Robbanásokra ébredtek a kijeviek pénteken hajnalban. Egy lakóházat rakéta talált el, áldozatokról nem érkezett jelentés. A helyiek nagy része óvóhelyeken töltötte az éjszakát. Az ukrán elnök általános mozgósítást rendelt el csütörtökön éjfél körül, ami azt jelenti, hogy mostantól nem hagyhatják el Ukrajnát a 18 és 60 év közötti férfiak. Ez a hadiállapot teljes időtartamára vonatkozik. (A nyitó képen: Óvóhely Kijevben, foto:  Emilio Morenatti/AP)

Volodimir Zelenszkij rendelete értelmében behívnak minden sorkatonát és tartalékost. Miután erre számítani lehetett a csütörtökön hajnalban kezdődött orosz offenzíva miatt, sok ezren indultak el a nyugati határ felé, hogy még időben kijussanak az országból és ne kelljen bevonulniuk. Az ENSZ tudomása szerint egy nap leforgása alatt legalább százezer ember menekült el a harcok elől, nagyon sokan külföldre. 

Az ukrán elnök péntekre virradó éjjel azt közölte, hogy az orosz hadsereg több fronton indított támadásának 137 halálos áldozata volt az első nap Ukrajnában. Arról nem beszélt, hogy közülük hányan civilek. Az ukrán hatóságok korábban 57 civil áldozatról és közel 170 sebesültről adtak hírt.

Zelenszkij úgy fogalmazott Churchillt idézve, hogy ismét vasfüggöny ereszkedett le Európában, és hozzátette, hogy mindent megtesz annak érdekében, ennek a vasfüggönynek a nyugati oldalán tartsa Ukrajnát.

Még mindig képtelen a Magyar Távirati Iroda leírni a valóságot, amikor Putyin Ukrajna elleni háborúját „orosz hadműveletnek” titulálja hírei címében. Elképesztő ez a mismásolás, méltatlan ahhoz a közösséghez, amelyik a 141 évvel ezelőtt alapított Magyar Távirati Iroda nevét viseli. Igaz, az 1881. március 1-jén gründolt hírszolgálati iroda 2015. június 30-án az eredeti formájában megszűnt, mert az Orbán-rezsim ezt is átalakította a maga igényei szerint…

Így fordulhat elő, hogy a ma 08:52-kor kiadott hír címe: „Orosz hadművelet – A lengyel elnök szerint terrorcselekmény Kijev bombázása”

Egyértelmű terrorcselekménynek nevezte Kijev bombázását péntek reggel Andrzej Duda elnök, miután telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A telefonbeszélgetésre hivatkozva Andrzej Duda Twitter közösségi honlapján azt írta: az ukrán fővárosban nagyon nehéz a helyzet, „drónok lakóházakra vetnek bombákat, emberek halnak meg”. A lengyel elnök szerint Kijev bombázásának célja az ukránok erkölcsi tartásának megtörése. „Mindazonáltal óriási az elszántság a főváros megvédésére” – húzta alá Duda.

Volodimir Zelenszkij péntek reggeli televíziós beszédében közölte: Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

MTI, 10:14 Nemzetközi jogász: Ukrajna megtámadása agresszió

Ukrajna orosz megtámadása a nemzetközi jog értelmében agressziónak minősül – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában. Azzal, hogy a két ország fegyveres konfliktusba került, beállt a hadiállapot: háború van közöttük – közölte. A jogász hozzátette, hogy Fehéroroszország egyelőre nem minősül hadviselő félnek, de területét az orosz csapatok rendelkezésére bocsátotta, ami nemzetközi jogi felelősség.
    

Tóth Norbert emlékeztetett arra, hogy vannak olyan NATO-tagállamok, amelyek a háború közvetlen szomszédságában helyezkednek el. Ha egy tagállam úgy gondolja, hogy területi integritását, függetlenségét olyan veszély fenyegeti, ami miatt konzultálni kell a szükséges lépésekről, kérheti az Észak-atlanti Tanács, a NATO legfőbb döntéshozó szervének összehívását. Erre a NATO-szerződés negyedik cikke ad lehetőséget – tette hozzá. Ha a NATO valamely tagállamát támadás éri, akkor automatikusan mindegyik „megtámadottnak tekinti magát” az ötödik cikk értelmében, és a kollektív önvédelem jogát gyakorolja. Így harminc ország állna hadban – mondta Tóth Norbert.    
    

