Orbán kedvét lelheti ugyan abban, ha az emberek azt hiszik, hogy a viszony Magyarország és az EU között vált feszültté, de az valójában magával a miniszterelnökkel éleződött ki. Mindahányszor elítéljük a magyar kormányt, egyben kifejezésre juttatjuk rendíthetetlen szolidaritásunkat a magyar polgárokkal – írja Iratxe García Pérez, az Európai Parlament szociáldemokrata frakcióvezetője az EUObserver című brüsszeli hírportálon közölt véleménycikkében.

A spanyol politikusnő szerint a Vlagyimir Putyinnal való szoros szövetségre törekvő magyar miniszterelnök az Ukrajna elleni inváziót megelőző hetekben elidegenítette magától a többi európai vezetőt. Most tovább kellene folytatnia a Putyintól való elhatárolódást. Orbán nem mutatta fel azt a valódi vezetői képességet, amit a magyarok megérdemelnének.

Az ország lakosságának néhány hét múlva lehetősége nyílik arra, hogy progresszív alternatívát válasszon. A Fidesz ellen egyesült haladó ellenzéki platform lehetővé teszi, hogy zárják le azt a megosztó, veszélyes politikát, amely az elmúlt évtizedben gyökeret vert Magyarországon. Az emberek olyan kormányt választhatnak, amely hisz a társadalmi igazságosságban és az esélyegyenlőségben, és biztosítja azt, hogy senkiről ne feledkezzenek meg. Olyan vezetőt választhatnak, aki tiszteletben tartja a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat, aki nem flörtöl a nemzetközi porond autokratáival és erőszakos fellépésű szereplőivel – olvasható a cikkben.

Iratxe García Pérez értékelése szerint az elmúlt tíz évben a magyar kormányzati hatóságok megszegték azokat a szabályokat és figyelmen kívül hagyták azokat az értékeket, amelyek meghatározzák az Európai Uniót. Addig erodálták a jogállamot, hogy ma Magyarországot már nem lehet demokráciának tekinteni – a parlamentet gyengíti a szupertöbbség, az igazságszolgáltatás fölött politikai ellenőrzés érvényesül, a szabad médiát lebontották, a kisebbségekkel szemben diszkriminációt alkalmaznak, a haverok napról napra tovább gazdagodnak.

A szocialista politikus emlékeztet arra: az Európai Parlament évek óta küzd annak az eszköznek a megteremtéséért, amely garantálhatja, hogy nem fogják eltékozolni az európai adófizetők pénzét. Sikerült elérni, hogy tavaly olyan mechanizmus lépett életbe, amely a jogállamiság tiszteletben tartásától teszi függővé a kormányok hozzájutását az uniós támogatásokhoz. „Garantálni fogjuk, hogy ennek az eszköznek az alkalmazásakor a támogatási források a nem kormányzati szervezetek vagy társadalmi szervezetek révén el fognak jutni oda, ahol azokra szükség van” – teszi hozzá.

A frakcióvezető arra is kitér, hogy Orbán Viktor megmutatta az igazi arcát, amikor arra szólított fel, hogy nyessék vissza az Európai Parlament jogköreit. A magyar kormányfő fél attól, hogy elszámoltatható legyen – állapítja meg, és örömtelinek nevezi, hogy Orbán kezdeményezése után néhány hónappal egy magyarországi közvélemény-kutatás kimutatta, az emberek többsége azt szeretné, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet látna el.

Az alapértékek ma súlyos veszélyben vannak Magyarországon, de az embereknek van lehetőségük a változtatásra, aminek eljött az ideje – zárja cikkét Iratxe García Pérez.

Az ukrajnai válság fenekestül felforgatja a magyar választási kampányt, és Orbán az Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt felforrósodott légkörben találja magát – írja az Independent című brit lap, amelynek Budapestre küldött tudósítója emlékeztet arra: 32 évvel ezelőtt egy szókimondó fiatal magyar aktivista egy egyszerű jelszóval, „Ruszkik, haza”, hírnevet szerzett magának, és elindult egy példátlan politikai karrier útján. Orbán Viktor miniszterelnök politikai opponensei most ellene fordították ezt a jelszót, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt demonstráltak, az orosz állami alapítású Nemzetközi Beruházási Bank épülete előtt.

