A romák jogainak tiszteletét és független igazságszolgáltatást és a követeltek vasárnap Budapesten a tüntetők.
Tábláikon azt hirdették: „Senki sincs a törvény felett!”, illetve „A jövőnket nem építhetjük a gyűlöletre!” – számolt be Belgium legnagyobb napilapja és hírportálja, a The Brussels Times.
Az ügy hátterét ismertetve a tudósítás kiemeli: nemcsak arról van szó, hogy Orbán Viktor szembehelyezkedik a bírósági döntéssel, hanem még nemzeti konzultációt is szervez köré. Az újság az Európai Bizottság szóvivőjétől is érdeklődött, de ezúttal nem nyilatkozott, mondván, ha tényleg megvalósulna a tervezett nemzeti konzultáció, majd akkor nyilvánít véleményt.
Ezt csak azért említjük meg, mert tavaly, az európai parlamenti választási kampányban a magyar kormány óriásplakátokon megjelent hirdetéseit viszont az EB tételesen cáfolta. Nyilatkozott viszont a The Brussels Timesnak a Nyitott Társadalom Roma Kezdeményezések Hivatalának az igazgatója, Željko Jovanović, aki azt mondta, hogy a tüntetés szervezése közben folyamatos médiatámadásoknak voltak kitéve, és a szervezőket, valamint közösségeket is megfenyegettek. Ezért két dolog miatt is aggódik: egyrészt a Fidesz azért fordult most a romák ellen, hogy így a szélsőjobbtól hódítson el szavazókat. Másrészt tényleg beavatkozik a szegregáció miatt hátrányt szenvedettek ellen a bíróságok munkájába. A The Brussels Times cikke emlékeztet arra, hogy ezt is feltehetően majd a jogállami normák megsértéshez fogja sorolni az Európai Tanács, s éppen abban a kritikus időszakban, amikor a következő hétéves uniós költségvetés számai forognak kockán.
Megbízható adatok nincsenek ugyan, de feltehetően alulbecsültek a létező adatok – összegzi a lap –, amely szerint a lakosság 5-10 százalékát adják a romák Bulgáriában, Magyarországon, Macedóniában, Szerbiában és Szlovákiában.
Tudósításában a Reuters arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdaság lassul, a migránsellenes kampány kezd kiüresedni, ezért kell másképp mozgósítani a szavazókat: a bíróságok függetlenségét, a kisebbségeket és a civil szervezeteket vette célpontjába a Fidesz.
„Hollywood a Dunán” tervet szövöget a magyar filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba – mondta el az egyik legolvasottabb kaliforniai szakújságnak, a Varietynek a vele készített interjúban. Az Andy Vajna nyomdokain haladó, de még nála is ambíciózusabb Káel még nagyobb stúdiókat akar, összekötendő a film- és a tv-ipart, s miközben túlterjeszkedne Budapesten. A filmfinanszírozás megreformálása is a céljai között szerepel, noha részletek nem, de annyi megtudható, hogy a készpénzben fizetés engedménnyel járna. Az viszont már látszik, hogy megkezdődtek az iparági összevonások, csaknem megduplázódik a magyar producereknek tervezett juttatás, és a rendszer az eddiginél máris sokkal rugalmasabb.
A Variety szerint a brit után hazánk a második legnagyobb filmgyártó bázisnak számít Európában. A GDP 0,15%-át a filmipar állítja elő, ami Európában a legmagasabb arány – tudatta Káel. A stúdiókat a külföldiek egy-egy évre bérlik a stúdiókat, és a következő három évben ezért fogják két újabb stúdióval bővíteni a kört. Elárulta: Hollywoodba készül, hogy a hagyományokon alapulva – tekintve a Tolcsván született Fried Vilmos, azaz William Fox-féle Fox Studios és a Ricsén született Zukor Adolf, azaz Adolph Zukor alapította Paramount Filmstúdiót – szorosabbra kösse a szálakat az amerikai film fővárosában.
Ukrajna és Magyarország a teher- és személyautók egyszerűsített határ-ellenőrzéséről, feltehetően a teljes liberalizációról és infrastrukturális fejlesztési tervekről állapodott meg – erről számol be a Lenta orosznyelvű hírportál Ukrajna infrastrukturális fejlesztéseiért felelős miniszter bejelentése alapján, miután találkozott Mosonyi László magyar államtitkárral. Egyelőre az tudható, hogy a papír alapú ellenőrzést elektronikus váltja fel, ami együtt jár majd Záhony–Csop infrastrukturális fejlesztésével, elkerülő útvonalak kiépítésével. Előzőleg a lengyelekkel tárgyalt ugyanerről az ukrán miniszter a Három Tenger kezdeményezés érintettjeinek részvételével.