07:44 Csernyánszky Judit interjúja

Elmebeteg ember vitte Európát ismét háborúba

– Mit szólt ahhoz, hogy Putyin lenácizta az ukránokat, még a kormányt is? – kérdeztem Cécile Sheatől, a Chicago Council for Global Affairs elemzőjétől.

– Én, mint egy holokauszt-túlélő lánya, iszonyatosan megbántódtam, félre is értelmezi ezt a szót Putyin, másrészt lenézi az ukránokat, ami rájuk nézve is sértés – mondja Cécile Shea, aki két évtizeden át diplomáciai szolgálatot teljesített – zömében Ázsiában. – Ez annak egyértelmű jele is, miként manipulálja az embereket és a sajtót, de még a közösségi hálót is.

– Milyen kilátásai vannak Ukrajnának a NATO beavatkozása nélkül?

– Nagyon bízom abban, hogy a színfalak mögött számos műveletet egyeztetnek, de legfőképp azt, hogy eljussanak az ukránokhoz a hírszerzési információk. Segítenek majd a menekültek biztonságba helyezésében. Magyarország az egyik ország, ahová majd nagy számban érkeznek menekültek. Vajon, miután bevették Csernobilt, lesz-e elég szakértelmük az oroszoknak a kezeléséhez. És ha tagországot kíbertámadás ér, mit tesz a NATO, hisz’ erre nemigazán felkészült.

– A fejleményeket látva Ukrajna vagy annak egy része csúfos vereséget fog elszenvedni…

– Ma reggel épp az 1956-os magyar események jutottak ennek kapcsán az eszembe. Az oroszok túlereje. A magyaroknak akkor még nem volt olyan védelmi képeségük, mint most az ukránoknak, de ők sem tudnak versenyre kelni katonailag. Magyarországot is évtizedekre megszállták. De itt még mindennap halottak is lesznek. Mint ahogy Afganisztánban, amelynek csúfos kudarca idézte elő részben a Szovjetunió szétesését.

– Ki tudja megállítani Putyint?

– Először inkább azt kérdezném, miért nem állítottuk meg 10 évvel ezelőtt? Akkor még meg lehetett volna. Ebben bűnösnek érzem a Nyugatot, beleértve magunkat is. De még a briteket is. Hisz’ tétlenül néztük, hogy még itt, a mi területünkön is megöljenek embereket, tétlenül néztük a grúz drámát, az ukránok elleni kíbertámadásokat. Azt, hogy megölje ellenfeleit, újságírókat, de még orvosokat is, akik a covid-terjedése miatt bírálták. Hagytuk, hogy ez a szörny még őrültebb legyen. Eközben nőttek az energiaárak, Putyin vagyonos barátai gyarapodtak, az emberek hisznek benne, mert elrejti előlük az igazságot. És Európában elakadhatnak a gázszállítások. Szerintem Biden arra kényszerül, amit mostanság nem tettünk, hogy olajat exportáljon Európába. Harmadrészt a szankcióknak működniük kell. Hiszen itt is sok orosz él, New Yokrban, Kaliforniában. Nem lehet hozzáférést adni a bankszámlájukhoz stb. Tönkretenni az üzleti tevékenységüket…

– Megvalósul-e az új világrend, amit vizionál?  

– Az új világrend megteremtése nagyban függ Kína válaszlépéseitől. Az Egyesült Államoknak szép lassan rá kellene ébresztenie Kínát, hogy Putyin mellé állni, nem jelent jót. Habár szerintem erre maga Kína is rájön, amikor hosszútávú érdekeit nézi, hogy egy mentálisan beteg, őrült emberrel nem érdemes bármit is kezdeni.

– Közben persze Kína figyel is, miként reagál a világ Putyin háborújára, mert ha nincsnenek súlyosabb következmények, akkor Pekinget semmi nem tartja vissza attól, hogy Tajvant lerohanja. Az viszont igen nagy katasztrófa lenne az egész világ számára.

