MTI, 20:52

Borrell: az orosz–ukrán konfliktusnak csakis Putyin elnök tud véget vetni – Az ukrán-orosz konfliktusnak csakis Vlagyimir Putyin orosz elnök tud véget vetni, mert ez az ő háborúja – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az este, az uniós tagországok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtókonferencián.

Borrell szerint a háború nem a Kelet és Nyugat közötti szembenállásról szól, és nem is új hidegháború kirobbantásáról, hanem arról, hogy az Európai Uniónak és szövetségeseinek meg kell védeniük egy ország szuverenitását, területi integritását és a nemzetközi jogot.

„Mi nem vagyunk az orosz nép ellenségei, az Oroszország elleni uniós szankciók arra szolgálnak, hogy hatástalanítsuk a Kreml háborús gépezetét” – fogalmazott Borrell. Hozzátette ugyanakkor, hogy „a büntetőintézkedések olyanokra is hatással lesznek, akik nem tartoznak a Kreml belső köreihez, tehát az egyszerű emberek is el fogják szenvedni Putyin háborújának következményeit”.

Újságírói kérdésre válaszolva, azt is elmondta, hogy a szankciókat a háború miatt vezették be, és nem azzal az indíttatással, hogy rendszerváltás történjék Oroszországban. „A cél az ország gazdasági meggyöngítése, és Ukrajna pozíciójának megerősítése a tárgyalások során” – fűzte hozzá. Kijelentette azt is, hogy ha a helyzet úgy kívánja, további szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen, például növelik a szankciós listára helyezett bankok számát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a már érvényben lévő büntetőintézkedések teljes végrehajtására kell most koncentrálni.

Borrell felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz erők a polgári lakosságot is célba vették, civil infrastruktúrákat semmisítenek meg. „Úgy látszik, egész Ukrajnát el akarják pusztítani” – jegyezte meg. Mint mondta, a humanitárius helyzet egyre nehezebbé válik, a menekültek száma egyre növekszik. A főképviselő humanitárius folyosók megnyitásra szólította fel Oroszországot, és kiemelte, hogy az EU még több támogatást nyújt majd a frontvonalban lévő uniós tagállamoknak.

MTI, 20:32

Putyin elmagyarázta Scholznak Moszkva céljait

Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin elnök, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván – közölte a Kreml sajtószolgálata. A két vezető ma telefonon beszélt egymással. Berlini tájékoztatás szerint Scholz az orosz invázió haladéktalan leállítását követelte és aggodalmát fejezte ki a katonai műveletek és az áldozatok miatt.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában, az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén. Ezeket Ukrajna demilitarizálásában és „nácitlanításában”, valamint a Krím Oroszország részeként és a donyec-medencei szakadár köztársaságok függetlenként történő elismerésében nevezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a legfőbb veszély a neonáci alakulatoktól ered, amelyek háborús bűncselekményeket követnek el, civileket élő pajzsnak használnak, és fegyverrel akadályozzák meg, hogy az emberek biztonságos helyre vonuljanak. Azt állította, hogy Ukrajnában több mint hatezer külföldi állampolgár, zömmel diák tartózkodik, „akit gyakorlatilag túszul ejtettek”.

Hibáztatta a nyugati országokat amiatt, hogy nyolc évig szemet hunytak a minszki megállapodások Kijev általi nem teljesítése miatt. Valamint „szemet hunytak a népirtás felett, amelyet a kijevi rezsim a Donyec-medence lakosai ellen követett el”, és szemet hunytak mintegy 14 ezer ember, köztük gyerekek halála felett is.

Elmondta még, hogy Ukrajnában albán, horvát, koszovói zsoldosok, sőt, dzsihadisták jelentek meg, akik Szíriában szereztek harci tapasztalatokat. Putyin szerint az orosz fegyveres erők mindent elkövetnek a polgári lakosság életének megkíméléséért, és „durva propagandista hírhamisításnak” nevezte az arra vonatkozó állításokat, hogy az orosz erők Kijevet és más ukrán városokat tűz alá vettek.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) mai közleményében azzal vádolta meg a NATO-t, hogy információval látja el az ukrán hadsereget az orosz fegyveres erők mozgásáról és terveiről. A tájékoztatás szerint a Lengyelországban működő logisztikai központot az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és a szövetség több más tagja üzemelteti. Az SZVR azt állította, hogy „a jelenlegi kijevi rendszer szétzúzása után a nyugati titkosszolgálatok maguk akarják átvenni az ukrán szakszolgálatok maradéka Oroszország elleni tevékenységének irányítását”.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) teljesen hozzáférhetetlenné tette Oroszországban a Facebook közösségi médiumot.

