WSJ: nem Oroszország, hanem Putyin és bandája az ellenfél

(helyben.hu) A világsajtó teljesen egységes abban, hogy kemény árat kell fizettetni Putyinnal az agresszióért, a béke felrúgásáért. Magyarország is ellenezte az EU-csúcson, hogy záron határidőn belül térdre kényszerítsék az orosz bankrendszert. Lássuk, miként fejtik ki ezt a nemzetközileg rangos újságok munkatársai!

Frankfurter Rundschau Magyar-, Német-, Olaszország, Ausztria és Ciprus is korainak tartotta az unió esti csúcstalálkozóján, hogy azonnal zárják ki az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi banki elszámolási rendszerből. Azzal érveltek, hogy ezt a lépést későbbre kell tartogatni, ha még keményebb szankciók válnak szükségessé, illetve, hogy Moszkva ki tudja játszani a retorziót, mert betársulhat a kínai rendszerhez.

Viszont a lengyel és a szlovén miniszterelnök kijelentette, hogy nem szabad habozni, úgy kell kalibrálni a lépéseket, hogy Moszkva igencsak megérezze. Uniós források szerint egyáltalán nem kizárt, hogy egy későbbi csomagban a SWIFT is benne lesz, a Bizottság és a Külügyi Szolgálat máris köteles kidolgozni újabb szankciók tervét.

EUobserver Az EU országok három részre szakadtak aszerint, hogy milyen kapcsolat fűzi őket Oroszországhoz – mondta az Európai Politikai Tanulmányok Központja brüsszeli agytröszt egyik vezetője. A legelutasítóbbak a balti államok, Lengyelországgal kiegészülve. Következnek Moszkva trójai falovai: Magyarország, Bulgária, Ciprus és Görögország, végül pedig vannak a többi közt a németek és franciák, akik szintén szeretnék az együttműködést, de kijózanodtak, amikor észlelték, hogy Putyin felrúgja a Krím elfoglalása után kötött minszki egyezményt.

Orbán ugyanakkor teljesen egyedi abban, hogy számára Moszkva a példa, a modell az illiberális demokrácia felépítéséhez. Ő is fellép a szabad sajtó, a civil szféra és a bírói függetlenség ellen. Viszont mindig is tudta meddig mehet el, és sorra megszavazta az oroszellenes szankciókat. Bár szavakban azért bírálta őket.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Vajmi kevés különbség van a magyar, a szlovén és a lengyel politika között, egyet kivéve: Oroszország megítélését. Az most odáig jutott, hogy az állam- és kormányfők tegnapi tanácskozása előtt Szlovénia és Lengyelország sürgette az EU-t, hogy lengesse be: Ukrajna 2030-ban beléphet, ha addig eleget tesz a csatlakozási kritériumoknak. Orbánnal ellentétben ezúttal a cseh államfő is igen határozottan bírálta az orosz agressziót, pedig idáig ő is Putyin nagy barátjának számított.

Financial Times A lap vezércikke szerint Ukrajna megtámadása teljességgel igazolhatatlan, Moszkva valótlan érvekkel igyekszik alátámasztani a támadást, ami új, sötét fejezet kezdetét jelenti Európában. Legutóbb a 20. században játszódtak le ilyen rettenetes események. És szó sincs arról, amit az orosz propaganda nyomat, hogy ti. fel kell szabadítani a szomszédos országot, illetve hogy ott nácik lennének a közéletben. Az ukrán demokráciának vannak ugyan gondjai, de működik, nem úgy, mint az orosz.

Az sem igaz, hogy a viszályt a Nyugat robbantotta ki. Ellenben a hadműveletek tanúsítják, hogy Ukrajna joggal próbált közeledni a NATO-hoz, mert valóban veszélyben volt a biztonsága. Ezért most a demokratikus világnak mindenféle módon támogatnia kell, de a harcokba nem szabad beleavatkoznia. Ellenben teljes mértékben be kell vetnie a gazdasági és pénzügyi szankciókat. Ami persze visszafelé is elsülhet, de ezt vállalni kell a szabadság és az értékek védelmében. Ugyanakkor elképzelhető, hogy Putyin öngólt lő és a saját rezsimje inog meg.

The Wall Street Journal A világ nem tudta eltéríteni szándékától az orosz elnököt, aki úgy döntött: tekintélyuralmi hódításba kezd. Ugyanakkor hatalmas melléfogás volt Európa és az Egyesült Államok részéről, hogy azt hitte: békés eszközökkel jobb belátásra lehet bírni a politikust. Olyannyira nem, hogy most már úgy gondolja, még ezt is elnézik neki, így most a Nagy-Oroszország eszméjétől vezérelve megpróbálja bekebelezni Ukrajnát – hangsúlyozza a jobboldali újság vezércikke.

Az új, fejetlen helyzetben először is egyértelművé kell tenni számára, hogy ezért még keserűen megfizet. Azután fegyverekkel kell segíteni az önvédelmet. Az ugyanakkor hiba, hogy az orosz bankok egyelőre maradhatnak a SWIFT-ben. Az Északi Áramlat 2-t mementóként meg kell hagyni, de nem szabad, hogy valaha is gázt szállítsanak rajta.