– Ki és hogyan fogja Putyinon számon kérni, hogy Európát háborúba vitte?

– Alapvetően a szankciókkal őt magát személyesen sújtani. Igaz, még idejében átruházhatja vagyonát, miközben nem tudjuk, hol vannak nagyobb vagyonelemek elrejtve. Bebörtönözni? Bíróság elé állítani? Háborús bűnökért elítélni? Még mindig népszerű a hazájában. A Szabad Európához hasonló médiát kellene működtetni, hogy megtudják az emberek róla az igazságot. Azt, hogy emberek ezreinek a haláláért felelős a saját hazájában, de még külföldön is.

Báthory Róbert, a Szabad Európa vezető munkatársa ekként foglalta össze a péntek reggeli legfontosabb híreket

Robbanások Kijevben

Robbanások hangját lehetett hallani péntek reggel Kijevben, légiriadót egyelőre nem fújtak. Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint manőverező robotrepülőgépekkel, vagy ballisztikus rakétákkal mértek csapást az oroszok az ukrán fővárosra.

„Két hatalmas robbanást hallottam” – írta Anton Gerascsenko. Később azonban pontosította bejegyzését mondván, hogy a robbanások zaját a légvédelem okozhatta, amint ellenséges repülőgépet, vagy drónt lőtt le. Az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le. Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy „az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat”. Folyamatosan frissülő cikkünkben mutatjuk be a háború legfontosabb történéseit.

Az ukrán elnök szerint ő és az ukrán kormány az orosz támadás elsődleges célpontja. Zelenszkij éjszaka újabb tévébeszédet mondott, ebben úgy fogalmazott, hogy az oroszok különleges egységeket küldenek Kijevbe, hogy kiiktassák a kormányt. Azt mondta, hogy a saját személye mellett a családja is veszélyben van, de ő maga Kijevben, a családja pedig Ukrajnában marad.

Ezermilliárd dollárnyi orosz vagyon befagyasztását jelentette be az amerikai elnök. Joe Biden agresszornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt és azt mondta, hogy tette nem maradhat válasz nélkül. Mint mondta, az újabb büntető intézkedések az orosz oligarchákat és az ország technológiai szektorát sújtják.

Akár totális háború is jöhet

Barabás T. Jánosnak, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójának gyorsértékelése az orosz invázióról és esetleges kiterjedéséről a Dnyeszter menti szakadár moldovai köztársaságra: „Az orosz honvédelmi minisztérium eddigi nyilatkozatai a katonai infrastruktúra elleni csapásként írják le a hadműveletet. Szakértők szerint, ha erős lesz az ukrán ellenállás, amire vannak jelek, akkor ez totális háborúvá fajulhat.” – mondta a kutató a Szabad Európának.



Háború és infláció

Súlyos gazdasági hatásai lesznek az orosz–ukrán konfliktusnak. Az energia- és nyersanyagárak tovább emelkednek, az infláció tovább gyorsul. A nemzetközi pénzügyi elemzőházak csupán ötszázalékos esélyt láttak arra, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát.

„A nyersanyagárak emelkedésnek indultak. Az olaj és a gáz világpiaci ára mellett a mezőgazdasági termények és a színesfémek ára is elindult felfelé” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A legfrissebb adatok szerint a Brent-olaj hordónkénti jegyzési árai száz dollár fölé emelkedtek, amire 2014 óta nem volt példa. A holland TTF gáztőzsde következő havi határidős árai negyven-ötven százalékkal nőttek.
De a gabona is drágul, a magyar termelők is drágábban fognak ezekhez a nyersanyagokhoz hozzájutni, ami a liszt és végső soron a kenyér árában is meg fog mutatkozni. Az elemző azt is elmondta, hogy Kína éppen a napokban adott zöld utat az orosz mezőgazdasági termékek importjának. Ezzel már a lehetséges, Oroszország elleni szankcióknak ágyazhattak meg. Az olaj árának emelkedése pedig szinte mindenre ki fog hatni, hiszen a szállítási költségek drasztikusan emelkedni fognak.