MTI, 17:59

Zelenszkíj kabinetfőnöke segítséget kér Ukrajna harcához a világ zsidóságától

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke az egész világ zsidóságának segítségét kérte Ukrajna harcához az orosz támadással szemben a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportálon pénteken. „Ezekben a napokban Ukrajna Izrael: ahogyan a második világháború idején a zsidók a nácik áldozataivá váltak, akképpen válnak az ukránok Oroszország népirtást megvalósító tettei áldozatává” – állította a zsidók segítségét kérő ukrán vezető.

Jermak hangsúlyozta, hogy noha Putyin azt állítja, Ukrajna „nácitlanítása” miatt kezdte az inváziót, jelenleg Ukrajnában él Európa harmadik, s a világ ötödik legnagyobb zsidó lakossága. Ukrajna elnöke zsidó, és korábban zsidó miniszterelnöke is volt az országnak a volt Szovjetunió egykori tagországai közül egyedüliként.

„A zsidó nép túlságosan is jól ismeri a kiirtás veszélyét. Ma Ukrajna jelenti Izraelt. Az ukránok éppen úgy áldozatul esnek Oroszország gonosz háborújának, ahogy a zsidók is áldozatul estek a náciknak, akik minden zsidót ki akartak irtani” – állította az ukrán elnök kabinetfőnöke.

Az ukrán zsidóknak, ukrán keresztényeknek, minden vallású és nemzetiségű ukránnak szüksége van a segítségre, hogy megvédhessük magunkat, közös emlékezetünket és jövőnket. Ukrajnának és az egész emberiségnek”- zárta írását az izraeli médiumban Andrij Jermak.

MTI, 17:13

Putyin: Oroszországnak nincsenek barátságtalan szándékai a szomszédjaival szemben

Oroszországnak nincsenek barátságtalan szándékai a környező országokkal szemben, minden cselekedete kizárólag az ellene irányuló barátságtalan intézkedésekre adott válasz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egy online rendezvényen. „Szeretném még egyszer hangsúlyozni: nincsenek rossz szándékaink a szomszédainkkal szemben, és azt tanácsolnám nekik, hogy ne élezzék ki a helyzetet, és ne vezessenek be korlátozásokat. Mi minden kötelezettségünknek eleget teszünk, és ezután is így fogunk tenni” – mondta Putyin. „Nem látjuk szükségét a helyzet kiélezésének, vagy annak, hogy rontsuk a kapcsolatainkat. Minden lépésünk mindig válasz valamilyen, Oroszországgal szembeni barátságtalan cselekedetre” – tette hozzá.

Arra biztatta a szomszédos országokat, hogy „gondolkodjanak a kapcsolatok normalizálásán és a normális együttműködés kialakításán”. Leszögezte, hogy Oroszország a külföldi partnerek kivonulása után, amely „okoz némi kárt”, ha megkésve is, de végre fogja hajtani a közösnek indult projekteket, teljesíti a kitűzött feladatokat, és megszerzi az ehhez szükséges kompetenciákat, ahogy egyebek között a légi közlekedésben tette.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a Telegram-csatornáján azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elhagyta országát, és Lengyelországban tartózkodik. Vologyin szerint ezért van az, hogy az ukrán parlament képviselői eredménytelenül próbálnak találkozni vele.

    Valentina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke szerint a nyugati országok „a méretét, agresszivitásának fokát és a gyűlölet koncentráltságát tekintve példátlan információs háborút” indítottak Oroszország ellen. Matvijenko szerint ebben a háborúban „minden egyes támadást előre kidolgoztak, előkészítettek és technikailag biztosítottak”.

14:35

Az EU vészhelyzeti logisztikai központok és a rescEU-készlet segítségével növeli a segítséget

Az Európai Bizottság továbbra is minden szinten azon dolgozik, hogy célba juttassa az Ukrajnának és a szomszédos országoknak szánt humanitárius segélyeket és polgári védelmi támogatást. Mivel a szükségletek exponenciálisan növekednek, Ukrajna további segítséghez jut a rescEU-készletből: egészségügyi eszközöket – a többi közt lélegeztetőgépeket, infúziós pumpákat, betegmonitorokat, maszkokat, köpenyeket, ultrahang-berendezéseket és oxigénkoncentrátorokat – kap a Hollandiában, Német- és Magyarországon tárolt tartalékból.

Ursula von der Leyen elnök bejelentésének megfelelően a Bizottság polgári védelmi logisztikai központokat hozott létre Lengyelországban, és további központokat alakít ki Romániában és Szlovákiában, hogy a szükséges segélyek a lehető leggyorsabban eljussanak Ukrajnába. A központok a 27 uniós tagállamból az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül beérkező segélyszállítmányok célba juttatásában fognak segíteni.