A cikk szerint egy hónappal a választást megelőzően a rendszerint harmadlagos kérdésnek számító uniós, illetve NATO-tagság ügye került a kampány előterébe, amelyet addig az egekbe szökő infláció, a rezsiköltség, illetve a bajban levő egészségügyi ellátó rendszer problémaköre uralt. A háború mindent beárnyékol – idézi a tudósító Márki-Zay Pétert, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjét. Megszólaltatja Virág Andreát, a Republikon stratégiai igazgatóját is, aki szerint eddig az ellenzéknek nem volt egyetlen kiemelkedő kampánytémája, most azonban itt van az ukrajnai háború.

Az Independent szerint a jelek azt mutatják, véget ért Orbánnak az az éveken át űzött hazárdjátéka, hogy hatalmát a Kreml pénzével és befolyásával erősítse. Az elmúlt 12 éve azzal telt, hogy azt mondta a magyaroknak, Oroszország, amely katonai erővel tiporta el az 1956-i demokratikus felkelést, immár Magyarország barátja. Most szemmel láthatóan feszeng. Az 58 éves Orbán, a mesteri politikai kaméleon számára, aki pályája során már többször képes volt újra feltalálni önmagát, most nehézséget okozhat, hogy kiszabaduljon az Oroszországhoz fűződő kötelékek fogságából.

A brit lap tudósítója kiemeli, hogy Márki-Zay szerint Magyarországnak a Nyugathoz kell tartoznia, és hogy egy áruló elfogadhatatlan az ország miniszterelnökeként.

Orbán Viktor minden lehetséges kérdésben a történelem rossz oldalára állt

(szerző: helyben.hu) Süddeutsche Zeitung Brüsszelben gyanús a hirtelen nagy segítőkészség magyar, illetve lengyel részről. Az EU-ban azt latolgatják, valami suskus van a dologban, beleértve, hogy a két kormány így akar hatni az unió szívére, mármint: az nyissa meg előttük a gazdaságélénkítő alapot. Persze ki gondolta volna akár még csak egy hete is, hogy Budapest és Varsó hirtelen a befogadás kultúrájának iskolapéldája lesz.

Mostanáig mindkettő élesen szembeállt a Merkel-féle „Willkommenskulturral” (istenhozta-kultúrával), sőt, lehet, hogy ha ez nem így lett volna, akkor a PiS egyáltalán nem tud hatalomra kerülni, Orbán viszont már rég távozni kényszerül. Csak persze nem tudható, meddig tart részükről a mostani nagy egyetértés. A Fidesznek elemi érdeke, hogy makulátlan legyen a bizonyítvány, hiszen jön a választás. Pedig a lakosság bevágta a leckét, hogy távol kell tartani a migránsokat, mert ez a hivatalos ukáz.

Ám a segítség úgy árad, mintha a magyarokat idáig bárki is visszatartotta volna a szomszéd támogatásától. Leszámítva a hivatalos propagandát. Orbán is felkereste az ukrán határt, de leginkább azért, hogy lássa mindenki: a helyén van, ellátja feladatát, végzi a dolgát. Ráadásul az EU oldalán. A helyszín azért kellett, hogy nyomatékosítsa a mondandót. Mármint, hogy mindenki bejöhet és egyetértünk a szankciókkal. Aki pedig ezt kétségbe vonja, az hazug ember.

A politikus tisztában van vele, milyen rossz a renoméja a migráció kapcsán. Putyin nagy híve és nem csupán gazdasági értelemben alakít ki függő helyzetet Oroszországgal szemben. Alig egy hónapja nagy pompával látták vendégül Moszkvában, most meg elhatárolja magát? Sajtógépezete ettől függetlenül szakmányban gyártja a jelentéseket, hogy a Karmelita-kolostor (a miniszterelnöki hivatal) összehangolja a teendőket az unióval, hogy Európa teljesen egységes. De ettől Orbán még fenntartja, hogy az ukrán menekült az nem muszlim migráns.