„Újabb inflációs sokkot fog okozni a magyar gazdaságban is” – mondta Virovácz Péter. Pedig az infláció már januárban is 7,9 százalékra gyorsult éves alapon, évtizedek óta nem látott magasságokban jár a fogyasztói árak emelkedése. Az elemző szerint az is látszik, hogy a tőke menekül a feltörekvő piacokról, mint például Magyarország, és keresi a biztonságos eszközöket. Ilyen az arany, az amerikai dollár, a japán jen és a svájci frank, vagyis a klasszikus eszközök.

Az egyetlen ügy a kampányban, amelyet nem a Fidesz irányít


Altatott kampány, gyors reakciók: így lehetne összefoglalni az utóbbi napokat. Ruff Bálint kommunikációs és kampányszakértő szerint a kormányoldalra a visszafogott hangnem jellemző, közben pedig megdőlni látszik az az ellenzéki terv, hogy egyéni jelöltek párharca legyen az április választás.

MTI, 12:50

Ukrán hadvezetés: orosz szabotőrök hatolt be Kijevbe

Orosz diverzáns- és felderítőcsoport tevékenykedik az ukrán főváros, Kijev Obolony kerületében — figyelmeztetett az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöksége. Arra kérték a Kijev északi részében, a Dnyeper folyó jobb partján lévő kerület lakóit, hogy tájékoztassák a hatóságokat, ha gyanús járműveket látnak, és készítsenek Molotov-koktélokat a betolakodók megsemmisítésére. Azokat pedig, akik a főváros védelmében nem akarnak részt venni, arra kérték, hogy maradjanak otthon.
    
A parlament sajtószolgálata közben arról tájékoztatott, hogy a mérőállomások jelentős része a radioaktivitás szintjének megemelkedését jelezte, miután az orosz csapatok megszállták a csernobili atomerőmű övezetét. A harcok és a megszállás miatt nem lehet kideríteni, miért emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili tiltott zónában — tette hozzá a parlament közleményében.

Péntek reggel Kijevben járt a metró, az óvóhelyként működő megállókba viszont sokan leköltöztek, hogy menedékben legyenek esteleges tüzérségi támadás vagy légicsapás elől. A helyzet a fővárosban feszült, második napja zárva tart az üzletek zöme, több patika is. A kijeviek túlnyomó többsége otthon maradt, az utcákra kevesen merészkednek ki.

MTI, 13:56

Ukrán hadsereg: megállították az orosz inváziót Csernyihiv megyében

Az ukrán fegyveres erők egységei megállították az orosz csapatok offenzíváját a Fehéroroszággal szomszédos Csernyihiv megyében, megsemmisítve a betolakodók mintegy húsz harckocsiját és 15 egyéb haditechnikai eszközét — közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a szárazföldi erőkre hivatkozva. A fegyveres erők közleményükben biztosítottak afelől, hogy Csernyihiv térségében az ukrán katonák tartják védelmi állásaikat. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban azonban minden irányban heves harcok folynak — adta hírül Vadim Bojcsenko, a város polgármestere.

Aresztovics, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az UNIAN hírügynökség szerint kijelentette: egyelőre minden, Kijevbe behatolt szabotőr csoportot megsemmisítettek vagy elfogtak. Csak péntek reggel három ilyen csoportot derítettek fel a főváros különböző kerületeiben. Az ukrán védelmi minisztérium péntek reggeli helyzetjelentése szerint az ukrán fegyveres erők mintegy nyolcszáz orosz katonával végeztek Ukrajna területén. A tárca adatai szerint péntek hajnali három óráig az orosz csapatok hét repülőgépet, hat helikoptert, több mint harminc harckocsit és 130 egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek.

MTI, 13:21

A lengyel elnök szerint terrorcselekmény Kijev bombázása — repülési tilalom orosz gépeknek

Egyértelmű terrorcselekménynek nevezte Kijev bombázását péntek reggel Andrzej Duda elnök, miután telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A telefonbeszélgetésre hivatkozva Andrzej Duda a Twitteren azt írta: az ukrán fővárosban nagyon nehéz a helyzet, „drónok lakóházakra vetnek bombákat, emberek halnak meg”. A lengyel elnök szerint Kijev bombázásának célja az ukránok erkölcsi tartásának megtörése. „Mindazonáltal óriási az elszántság a főváros megvédésére” — húzta alá Duda.
    

