 3,3%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Évkezdettől az export volumene 6,4%-kal, az importé 0,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ugyanezen időszakban az Európai Unió tagállamaiba irányuló export volumene 6,4%-kal nőtt, az onnan érkező importé 2,6%-kal csökkent. Az Európai Unión kívüli államokba irányuló kivitel volumene 6,3%-kal, az onnan származó behozatalé 7,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első fél évben 1 604 000 millió forintot, illetve 4 363 millió eurót tett ki; az egyenleg jelentősen, 2 613 000 millió forinttal, illetve 7079 millió euróval 12 kedvezőbb az egy évvel korábbinál.

A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 6,8%-kal, a behozatalban 3%-kal nőtt, a cserearány 3,7%-kal javult a múlt év azonos időszakához képest. A forint az euróhoz képest 1,6%-kal, az amerikai dollárhoz képest 2,6%-kal gyengült.

A külkereskedelmi termékforgalom felét képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene az első hat hónapban nyers adatok szerint 14,6%-kal, a behozatalé 4,6%-kal nőtt. Az árufőcsoport egyik meghatározó termékköre, a híradástechnikai készülékek euró értékben számított exportja 4,7%-kal, a másik lényeges termékcsoport, az akkumulátorokat is magába foglaló villamos gépeké és készülékeké 29,5%-kal, az energiafejlesztő gépeké és berendezéseké 11,2%-kal, a közúti járműveké 31,7%-kal emelkedett.

A második legjelentősebb árufőcsoport,

a feldolgozott termékek exportvolumene nyers adatok szerint 2,1%-kal, az importé 4,2%-kal csökkent. Az árufőcsoporton belül meghatározó gyógyszerek kivitele euróban mérve 24,4%-kal, behozatala 15,8%-kal emelkedett; a másik szintén fajsúlyos termékcsoport, a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek kivitele 10,3%-kal nőtt, behozatala 2,9%-kal mérséklődött.

A járműiparhoz kapcsolódó gumigyártmányok exportja 4,3%-kal, importja 10%-kal bővült, a műanyag alapanyagok euróban számolt kivitele 26,6%-kal, importja 21,3%-kal visszaesett. Az energiahordozók importvolumene az első fél évben 1,1%-kal emelkedett, euróban mérve a kőolaj behozatala 9,7%-kal, a földgázé 34,1%-kal, a villamos energiáé 42,4%-kal mérséklődött. A kivitelben harmadik legnagyobb árufőcsoport, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportvolumene 7,9%-kal csökkent, a behozataluké 2,5%-kal nőtt. A gabona és a gabonakészítmények euróban számított exportja 11%-kal, a tejtermékeké és a tojásé 3,1%-kal visszaesett, míg a húsé és a húskészítményeké 16,2%-kal, az élőállatoké 25,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az MNB adatai szerint az első fél évben rendkívüli mértékben romlott az államháztartás nettó finanszírozási képessége és látványosan nőtt az államadósság. Az államháztartás hiánya az utóbbi négy negyedévben 6 032 000 millió forint, a GDP 8,4%-a volt. A bruttó államadósság az első félév végén 55 727 000 millió forintra rúgott az egy évvel azelőtti 46 258 000 millió forinttal szemben, azaz ez idő alatt 9 469 000 millió forinttal emelkedett.

A bruttó államadósság december végén a GDP 73,3%-át, míg 2023 június végén 75%-át tette ki, azaz az első fél évben 1,7 százalékponttal emelkedett.

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya július végén 2 940 000 millió forint, az éves hiánycél több mint négyötöde, 86,5%-a volt. Az első hét hónapban a központi alrendszernek 20 643 000 millió forint bevétele keletkezett, ami a törvényi előirányzat 56,7%-át tette ki, és 23 583 000 millió forint kiadása, az éves előirányzat 59,3%-a teljesült.

