Egy olyan Oroszország, amelyik ellenőrzése alatt tartja Ukrajnát és Belaruszt, megváltoztatná Európa biztonsági architektúráját – írja a The New York Timesban Steven Erlanger, és azt kérdi, tud-e erre hatékony választ adni az atlanti szövetség. A lap brüsszeli székhelyű európai diplomáciai főtudósítója szerint az Ukrajna elleni orosz invázióval ugyanis a NATO nagyhirtelen sérülékennyé vált.

A gondolatmenet kiindulópontja, hogy Oroszország, ha sikerül uralma alá hajtania Ukrajnát, valamint megőrzi fehéroroszországi bázisait, akkor egyszeriben kiterjeszti katonai hatalmát több NATO-ország, így a balti államok, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Észak-Románia határáig. Ez alapvetően megnehezíti a NATO keleti szárnyának a védelmét.

Különös figyelmet szentel a cikk a lengyel–litván–belarusz hármashatár közelében fekvő lengyel településről elnevezett Suwalki-korridornak, amely kevesebb, mint száz kilométer hosszan húzódik Lengyelország és Litvánia között, elválasztva a Belaruszban levő orosz erőket Kalinyingrádtól, a Balti-tenger partján található orosz enklávétól, ami a Szovjetunió összeomlásával szigetelődött el a szárazföldön. Kalinyingrádban, az orosz balti flotta székhelyén hatalmas rakétakapacitásokat halmoztak fel, és ha az oroszok elfoglalnák a Suwalki-korridort, akkor azzal elvágnák a balti államokat a NATO többi részétől. Erlanger utal arra, hogy Robert Kagan, a Brookings Intézet elemzője a The Washington Postban megjelent cikkében elképzelhetőnek tartotta, hogy Putyin közvetlen kapcsolatot fog követelni Belaruszból Kalinyingrád felé.

A The New York Times szerint a NATO-ban most komolyan napirendre került, hogy végleg temessék el az 1997-i NATO–orosz alapszerződést, ami korlátozta az atlanti szövetség keleti tagállamaiban az erők növelését, és amit Moszkva már amúgy is megsértett nyolc évvel ezelőtt, a Krím annektálásával. A lap olyan szakértői véleményeket is idéz, amelyek szerint sürgetővé válhat számottevő katonai erők telepítése a balti államokba és Lengyelországba. Eközben csaknem működésképtelenné váltak a különböző korábbi fegyverzetkorlátozási megállapodások, és az oroszok a kibernetikai hadviselésben is rendkívül aktívak lettek.

Európában olyan aggodalmak is megfogalmazódnak, hogy ha 2024-ben a mostani demokrata párti kormányzatot ismét Donald Trump vagy egy másik republikánus elnök váltja, akkor az Egyesült Államokban újra felülkerekedhet az elszigetelődési irányzat, és ebben az esetben az európaiaknak önállóbb módon kell gondoskodniuk saját biztonságukról.

Most pedig egy pillantás a magyar politikára. Alig valamivel azelőtt, hogy az oroszok megindították Ukrajna elleni háborújukat, kedden és szerdán Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje Németországban járt, és ott nyilatkozatokat adott a nemzetközi médiának. Ennek nyomán jelent meg a L’Opinion című francia lapban Luc André interjúja, aminek külön érdekessége, hogy az újságíró Márki-Zaynak éppen azt a kijelentését emelte ki címben, amit aztán az ellenzéki kormányfőjelölt már itthon – tegnap –, az orosz agresszió nyomán tett videónyilatkozatában is megismételt, nevezetesen azt, hogy Orbán Viktor áruló, mégpedig nem csak Magyarországot, hanem az Európai Uniót és a NATO-t is elárulta. Ennek alátámasztására a L’Opinion jobbára még a magyar miniszterelnök által ápolt kínai kapcsolatra vonatkozó megállapításokat idézte, Oroszországra nem tért ki külön.

A francia lap által közölt interjú hangsúlyos eleme volt még, hogy Márki-Zay közölte: a pártszövetség egyetértésre jutott abban, hogy Magyarországnak új alkotmányra van szüksége, amely kellő garanciát nyújt arra, hogy máskor nem fordulhat elő a demokrácia lerontása. „Vissza kell térnünk a demokráciához, a jogállamhoz, a sajtószabadsághoz, a piacgazdasághoz, a korrupció elleni harchoz” – idézte a L’Opinion a miniszterelnök-jelöltet. Ezt kiegészítette azzal, hogy Márki-Zay szerint kulturális váltásra is szükség van: Orbán gyűlöletkampányokkal tartja fenn a hatalmát, és ezzel szemben a toleranciát, mások elfogadását kell előmozdítani.

Szintén interjút közölt Márki-Zay Péterrel a berlini Der Tagesspiegel című lap. A riporter által kiemelt gondolat ebben az, hogy a magyar ellenzéki politikus azoknak az értékeknek a jegyében él, amelyeket Orbán Viktor csak hirdet. A német újságíró által „értékkonzervatívnak” nevezett Márki-Zay a nyilatkozatban a migrációról, az LMBTQ-törvényről és a magyar–orosz viszonyról fejtette ki gondolatait. A berlini lap szerint a 49 éves, hivő katolikus, hétgyermekes családapa az április 3-i parlamenti választásra készülő egyesült ellenzék reménye.