Ferenc pápa felkereste Oroszország szentszéki nagykövetségét

A katolikus egyházfő ma felkereste Oroszországnak a Szentszéknél akkreditált diplomáciai képviseletét pénteken. A Vatikánban akkreditált tudósítókkal közölt információk szerint a pápa fél órát beszélt Alekszandr Avgyejev nagykövettel, akinek „aggodalmát fejezte ki” az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt. A hírt elsőként a Telam argentin hírügynökség közölte, mely szerint Ferenc pápa „közvetíteni igyekszik két ország között a Moszkva indította támadást követően”.
    A La Repubblica című napilap úgy tudja, a nagykövet beszámolt a pápának az ukrajnai helyzetről. Az orosz diplomácia képviselője találkozó előkészítésén dolgozik Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka között. Ferenc pápa március 2-ra ima- és böjtölési napot hirdetett meg a békéért.
   

MTI, 14:30

Zelenszkij felszólította Putyint, hogy üljenek le tárgyalni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma videóüzenetben arra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy üljenek le tárgyalni, és vessenek véget a vérontásnak:

„Ismételten az Oroszországi Föderáció elnökéhez szeretnék fordulni. Harcok folynak Ukrajna-szerte. Üljünk tárgyalóasztalhoz, vessünk véget annak, hogy emberek halnak meg!” — mondta Zelenszkij orosz nyelven. Ezután az elnök az ukrán fegyveres erőkhöz intézte szavait. „Álljatok helyt keményen! Ti vagytok minden, ami megvédi államunkat” – hangsúlyozta.
 

Közben az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő Ohtirka települést rakéta-sorozatvetőkkel vették tűz alá az orosz erők. A lövedékek lakott területen csapódtak be, találat ért egy óvodát is, ahol gyermekek sérültek meg, egyelőre nem tudni, hogy hányan — közölte a Facebookon a megye kormányzója.

Nem sokkal korábban Irina Venegyiktova ukrán főügyész számolt be a Facebookon arról, hogy a Kijev közelében lévő Borzel települést is tüzérségi támadás érte, feltehetően Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be az orosz támadók. Repeszek találtak el egy árvaházat, ahol ötven gyermek tartózkodott.
    

MTI, 15:16

EU: Oroszország „teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért”

Oroszország „teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért” — olvasható az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek az EU nevében a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálásáról pénteken kiadott nyilatkozatában. Borrell az EU nevében az orosz katonai műveletek beszüntetésére és haderejének kivonására szólította fel Moszkvát.

Josep Borrell annak évfordulója alkalmából adott ki nyilatkozatot, hogy egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én „megszállta” a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az uniós főképviselő hangsúlyozta: az EU továbbra sem ismeri el és elítéli a Krím jogellenes annektálását, mint a nemzetközi jog megsértését. A megszállás azóta is közvetlen kihívást jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár valamennyi állam területi integritását, egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve. Az Európai Unió azon dolgozik, hogy békés úton vessen véget a Krím félsziget jogellenes orosz annektálásának – emelte ki Borrell. Kijelentette: a félsziget növekvő militarizálása, beleértve a hadgyakorlatokat és hadihajók telepítését, továbbra is negatív hatással van a fekete-tengeri régió biztonsági helyzetére. Hangsúlyozta: Oroszországnak abba kell hagynia a félsziget demográfiai szerkezetének megváltoztatását azzal, hogy oroszokat telepít a félszigetre, valamint üldöztetésnek teszi ki a krími tatárokat és az ukrán lakosságot.

„Az Európai Unió elítéli a kercsi híd Ukrajna hozzájárulása nélküli építését és a vasúti szakasz megnyitását. Ezek a lépések további kísérleteket jelentenek az illegálisan annektált félsziget orosz integrálására, illetve Ukrajna szuverenitása és területi integritása megsértésének minősül” – fogalmazott Josep Borrell. Kiemelte: az Európai Unió elvárja Oroszországtól, hogy biztosítson akadálytalan és szabad áthaladást valamennyi hajó számára a Kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tenger felé és onnan vissza.