A központi költségvetés hiánya július végén 2 983 000 millió forint, az előirányzott éves deficit 83,7%-a volt. A gazdálkodó szervezetek januártól július végéig 2 217 000 millió forint adót fizettek, 53,3%-kal többet, mint egy évvel előtte. Befizetéseik legnagyobb tételét a társasági adó képezte. Ezen a jogcímen a szabályozás változása következtében a kincstárnak 695 000 millió forintos bevétele 13 keletkezett, 40,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A második legnagyobb tételt az egyéb központosított bevételek – a környezetvédelmi termékdíjak, az elektronikus és időalapú útdíjak, valamint a bírságbevételek –jelentették. A gazdálkodó szervezetek befizetéseinek 15,3%-a, 339 000 millió forint e jogcímen folyt be az államkincstárba; összege 4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyéb központosított bevételek legnagyobb hányada változatlanul az elektronikus útdíjak befizetéséből ered. E jogcímen 166 000 millió forint realizálódott, 5,7%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A harmadik legnagyobb tételt az energiaágazat befizetései adták; az érintett cégek 298 000 millió forintot fizettek be a kincstárba – a különadó rendeletnek megfelelően – csaknem hétszer annyit, 594,3%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Július végéig 114 000 millió forint különadót fizettek a kiskereskedelmi vállalkozások – a múlt év közepén radikálisan megemelt kötelezettségnek megfelelően – több mint két és félszer annyit, 170,2%-kal többet, mint 2022 azonos időszakában, mely – nem elhanyagolható mértékben – hozzájárult az élelmiszerárak elszabadulásához. Fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első hét hónapban 5 227 000 millió forintot fizettek be a kötelezettek, 4,8%-kal többet, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból az egy évvel korábban realizáltnál mindössze 1,5%-kal, jövedéki adóból 4,7%-kal több, ezen belül a dohánytermékek jövedéki adójából – az adómérték 2022. júliusi és ez év januári emelésének következtében – 3,5%-kal, a járműüzemanyagokéból 3,8%-kal nagyobb bevétel keletkezett. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó 194 000 millió forintos bevétel 26,1%-kal volt több az egy évvel korábbinál, ami a kereskedelmi bankok és a kincstár – jórészt ügyfeleikre továbbhárított – növekvő befizetésének következménye.

A lakosság évkezdettől összességében 2 498 000 millió forint adót fizetett, 954 000 millió forinttal többet, mint egy évvel azelőtt. Személyi jövedelemadóból – miután a gyermekes családoknak a 2022. évi választást megelőzően szinte teljes előző évi adóbefizetésüket visszatérítette a kormány, az alacsony bázis következtében – 957 000 millió forinttal nagyobb, míg illetékekből 4,3%-kal kevesebb, gépjármű-adóból 5,1%-kal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél.

A társadalombiztosítási alapok bevétele január1.–július 31. között 5 643 000 millió forintot tett ki, amely 17,2%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Azon belül a nyugdíjbiztosítási alapé 21,9%-kal, az egészségbiztosítási alapé 11,1%-kal emelkedett. Az elkülönített állami pénzalapok évkezdettől realizált bevétele 467 000 millió forint volt, 11,5%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. Ezen belül e jogcímcsoport csaknem felét, 47,2%-át kitevő foglalkoztatási alap 220 000 millió forintos bevétele 33,9%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál, a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alap 113 000 millió forintos összege – amely e bevételcsoport 24,2%-a – mindössze 2,8%-kal volt magasabb a múlt év azonos időszakában realizáltnál. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai az első hét hónapban 7 148 000 millió forintot tettek ki, 1,8%-kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. Ezen belül a költségvetési szervek kiadásai 3,4%-kal nőttek, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokéi 7,7%-kal csökkentek a múlt év azonos időszakához képest.

Az uniós programokra 1 638 000 millió forintot fordított a kormány, 20,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A helyi önkormányzatok támogatására július végéig 669 000 millió forintot utaltak a költségvetésből, folyó áron is csupán 4,1%-kal többet az egy évvel korábbinál. Szociális és családtámogatásokra évkezdettől 446 000 millió forintot költött a központi költségvetés, folyóáron 5,2%-kal többet, mint egy évvel azelőtt.