A Nyugat szemében nem Oroszország, hanem Putyin és bandája az ellenfél. Ám ha Moszkva magához csatolja Ukrajnát, akkor a politikus tovább megy és a környező térséget is veszélyeztetni fogja. Ennek kivédésére erősítést kell vezényelni a NATO keleti szárnyára.

Le Figaro Vezércikkében a konzervatív lap mélységes csalódottsággal állapítja meg: a fenyegető jelek ellenére kár volt bizakodni, hogy Putyin majd a végén visszariad a legrosszabbtól, mert nem: nem tágított saját rögeszméjétől és rárontott Ukrajnára. Azaz megint csak az történik, ugyanaz játszódik le, mint annyi más, korábbi tragédia során. Nem számítanak a nemzetközi szerződések, Európa ezúttal is harcmezővé változott.

És csak azért, mert az ukrán nemzet túlságosan rokonszenvezett a demokráciával. Akárcsak a magyarok és a csehszlovákok 1956-ban, illetve 1968-ban. Kiderült: a hidegháború után nagyon is megmaradt az ellenség, sőt minden eddiginél fenyegetőbb. Megint két rendszerre szakadt a világ, (Nagy-)Oroszország csak vazallusrendszereket, illetve csonka országokat hajlandó elviselni a saját érdekövezetében. A Nyugatnak azonban nem szabad eltűrnie a fenyegetést.

Financial Times A demokráciák nem hagyhatják, hogy Moszkva bábállamot segítsen hatalomra Kijevben, sőt, ezen túlmenően kész lista alapján személycserékre készül a regionális, illetve helyi vezetések élén is. Mi több, megjelölte, hogy kiket kell őrizetbe venni, illetve likvidálni. Tudni lehet, hogy amikor meglódul az orosz hadsereg, az igen véres szokott lenni. Ezért hullani fognak a katonák és a civilek is.

Ugyanakkor szankciókkal nemigen lehet engedményekre kényszeríteni Putyint. Sőt, azok kellő indokul szolgálnak számára, hogy eltüntesse országában a szabadság utolsó bástyáit is. Immár teljes lesz az önkényuralom, ami megkönnyíti számára, hogy leverje, ha elégedetlenség tör ki az ukrán kaland miatt. De a jelek szerint egyelőre ő van nyeregben.

Der Standard Nehéz idők elő néz Európa, mert az orosz vezetés éppen most zúzza szét a béke lassan három évtizedes építményét a földrészen. Ukrajna térdre kényszerítése után a szovjet utódállamok, illetve az egykori Varsói Szerződés tagjai sem érezhetik magukat biztonságban. Az utóbbi két nap azt bizonyította, hogy a kelet-európai államok pontosan mérték fel a várható fejleményeket, amikor annak idején sürgősen jelentkeztek a NATO-nál.

The New York Times Paul Krugman azt gondolja, hogy az oligarchák vagyona az Achilles-ín az orosz rendszer számára. Mert az kétséges, hogy Európa bevállalja-e a gázhiányt, illetve az óriási drágulást, ha nagyon betart Moszkvának. Arról nem beszélve, hogy a szankciók csak hosszabb idő alatt fejtik ki hatásukat. Ellenben nyugati off-shore cégekben pihen a Putyint hatalmon tartó gazdasági elit vagyona, ami egyes értesülések szerint eléri az orosz bruttó hazai termék 85%-át. Ha azt befagyasztanák, abba belebukhat az elnök. Ám ehhez az is kell, hogy a Nyugat számoljon le a saját korrupciójával, hiszen bizonyos körök sok országban tárt karokkal várják a tisztára mosott pénzeket.

Axios Kati Marton, Anne Applebaum, Timothy Garton Ash, Timothy Snyder, Francis Fukuyama, Eleni Kounalakis volt budapesti nagykövet, Charles Gati és Wesley Clark, a NATO korábbi, négycsillagos parancsnoka. Ők mindannyian csatlakoznak a tengerentúlon az „Akció a demokráciáért” nevű új civil szervezethez, ami elsőként Magyarországon kíván fellépni a jogállamért. A megalakulás után kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy egész Európa és Amerika további sorsát meghatározza a magyar választás eredménye.

Merthogy egy sor ország koppintani igyekszik a magyar modellt. De felkarolták azt az amerikai konzervatívok is, elég csak Trump vagy Tucker Carlson nevét említeni. Az új NGO igyekszik megálljt parancsolni az autokraták és önkényurak összeesküvésének is.

ARD Tagesschau A felmérések szerint a magyar választási küzdelem igen szorosan alakul, ám mivel a Fidesz számottevő mértékben a maga javára módosította a vonatkozó szabályokat, az ellenzéknek legalább 5%-kal kellene nyernie, ahhoz tényleg ő legyen a befutó. Ezzel együtt a hat párt úgy ítéli meg, hogy jók az esélyei, miközben úgy véli, hogy több esélye nem lesz. Viszont azt is érzékeli, hogy nyugtalan a kormánypárt, mivel szokatlan számára, hogy ennyire megszorongatják.