A Bizottság felfüggeszti az Oroszországgal folytatott kutatási és innovációs együttműködést 

Az Ukrajna elleni orosz invázió hatására az Európai Bizottság – szolidaritást vállalva az ukrán néppel – úgy határozott, hogy felfüggeszti az orosz szervezetekkel a kutatás, a tudomány és az innováció területén folytatott együttműködést. A Bizottság nem fog új szerződéseket és megállapodásokat kötni orosz szervezetekkel a Horizont Európa program keretében, és felfüggeszti a már megkötött szerződések alapján részükre történő kifizetéseket. Azoknak a – Horizont Európa vagy az előző uniós kutatási és innovációs program, a Horizont 2020 keretében – folyamatban lévő projekteknek is megkezdődött a teljes körű felülvizsgálata, amelyekben orosz kutatási szervezetek vesznek részt.


A Bizottság felfüggeszti az Oroszországgal és Belarusszal folytatott, határokon átívelő és transznacionális együttműködést

Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió okán a Bizottság – az összes uniós korlátozó intézkedés teljes körű végrehajtására vonatkozó döntésével összhangban – felfüggesztette az Oroszországgal és szövetségesével, Belarusszal az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz határokon átívelő együttműködési programjai (ENI CBC), valamint a balti-tengeri régióra vonatkozó Interreg program keretében folytatott együttműködést. Ez többek között azt jelenti, hogy leáll a kifizetések Oroszország és Belarusz részére történő folyósítása. A Bizottság ezzel egyidejűleg sürgőséggel megkezdte annak feltérképezését, milyen jogi és operatív lehetőségek kínálkoznak az uniós országok (Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) és Ukrajna között már jelenleg is működő, határokon átívelő együttműködési programok megerősítésére, illetve Ukrajnának az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz fekete-tengeri medencével kapcsolatos, határokon átívelő együttműködési programjában és az Interreg Duna Transznacionális Programban való részvételére.

ujnepszabadsag.hu, 12:48

Az oroszok elfoglalták Európa legnagyobb nukleáris erőművét

(Szerző: Szent-Iványi István) Az orosz csapatok előbb tűzbe borították, majd ma hajnalban elfoglalták Európa legnagyobb nukleáris erőművét, a Zaporozsje melletti Energodart. A hírek szerint a tüzet sikerült ugyan megfékezni, de korántsem megnyugtató, hogy orosz kézre került az erőmű, ami egyrészt az ország áramellátásában játszik fontos szerepet, másrészt egy időzített bomba.

Ebben, sajnos, egy nukleáris katasztrófa esélye is benne van.

Közben egyre több a civil áldozat és egyre kíméletlenebb harcmodorra váltanak az orosz erők. A termobárikus bomba alkalmazása, az óvódák, iskolák és kórházak elleni kíméletlen támadások és a civil áldozatok nagy száma miatt itt már egyértelműen háborús bűncselekméynekről van szó és a Hágai Nemzetközi Bíróság már meg is kezdte az ezzel kapcsolatos adatgyűjtését.

Ezek a bűnök Putyin lelkén száradnak. Ne feledjük, hogy Putyin elnöknek volt (van) egy magyar Sancho Panzája is, aki szégyent hozott a magyar névre. Ő volt az, aki még néhány hete, e szörnyű háború előestéjén is a szoros kapcsolatokat és a kölcsönös tiszteleten alapuló barátságot éltette Moszkvában.

Putyin és pincsije persze továbbra is tisztelheti egymást, de tőlünk semmilyen tiszteletet egyikőjük sem érdemel. Ezt a szégyent le kell mosnunk április 3-án a magyar névről!

MTI 15:54

A NATO nem részese az orosz–ukrán konfliktusnak, és nem akar háborút Oroszországgal

Jens Stoltenberg a külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „a következő napok valószínűleg még rosszabbak lesznek, több halált, szenvedést és pusztítást hoznak majd, ahogyan az orosz erők keményebb fegyvereket vetnek be, és folytatják támadásaikat az egész országban’”.

A NATO-főtitkár kijelentette: a szövetség nem támogatja az ukrán vezetés kérését, ami szerint repülési tilalmi övezetet kellene létrehozni Ukrajna felett, hogy megakadályozzák az orosz légicsapásokat.

„Megértjük az elkeseredettséget, de a repüléstilalmi zóna bevezetése teljes körű háborúhoz vezethet Európában” – jelentette ki Stoltenberg. Azt is leszögezte: a NATO nem küld csapatokat Ukrajna területére. A szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-s katonai gépeket nem lehet bevetni az ukrán légtérben, sem csapatokat Ukrajna területén – fogalmazott. Hozzátette azonban, hogy a NATO felelőssége, hogy megakadályozza „Putyin elnök háborújának” az ukrán határokon kívüli kiterjedését. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kazettás bombákat vet be Ukrajnában. Ez a fegyver a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősül. Stoltenberg ismételten felszólította Putyin elnököt, hogy fejezze be a háborút, vonja ki csapatait Ukrajna területéről, és kezdjen feltételek nélküli diplomáciai tárgyalásokba.