A családi támogatásokra fordított összeg 3%-kal emelkedett, ezen belül a családi pótlékra folyósított kiadások 0,6%-kal csökkentek, a közgyógy-ellátásra fordított – már korábban is ugyancsak igen szerény összegű – kiadások nominál értékben mindössze 2,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatási alap kiadásai 202 000 millió forintot tettek ki, 12%-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Az alap kiadásainak 33%-a közmunkaprogram finanszírozását szolgálta. A nyugdíjbiztosítási alap 3 433 000 millió forintos kiadása 22,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az egészségbiztosítási alap kifizetéseire 2 286 000 millió forintot használtak fel, 7%-kal többet, mint az előző évben. Az alapon belül a legnagyobb összegű a gyógyító megelőző ellátások kiadása volt, erre 1 309 000 millió forintot fordítottak, folyóáron mindössze 4,4%-kal többet, mint egy évvel korábban.

A központi költségvetési szervek lejárt határidejű tartozásainak július végi összege 88 700 millió forint volt, a hónap folyamán 19 800 millió forinttal, 18,2%-kal csökkent. Az adósság legnagyobb hányadát, 94,7%-át, 83 900 millió forintot – az egészségügy és az oktatás állami fenntartású intézményeinek költségvetési fejezetek közötti átrendezése és a rendészeti szervek növekvő eladósodása következtében – a belügyminisztérium halmozta fel.

Az egészségügyi ágazat adóssága 62 800 millió forintot, a teljes tartozásállomány több mint kétharmadát, 70,8%-át tette ki; volumene 7400 millió forinttal, 10,5%-kal mérséklődött július hónapban. Az egészségügyi szolgáltatók tartozása nem tartalmazza a vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma által irányított egyetemek klinikai központjainak 15 000 millió forintot meghaladó adósságát.

A jelenlegi helyzet világosan tükrözi, hogy

hiábavaló a kormányzatnak az a magatartása, hogy év végén kifizeti a költségvetési szervek tartozását vagy annak jelentős részét, a normális működéshez valóságos konszolidációra, betartható működési rend kialakítására és a valós költségek megtérítésére van szükség. Ez különösen az egészségügyi szolgáltatók reális finanszírozására, de más ágazatokra, így az oktatási és a szociális intézményekére is megállapítható.

A kormány júliusban rendezte ugyan a kórházak tartozásának egy részét, ennek ellenére a hónap végén 42 kórháznak állt fenn 500 millió forintot meghaladó tartozása, ezen belül 28 intézményé az 1000 millió forintot, 4 egészségügyi szolgáltatóé a 2000 millió forintot, ebből kettőé a 3000 millió forintot is túllépte. Megjegyzendő, hogy a kormányzati támogatás gyakorlatilag az energiaszolgáltatókkal szemben fennálló adósság részbeni kiegyenlítését szolgálta, a többi beszállító továbbra is kényszerhitelezői pozícióban maradt. A BM más területein is folytatódott a tartozásállomány emelkedése. Az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetei 15 800 milliós, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szervezetei 2600 milliós adósságot halmoztak fel az év hét hónapjában.

A múlt év óta folyamatosan nő a tankerületi központok tartozásállománya, és júliusban a 2700 millió forintot tett ki. A miniszterelnökség tartozásállománya 2200 millió forintot, a kulturális és innovációs minisztériumé 1300 millió forintot tett ki július végén. A tartozásállomány 98,3%-a a szállítókkal szembeni adósság, a költségvetés kényszerhitelezőivé téve a vállalkozások széles 15 körét. A költségvetési intézmények több mint felének, 55,1%-ának volt a hetedik hónap végén lejárt határidejű tartozása, több mint egyharmadának, az intézmények 38,7%-ának 30 napon túl fennálló adósságállománya volt.

