Még az Ukrajnában kirobbant katonai konfliktus okozta sokkhatásból sem tért magához az ország, máris kezdhetünk azon gondolkodni, hogy mit jelent majd gazdaságilag Magyarországnak ez a helyzet. Az Opten adatai jól mutatják, hogy több, mint 80 000 munkavállalót érinthet negatívan a kialakult szituáció és több, mint 1200-1300 milliárd forint értékű import és export sodródhat veszélybe az ingatag állapot következtében. (A nyitó kép: a portfolio.hu illusztrációja; köszönet érte.)
Mintegy 4000 ukrán és több, mint 700 orosz tulajdonú/érdekeltségű cég működik ma Magyarországon; a társaságok összesen 200 000 millió forintot meghaladó árbevételt realizáltak az elérhető pénzügyi adatok alapján. Az általuk foglalkoztatott mintegy 4000 munkavállaló sem kevés, ha azt vizsgáljuk, kikre lehet közvetlen hatással a katonai válsághelyzet. „Sajnos azonban, a következmények ennél lényegesen tágabb körre hathatnak ki. – véli dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Hozzáteszi: „Itt most elsődlegesen nem a forint árfolyamára vagy a megugró energiaárakra gondolunk, amelyek a hazai gazdaságnak és lakosságnak csaknem egészét érintik, hanem az export- és import-viszonylatokra.”
Noha az Oroszországba és Ukrajnába irányuló export a magyar exportnak összesen „csupán” a 3,6%-át adja, és a behozatal is éppen csak közelíti a 4%-ot a két ország tekintetében együttesen, érdemes megnézni, hogy ez konkrétan mekkora érték. Még 2020-i bázison számolva is (ami gazdasági szempontból a covid miatt nem volt sikeres évnek nevezhető) Magyarországnak több, mint 1 300 000 millió forint értékű exportról és 1 200 000 millió forintot meghaladó importról van szó az agresszor Oroszország és a védekező Ukrajna tekintetében.
Az Oroszországba és/vagy Ukrajnába exportáló cégek több, mint 30 000 alkalmazottat foglalkoztatnak, az onnan importálók pedig mintegy 50 ezret. És bár a leginkább érintett ágazat a feldolgozóipar, a kereskedelemnek is jócskán jut szerep e cégek között. Pusztán társasági adóként is több, mint 20 000 millió Ft-ot fizetnek be a magyar államkasszába olyan hazai cégek, amelyek valamilyen gazdasági formában kapcsolatban állnak Oroszországgal és/vagy Ukrajnával.
A körvonalazódó nemzetközi – ezen belül az EU- – szankciók ebben a cégkörben okozhatják hazánkban a legnagyobb károkat. Emlékezzünk: 2014 júliusában és szeptemberében nem egy ágazat kapcsán vezettek be szankciókat az Oroszországgal való kereskedelmet illetően. Akkor a behozatal közel felére, a kivitel mintegy 40%-kal esett vissza – orosz viszonylatban.