Az Ukrajna elleni orosz hadműveletre utalva, nyilatkozatában az uniós politikus kijelentette: az EU „a lehető leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők invázióját Ukrajnában”, és Fehéroroszország részvételét, továbbá nemzetközi kötelezettségeinek betartására szólítja fel Moszkvát. „Követeljük Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy azonnal szüntesse be az orosz katonai műveleteket, és feltétel nélkül vonja vissza teljes haderejét és valamennyi katonai felszerelést Ukrajna egész területéről” – fogalmazott.
   

MTI, 15:19

Putyin kész delegációt küldeni Minszkbe az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra

Kész delegációt küldeni Minszkbe, Fehéroroszország fővárosába Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra — jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában.

„Mint tudják, Ukrajna elnöke, (Volodimir) Zelenszkij ma kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt mondta, hogy a különleges hadművelet célja a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság segítése, többek között Ukrajna demilitarizálásával és nácitlanításával. És ez a semleges státusz szerves részét képezi” — mondta Peszkov.

„Ebben az összefüggésben Vlagyimir Putyin, válaszul Zelenszkij javaslatára, kész Minszkbe küldeni egy orosz delegációt a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén, hogy tárgyaljon az ukrán delegációval” — tette hozzá.

Peszkov szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök  megígérte Putyinnak, hogy biztosítani fogja a tárgyalási folyamathoz szükséges feltételeket, köztük a küldöttségek elhelyezését és biztonságát. A két államfő erről pénteken telefonon beszélt egymással.

MTI, 16:33

Az uniós belügyminiszterek rendkívüli találkozót tartanak a hétvégén

Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei rendkívüli találkozót tartanak a hétvégén, hogy „megvitassák az ukrajnai helyzetre adandó konkrét válaszokat” — jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter. A találkozó vasárnap délután 3 órakor kezdődik Brüsszelben.

MTI, 18:16

Macron: az Európai Unió szankciói a legmagasabb szintű orosz vezetőket sújtják

Az ukrajnai hadműveletek miatt az Oroszország elleni uniós szankciók a legmagasabb rangú orosz vezetőket fogják sújtani – tudatta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a parlament két házához intézett, levélben megfogalmazott üzenetében.

MTI, 19:07

Klicsko szerint súlyos a helyzet Kijevben

Kijev már a „védelem szakaszába lépett”, lövések, robbanások hallatszanak egyes kerületekben, a helyzet súlyos, az ellenség meg akarja semmisíteni a fővárost – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteki sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az ukrán hadsereg folyamatosan semlegesíti az orosz szabotázscsoportokat. Sajnos ezeknek a szabotázscsoportoknak egy része már beszivárgott Kijevbe — panaszolta. „Az ellenség térdre akarja kényszeríteni a fővárost, el akar minket pusztítani” — emelte ki a polgármester. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán hadsereg tartja a védelmi állásait a főváros körül. „A helyzet súlyos, de hiszünk a fegyveres erőinkben, támogatjuk őket, és segítünk” – hangoztatta.
    

MTI, 19:09

Putyin hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget

Hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén. „Úgy tűnik föl, könnyebb lesz önökkel megállapodnunk, mint ezzel a kábítószerfüggőkből és neonácikból álló bandával, amely megtelepedett Kijevben és túszul ejtette az egész ukrán népet” — mondta az orosz elnök.

MTI, 21:05

NATO-tagállamok vezetői: a világ Oroszországot és Fehéroroszországot is felelősségre fogja vonni tetteikért