Beruházás

A beruházási tevékenység 2017-től három éven keresztül főképpen az Európai Uniótól kapott igen jelentős támogatások következtében dinamikusan bővült. Gyakorlatilag e források nélkül – kormányzati presztízsberuházások, stadionok és más sportlétesítmények kivételével – alig valósultak meg közösségi beruházások. A fejlesztések többségét létrehozó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások felhalmozási teljesítménye ebben az időszakban – a nemzetközi konjunktúrának is köszönhetően – erőteljesen nőtt. Ez a tendencia 2019 második felében többek között az uniós források csökkenő igénybevétele következtében megtört, és fokozatos lassulást követően 2022 közepétől – uniós források hiányában – számottevő zuhanás következett be a nemzetgazdaság beruházási tevékenységében. Az idei második negyedévben – szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások volumene 4,1%-kal csökkent az előző negyedévhez képest; az építési beruházások volumene 7,2%-kal, a gépberuházásoké 3,9%-kal mérséklődött. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a beruházások volumene jelentősen, 13,5%-kal zsugorodott; az építési beruházásoké drasztikusan, 24,2%-kal csökkent, míg a gépberuházásoké 4%-kal emelkedett. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások beruházási teljesítménye 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az első fél évben a beruházási teljesítmény 9,6%-kal esett vissza; az építési beruházásoké 20,2%-kal mérséklődött, míg a gépberuházásoké 7,9%-kal nőtt. A második negyedévben a beruházási teljesítmény egynegyedét képviselő feldolgozóipari fejlesztések 7,7%-kal bővültek az egy évvel azelőttihez viszonyítva, ebben jelentős része volt a korábban elindult fejlesztéseknek az akkumulátorok előállításában és a járműgyártásban.

A mezőgazdasági beruházások 14,4%-kal, az építőipari beruházások 25,7%-kal mérséklődtek; a kereskedelem és gépjárműjavítás beruházásai 6,4%-kal, a turizmus beruházásai számottevően, 35,4%-kal, a szállítás, raktározás fejlesztései 29,3%-kal, az erőltetett ütemű stadion- és sportcsarnok építések – feltehetően átmeneti – mérséklődése következtében a művészet, szórakoztatás, szabadidő eltöltés területén megvalósult beruházások – a magas bázishoz képest – alig több mint a felére, 43,1%-kal, csökkentek. A vízellátásban és hulladékgazdálkodásban a beruházások volumene az első fél évben – az alacsony bázishoz képest – 13,9%-kal bővült. A közszférában a 2016. évi jelentős visszaesést követően 2017 és 2019 között döntően uniós források felhasználásával kiemelkedően nőtt a beruházási teljesítmény.