Frankfurter Rundschau Orbán Viktor veszedelmesen közel került Oroszországhoz, ily módon provokálja az EU-t, ami viszont mind inkább kezdi elveszteni türelmét, annál is inkább, mert az ellentétek nem a háború óta éleződtek ki. De most már ott tart a viszony, hogy a Fidesz korábbi pártcsaládjából az EPP frakcióvezetője is azt mondja: a magyar kormánynak választania kell, melyik oldalra áll. Azaz Webernek is elege van Budapest diplomáciai különútjából, miután a magyar fél lezárta a határokat az Ukrajnába tartó fegyverküldemények előtt.

Orbán krédója úgy hangzik: nem szabad beleavatkozni a háborúba. Ám a választási hadjárat finisében az orosz kapcsolat bumerángként találja telibe. Az ellenzék azzal vádolja, hogy kétszínű, és az orosz érdekek kiszolgálója. Részben Paks, részben az Európai Beruházási Bank miatt. Szó, ami szó, ahogy lavírozik, abban azért van ellentmondás.

Hiszen beállt a szankciók mögé és már több mint 100 ezer menekültet beengedett. Ehhez képest megálljt parancsol a fegyverszállítmányoknak és változatlanul kifogásolja a megtorló intézkedéseket. Lásd, hogy mit mondott Szijjártó a Sberbankról. Hogy a háború miként hat ki a választásokra, nem tudható. De a Fidesz egyre inkább defenzívába szorul és nyomás alá kerül, hogy igazolja álláspontját.

Politico Hivatalos közlés szerint már nincs több akadálya, hogy a Bizottság bevesse a jogállami mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen, miután a testület közzétette a rég várt irányelveket a jogi eszköz alkalmazásáról. Csak éppen még a végső szót nem mondták ki. Mindenesetre elvileg most már lehetséges, hogy megvonják az EU-alapokat olyan kormányoktól, amelyek nem tartják tiszteletben a demokratikus játékszabályokat.

EP-képviselők azon vannak, hogy Brüsszel már a magyar választás előtt nyissa meg az eljárást, ám von der Leyenék óvakodnak ettől, nehogy azt mondják rájuk, hogy beleavatkoznak a szavazás eredményébe. Az eljárás hívei szerint viszont valójában az hatna ki a választás kimenetelére, ha nem történik semmi és Orbán továbbra is közösségi alapokból fizetheti a cimborákat.

Az óvatos tábor ezzel szemben azzal érvel, hogy nem szabad újabb éket verni a Nyugat és Kelet közé, amikor az orosz agresszió miatt ekkora szükség van az egységre. A másik oldal szerint viszont éppen az agresszió mutatta meg, mennyire fontos a jogállam, és ha azt nem védik meg, akkor bedőlnek a fékek és ellensúlyok. Akkor pedig jöhet egy tébolyodott autokrata és a végén a háború.

Libération Kettős játékot űz Orbán Viktor: ha megszavazta is a szankciókat, nem engedi, hogy magyar területen át fegyvereket vigyenek az ukránoknak. Ugyanakkor hatalmas sajtója továbbra is a Kreml propagandáját terjeszti – írja a lap a Nemzetközi Beruházási Banknál tartott sokezres tüntetés kapcsán. A pénzintézet, amelyik egy kormányfő közeli oligarchát finanszíroz, jól illusztrálja az oroszbarát erős ember politikai vonzalmait. Hiszen benntartja ugyan az országot az EU-ban, de aláásta a demokráciát és azzal büszkélkedett, hogy putyini mintára illiberális államot épít.

Közben pedig a Fidesz által felbérelt blogírók nem győzik szétküldeni a Moszkva-barát tartalmakat. A közösségi hálón olyan felvétel terjed (forrás: a Russia Today), amelyik meg akarja törni az ukrán katonák harci szellemét. Zöldi Blanka, a fake news-ok leleplezésére szakosodott Lakmusz internetes oldal vezetője azt mondja, éppen csak a logót takarták le Magyarországon. A televíziót betiltották az EU-ban, de a Fidesz hívei megkerülik a rendelkezést.