Az orosz hadsereg pénteken átvette az ellenőrzést a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett. Előtte az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az erőmű területén tűz ütött ki, ám a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.

MTI, 11:56

A NATO példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban az észak-atlanti szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek mai, rendkívüli tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában.

Stoltenberg hangsúlyozta: „Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék”. Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarabb vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből.

A tanácskozáson részt vevő Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: „Oroszország Ukrajnával szembeni, provokálatlan, előre megfontolt agresszióját követően a NATO gyorsan, egységesen és határozottan fogott össze”, és azonnal elindította a gyorsreagálású erőit a szövetség keleti részeibe.

Blinken hozzátette: „ahogy a főtitkár is mondta, a mi szövetségünk védekező erő, nem törekszünk konfliktusra. De ha mégis arra kerül sor, készen állunk rá, és meg fogjuk védeni a NATO-hoz tartozó tagállamok összes területét”.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője pénteki twitter-üzenetében arra hívta a fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, hogy Oroszország atomerőműveket támad meg. „A zaporizzsjai erőművet ért tüzérségi támadás és az ebből eredő tűz egész Európát veszélyeztetheti” – hangsúlyozta. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene-e állítania az orosz energiaáramlást, Borrell a NATO-ülésre érkezve kijelentette: „mindent meg kell fontolunk, továbbra is napirenden van minden”.

Euronews, 06:11

Az invázió nyolcadik napján, csütörtök este az orosz csapatok súlyos csapást mértek Ukrajnára: elfoglalták a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet Enerhodar mellett. A létesítmény egyik épületében tűz ütött ki, és órákig égett, mert az oroszok nem engedték oda a tűzoltókat. Végül kora reggel mégis bemehettek, és körülbelül két óra alatt eloltották a tüzet.

Andrij Melnyk berlini ukrán nagykövet a Bild című lapnak elmondta: „Ma Enerhodar városában az orosz csapatok ideiglenesen megszállták Európa legnagyobb atomerőművét. Az már nem a mi irányításunk alatt áll.”

Dmytro Orlov, a város polgármestere a Telegram-csatornáján jelentette, hogy „hangos lövések hallatszanak a városban”. Orlov szerint a harcok a város külterületén zajlottak.

Ha az orosz csapatok valóban képesek megtartani a hat energiablokkal rendelkező atomerőművet, akkor az jelentősen korlátozhatja Ukrajna energiaellátását. Az atomerőmű termeli Ukrajna villamosenergiájának negyedét. Több százezer ember már most el van vágva az energiaellátástól – írja a német lap.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa csütörtökön napközben határozatot fogadott el, felszólítva Oroszországot, hogy „azonnali hatállyal szüntesse be az ukrajnai atomlétesítmények körüli harci cselekményeket”. Az orosz csapatok akkor az erőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar város felé nyomultak előre, amelynek a polgármestere szerint lövöldözés történt egy polgári ellenőrzőpontnál.

A határozatban a NAÜ bírálta az Ukrajna ellen egy hete indított orosz háborút, és úgy ítélte meg, hogy az „súlyos közvetlen veszélyt jelent e létesítményekre és a személyzetükre, és

magában hordozza egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, amely egyaránt veszélybe sodorná Ukrajna és a szomszéd országok lakosságát, valamint a nemzetközi közösséget.

Ukrajnában tizenöt atomreaktor van, négy működő atomerőműben és több más létesítményben. A 2000-ben bezárt csernobili atomerőművet, ahol 1986-ban a békés atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb balesete történt, a múlt héten az orosz erők az ellenőrzésük alá vonták.

A bezárt csernobili atomerőmű környéken a létesítmény mellett folytatott heves harcok után a gammasugárzás a szokásos szint hússzorosára emelkedett. A szint növekedését az ukrán nukleáris ügynökség szakemberei a nehéz katonai felszerelések mozgása során felvert radioaktív pornak tulajdonították.

MTI, 08:25

Az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést a zaporizzsjai/zaporozsjei atomerőmű felett – közölte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség pénteken az ukrán nukleáris szabályozási felügyeletre hivatkozva.

Davaj, csasz! avagy: éhes orosz katonák fosztogatják az ukrán boltokat

Hetvenhét évvel ezelőtt a (kar)órákra „utaztak” a Magyarországot felszabadító Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái; mára alább adták: Ukrajnában élelmiszerboltokat fosztogatnak, mert éhesek. Továris Putyin, nem akad meg a torkodon a kaviár?

A Szabad Európa hírportál által megszerzett biztonságikamera-felvételek itt megtekinthetők, tessék kattintani!