Uniós források hiányában

az idei második negyedév beruházásainak jellemzője, hogy a költségvetési szervek fejlesztései számottevően, 18%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A közigazgatásban és a védelmi ágazatban – a múlt évi 17,8%-os zsugorodást követően – 25,7%-kal, az egészségügyben és a szociális ellátásban – a tavalyi 24,5%-os csökkenést folytatva – igen jelentősen, 40,9%-kal, az oktatásban pedig – a 2022. évi 2,1%-os mérséklődés után – 11,1%-kal visszaesett a beruházási volumen. Ipar, építőipar A pandémia hatására 2020-ban 6%-kal csökkent az ipari termelés; a következő évben a kibocsátás bővülésével 2,9%-kal haladta meg a 2019. évi szintet. A múlt évben 5,8%-kal nőtt az ipari termelés. Ez év júniusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 0,9%-kal csökkent a termelés volumene az előző hónaphoz, és – naptárhatással korrigált adatok alapján – 6,1%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az első fél évben az ipar kibocsátása 4,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari kibocsátás 3,4%-kal, az energetikai ipari 25,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Évkezdettől a feldolgozóipar közel egyharmadát adó járműgyártás termelése 14,5%-kal emelkedett, míg a második legnagyobb súlyú alágat jelentő számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 5,5%-kal, az ipari termelés volumenében harmadik helyen álló alág, az élelmiszeripar kibocsátása 14,4%-kal visszaesett. A kisebb súlyú alágak közül – az akkumulátorgyártást is magába foglaló – villamos berendezés gyártás kibocsátása 20,7%-kal, az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 6,2%-kal, a gépgyártásé 3,6%-kal bővült, míg a gyógyszergyártásé 1,1%-kal, a bőr- és ruházati iparé 5,9%-kal, a papír- és nyomdaiparé 10,9%- kal, a kohászaté 14,6%-kal, a gumi- és műanyagiparé 19,9%-kal, a kőolaj-feldolgozásé 23%- kal, a vegyiparé 24,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari export júniusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 1,1%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és – munkanaphatással korrigált adatok alapján – 2,2%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az első félévben az ipari kivitel 0,2%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. A villamosberendezés-gyártás kivitele 30,1%-kal, a járműgyártásé 16,6%-kal, az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 3,5%-kal, a gyógyszeriparé 2,9%-kal, a gépgyártásé 1,3%-kal nőtt, míg a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 2,6%-kal, a bőr- és textiliparé 2,7%-kal, a papír- és nyomdaiparé 5,5%-kal, a gumi- és műanyagiparé 12,9%-kal, az élelmiszeriparé 14,9%-kal, a vegyiparé 16,8%-kal, a kohászaté 20%-kal csökkent. A feldolgozóipar kivitele – nyers adatok szerint – 3,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, az energetikai iparé 28,2%-kal elmaradt attól. Az ipar belföldi értékesítése júniusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok figyelembevételével – 1,2%-kal csökkent az előző hónaphoz, és – munkanaphatással korrigált adatok alapján – 20,9%-kal az egy évvel korábbihoz képest.

Az első fél évben a belföldi értékesítés 17,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ipari berendezések üzembe helyezésének és javításának belföldi értékesítése 9,9%, a járműgyártásé 9%, a gépiparé 5,8%, a villamos berendezés gyártásé 2,6%-kal emelkedett, a kohászaté 3,8%, a gyógyszeriparé 4,1%, a bőr- és textiliparé 10,1%, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 12,4, az élelmiszeriparé 12,5, a papír- és nyomdaiparé 13,9, a kőolaj-feldolgozásé 18,2, a gumi- és műanyagiparé 25, a vegyiparé 29,5%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi értékesítése – nyers adatok alapján – 11,8%-kal, az energetikai iparé 24%-kal visszaesett. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene júniusban 5,1%-kal, ezen belül az új exportrendeléseké 8,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A teljes rendelésállomány a hatodik hónap végén 10,6%-kal magasabb értéket mutatott az egy évvel azelőttinél. Az exportrendelések volumene június utolsó napján 11%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál; ezen belül a gyógyszergyártásé több mint négy és félszeresére, 355,5%-kal, a vegyiparé 17,7%-kal, a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 9%-kal, a járműgyártásé 5,4%-kal, a gépgyártásé 4,1%-kal, a papírgyártásé szintén 4,1%-kal, a villamos berendezés gyártásé 3,9%-kal emelkedett, a kohászaté 24,2%-kal visszaesett. A belföldi rendelések volumene 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az első fél évben – nyers adatok szerint – csak Pest régióban nőtt az ipari kibocsátás, 4,6%-kal, a többiben 0,5% és 11,6% között csökkent, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon 11,3%-kal és Budapesten 9,3%-kal. Az építőipari termelés 2020-ban 9,7%-kal mérséklődött, míg a következő évben a kibocsátás 1,2%-kal haladta meg a két évvel korábbi szintet. A múlt évben 3%-kal nőtt a kibocsátás.