Bíró Zoltán történész szerint ugyanakkor a háború mindent megváltoztatott: a miniszterelnöknek nincs más választása, minthogy leváljon az orosz birodalomról. De nem könnyű átállítani a szoftvereket.

Der Standard A magyar határon csak a civil társadalom segít, javarészt civilek végzik a munkát, noha az állam lehetővé teszi, hogy beléphessen a menekülő emberek. A lap tudósítója ezt tapasztalta Tiszabecsen. A Baptista Szeretetszolgálat szóvivője szerint egészen példátlan a lakosság segíteni akarása. Az egész országból jönnek a felajánlások, hogy befogadnak ukrán családokat.

Sokakat persze barátok, rokonok várnak a magyar oldalon, miután a menekültek a legtöbbször gyalogszerrel átkelnek a senki földjén. De jó páran Csehországból jöttek, hogy közreműködjenek a rászorulók ellátásában. Egy fiatal magyar lány, aki 7 éve már a Keleti pályaudvarnál is segített a menekülteknek, azt mondja, hogy a beléptetést az állam intézi ugyan és buszokat is küld, továbbá ingyen lehet utazni a vonaton, de a katasztrófavédelem és a katonaság jóformán egyáltalán nincs jelen. Azaz a hatalomvágyó, jobboldali-populista Orbán által irányított kormány sajátosan visszafogott.

Le Monde Lépésváltásra kényszerül a magyar és a szerb vezető, mert támogatják ugyan Ukrajnát, de nem szeretnék, ha megszűnnék a jó viszony Putyinnal. Hogy Orbán zavarba került, az abból derült ki, mint már oly sokszor, hogy a fideszes sajtó először hallgatott. Az invázió azonban súlyos gond a hivatalos propaganda számára. A nacionalista miniszterelnök, aki évek óta dicsekszik a Moszkvához fűződő jó viszonnyal, odáig nem mehet el, hogy áldását adja az agresszióra, amely sokban emlékeztet 1956-ra.

Így Magyarország most egyrészről támogatja a szankciókat, noha korábban nem győzte bírálni azokat az ellenlépéseket, amelyet az EU a Krím megszállása után rendelt el. Másrészről bilaterális alapon nem hoz retorziókat, ugyanakkor megtagadja, hogy magyar területen jussanak célba még a NATO által küldött fegyverek is. A másik három visegrádi ország egészen más álláspontot képvisel ebben a kérdésben.

Orbán ugyanakkor határozottan ellenzi, hogy az energiaszállításokra is kiterjedjenek az ellenlépések. De hogy a „stratégiai nyugalom” mennyire nem egyértelmű, az kiderült abból, hogy a Fidesz EP-képviselői megszavazták a magyar ellenzék egyik javaslatát Ukrajna ügyében.

EUobserver Lengyelországnak semmiképpen sem szabad engedményeket tenni a jogállam ügyében, noha példásan bánik az ukrán menekültekkel, Magyarországot viszont meg kell fosztani szavazati jogától az Európai Tanácsban. Ezt a Democracy Reporting International nevű berlini független civil szervezet vezetője közölte. Michael Meyer-Resende szerint Varsó hiába vállalt vezető szerepet a válság humanitárius következményeinek enyhítésében, ettől még nem kell felpuhítani az EU álláspontját, hiszen a PiS felszámolja az igazságszolgáltatás függetlenségét, meggyengíti a demokráciát. Sőt, inkább keményen kell vele szemben fellépni.

Mert a jogállami csatát úgy kell megvívni, mintha nem is volna Oroszország, Moszkva ellen ugyanakkor úgy kell harcba szállni, mintha nem került volna súlyos helyzetbe a jogállam. Azaz az uniónak szorosan együtt kell működnie Varsóval a Kreml ellenében, viszont még szigorúbb álláspontot kell elfoglalnia a demokrácia kapcsán.

Magyarország esetében egyértelmű, hogy Orbán Viktor minden lehetséges kérdésben a történelem rossz oldalára állt. Brüsszelt bélyegezte meg elnyomóként, miközben szerinte Oroszország a jövő. Úgy, hogy végig kell vinni ellene az eljárást a 7-es paragrafus alapján.