A világ Oroszországot és Fehéroroszországot is felelősségre fogja vonni tetteikért. Felszólítjuk az összes államot, hogy fenntartás nélkül ítéljék el az Ukrajna elleni lelkiismeretlen támadást. Senkit sem szabad becsapni az orosz kormány hazugságáradatával — hívták fel a figyelmet közös nyilatkozatukban a NATO-tagállamok vezetői. A brüsszeli székhelyű szervezet tagországainak vezetői ma rendkívüli tanácskozást tartottak Moszkva Ukrajna elleni hadműveletével kapcsolatban, és közösen aláírt nyilatkozatukban hangsúlyozták szolidaritásukat Ukrajna demokratikusan megválasztott elnökével, parlamentjével és kormányával, valamint „a bátor ukrán néppel, amely most hazáját védi”.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök támadása Ukrajna ellen szörnyű stratégiai hiba, amelyért Oroszország súlyos árat fog fizetni éveken keresztül, mind gazdasági, mind politikai értelemben” – emelték ki. A tagállami vezetők abban is megállapodtak, hogy további jelentős védelmi erőt telepítenek a szövetség keleti régióiba, hogy „erős és hiteles védelmet biztosítsunk a szövetség egész területén, most és a jövőben is”. A szövetség intézkedései, mint hangsúlyozták, „megelőző jellegűek, arányosak, és azok is maradnak”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a rendkívüli ülést követő sajtótájékoztatóján elmondta: a szövetség beveti harcképes válaszcsapatait, szárazföldi, légi és tengeri gyorsreagálású erőket, és továbbra is küld fegyvereket, valamint légvédelmi eszközöket Ukrajnába. Mint mondta: több ezer katonáról van szó, akit „a NATO most először vet be a kollektív védelemmel összefüggésben”.      

A szervezet vezetője a tagállamok nevében felszólította Moszkvát, hogy „hagyja abba ezt az értelmetlen háborút”. Hozzátette: „azzal az új valósággal kell szembenéznünk, hogy Oroszország nyíltan megkérdőjelezi az európai biztonsági rendet.

MTI, 21:16

Zelenszkij az izraeli kormányfő közvetítését kéri Putyinhoz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt a telefonbeszélgetésükön, hogy Izrael közvetítsen Oroszország és Ukrajna között a tűzszüneti tárgyalásokon — jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató pénteken. Izraeli és ukrán források is arról számoltak be, hogy Zelenszkij elnök azt javasolta Bennett miniszterelnöknek a pénteki beszélgetésükön, hogy Jeruzsálemben, és ne Minszkben folytassanak tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között.

Kijev már a múltban is többször kérte Jeruzsálem segítségét. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök kétszer is beleegyezett ebbe, de Putyin visszautasította ajánlatát, ahogyan Naftali Bennett kormányfő októberi kísérletei sem vezettek eredményre.        Kijev Jeruzsálemet semleges közvetítő félnek tekinti, mert jó kapcsolatokat ápol Kijevvel és Moszkvával is, bár Törökországot is felkérték hasonló feladatra a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lap honlapjának diplomáciai forrása szerint.

Oroszország pénteken bekérette Michael Ben Cvit, Izraeli moszkvai nagykövetét, miután csütörtökön Jaír Lapid izraeli külügyminiszter elítélte és a nemzetközi rend súlyos megsértésének nevezte az Ukrajna elleni orosz hadműveletet.  Az orosz külügyminisztérium a találkozó után közleményt adott ki, amely szerint Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes megbeszélést folytatott Ben Cvivel, és a felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat és az ukrajnai helyzetet. Bogdanov hangsúlyozta „a történelmi igazság megőrzésének fontosságát a második világháborúról”, utalva ezzel arra, hogy az orosz elnök „neonácinak” nevezte a kijevi vezetést.

Az orosz külügyminiszter a találkozó után azt közölte: Moszkva reméli, hogy „Izrael a szükséges megértéssel kezeli azokat az okokat, amelyek arra késztették az orosz vezetést, hogy különleges katonai műveletet hajtsanak végre a donbászi civilek védelmére, valamint Ukrajna demilitarizálására és nácimentesítésére”. Izrael aggodalmának adott hangot az orosz hadművelet miatt, és humanitárius segélyt ajánlott fel az ukrán népnek.

Naftali Bennett miniszterelnök – szemben Lapiddal – kerülte nyilatkozataiban Oroszország elítélését, sőt, az ország nevének megemlítését is. Izraeli tisztségviselők ugyanakkor azt mondták a The Times of Israelnek, hogy Bennett és Lapid válaszait összehangolták.