Ez év júniusban az építőipari termelés volumene – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján – 1,4%-kal csökkent az előző hónaphoz, és – nyers adatok szerint – 3,8%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első fél évben az építőipari kibocsátás 7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól; az épületek építése 6,1%-kal, míg az egyéb építményeké 8,4%-kal csökkent. Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene júniusban 16,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit; ezen belül az épületek építésére irányulóké 40,1%-kal nőtt, az egyéb építmények létrehozását célzóké 14,4%-kal csökkent. Az ágazat teljes szerződésállománya a hatodik hónap végén 26,1%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére irányulóké 2%-kal, az egyéb építményeket célzóké 40,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumene az első fél évben 2,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A növényi és kertészeti termékek értékesítése 2,5%-kal, ezen belül a kukoricáé 48,2%-kal visszaesett, míg a búzáé 60,1%-kal nőtt. Az ipari növények értékesítése 14,8%-kal, a zöldségféléké 6,6%-kal emelkedett, míg a gyümölcsöké 24,5%-kal mérséklődött. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása 2,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól; a vágóállatok értékesítése 1,8%-kal, ezen belül a vágómarháé 2,4%-kal, a vágósertésé 3,2%-kal visszaesett, míg a vágóbaromfié 1,1%-kal nőtt. Az állati termékek felvásárlása 4,5%-kal mérséklődött, ezen belül a tojásé 6,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Turizmus

A turistaforgalom a koronavírus-járvány hatására 2020 március közepétől látványosan visszaesett, és csak nagyon lassan közelíti a pandémia előtti forgalmat. A KSH legutóbb publikált adatai szerint az első fél évben 6 399 000 vendég 15 979 000 éjszakát töltött el magyarországi szálláshelyeken; a vendégek száma – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 5,1%-kal, a vendégéjszakáké 1,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külföldi vendégek 7 871 000 éjszakát töltöttek ezeken a szálláshelyeken, 13,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. A belföldi vendégek az első hat hónapban 8 108 000 éjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeken, ami 4,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 245 000 millió forintot tett ki, folyóáron 31,5%-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül az árbevétel kétharmadát kitevő szállásdíj-bevételek 172 000 millió forintra, 32,1%-kal nőttek.

Népmozgalom

Az év hét hónapjában 49 700 gyermek született, – az alacsony bázishoz képest is – 1,4%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 8,9‰ volt, 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. Évkezdettől 26 600 házasságot kötöttek, számottevően, 29,4%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A házasságkötési arányszám 4,8‰ volt, 1,9 ezrelékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első hét hónapban 74 100 halálesetet anyakönyveztek, 7,9%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A halálozási arányszám 13,3‰ volt, 1 ezrelékponttal alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám 2,9‰ volt, 0,3 ezrelékponttal csökkent az egy évvel azelőttihez mérten. A népességszám a természetes fogyás következtében január 1.–július 31. között 24 400 fővel csökkent, ami az egy évvel korábbinál 0,9 ezrelékponttal kisebb ütemű, 4,4‰ volt.

Bűnügyi helyzet

2020-ban a közlekedésbiztonsági helyzetben – a pandémia miatti lényegesen kisebb közúti forgalom mellett – némi javulás következett, majd a következő két évben ismét jelentős volt a növekedés. Az idei első fél évben 6400 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, 19 6,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Közúti közlekedési balesetben 211 személy hunyt el, 2 ezer személy súlyosan, 6200 személy könnyen sérült. A halálos kimenetelű balesetek száma 4,9%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 10,2%-kal, a könnyű sérüléseseké 5,6%-kal csökkent. A balesetek 7,3%-ában játszott szerepet az ittasság. A Belügyminisztérium adatközlése szerint az idén július végéig 95 200 bűncselekményt regisztráltak, 11,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Évkezdettől 88 200 elkövetést regisztrált a bűnügyi statisztika, számottevően, 14,1%-kal többet, mint egy évvel korábban.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a közbiztonság helyzetéről, illetőleg a rendőri szervek munkájának hatékonyságáról nem lehet megalapozott következtetéseket levonni, tekintettel arra, hogy más érdemi, főleg összehasonlítást lehetővé tevő adatot, ami alkalmas lenne a közbiztonság, a bűnügyi helyzet objektív megítélésére, a hivatalos szervek – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII., valamint a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény előírásait megszegve – gyakorlatilag nem tesznek közzé.